Igencsak durva viták hangzottak el szerdán a román és bolgár munkavállalók szabad vándorlási jogáról az Európai Parlamentben. Míg egyesek a xenofóbia terjedését említettek, addig mások ...
Megoszlottak a vélemények az Európai Parlamentben a román és bolgár állampolgárok szabad vándorlási jogát illetően. A Bizottság részéről Dimitrios Kourkoulas kiemelte, a szabad vándorlási lehetőség alapvető jog az Európai Unióban, amely azonban „nem mellőz bizonyos kötelezettségeket és feladatokat". Kourkoulas szerint nem állja meg a helyét az a kijelentés, miszerint a bevándorlók a szociális háló adta lehetőségek miatt árasztanak el egy-egy országot, hiszen a felmérések nem ezt mutatják.
A vita a visszaélések következtében mérgesedett el: Viviane Reding szerint is a bevándorlás a célország, illetve a gazdaország számára is gazdaságilag előnyös, ugyanakkor a visszaélések roppant veszélyesek, pont a szabad munkaáramlásra nézve. Andor László, foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásért felelős biztos rámutatott, eleddig egyetlen tagállam sem készített a szisztematikus visszaélésekről tanulmányt.
A román képviselők még a PDL részéről is az USL álláspontját és retorikáját képviselték. Így tett Marian-Jean Marinescu is, aki szerint a problémák a gazdaországok közigazgatási hiányosságai miatt vetődnek fel, valamint az előnytelen gazdasági mutatók következtében. Marinescu az ellenzőket is kiosztotta, és a populista jelzővel sem fukarkodott: „A vitát a populista, valamint a populista politikusokká válni akarók gerjesztik, akik úgy hiszik, több szavazatra tehetnek szert, ha populisták lesznek (...) Nem kéred az alapvető jog korlátozását, és nem vádolsz egész népeket csupán azért, mert egy nagyon kisszámú csoport megszegi a törvényeket. Aki hibázik, fizessen (...) Úgy érzem, hogy eljött az ideje a Nagy Britanniában folyó nevetséges vita lecsillapodásának (...) A kormányok inkább azzal kellene foglalkozzanak, hogy saját állampolgáraiknak több munkahelyet teremtsenek"- vádaskodott a PDL képviselője.
A szociáldemokraták vezetője, Hannes Swoboda is támadásba lendült, és nem szalasztotta el az alkalmat, hogy a politikai ellenlábasokat hibáztassa a kialakult helyzetért: „Tudom, hogy a jelenlegi gazdasági válságban milliók vesztették el munkahelyüket, a szebb jövőbe vetett hitüket saját maguk és gyermekeik számára is. Ezek az emberek válaszokat és segítséget keresnek. Azok a nemzeti kormányok, melyek megengedik az emberek kizsákmányolását, és az életszínvonal alatti fizetést biztosítanak, a probléma forrásai, és válaszokat kellene, hogy adjanak az embereknek, harcolniuk kellene a szociális lecsúszás ellen. Könnyű a felelősséget Brüsszelre hárítani (...) Igen, a szegénység vándorlása egy probléma, de csak azért, mert a szegénység önmagában egy probléma, nem pedig a vándorlás miatt". Swoboda ezek után David Cameron brit miniszterelnököt ostorozta, kijelentve, hogy az elfajult helyzet már-már az Európai Unió előtti sötétebb korszakokat idézi.
A PNL képviselője, Renate Weber reményét fejezte ki, ez a vita lesz az utolsó az Európai Parlamenten belül a szabad munkaerő áramlásról. Rögtön hozzá is tette, nem azért, mert nem fontos a téma, hanem azért, mert egy alapvető, elvitathatatlan jogról van szó. A zöldek képviselői is a bevándorlók védelmére keltek: Rebecca Harms szerint Németországban a kelet-európai bevándorlók nagyon nehéz körülmények között, gyakran illegális dolgoznak, és nehéz munkákat vállalnak, mint például az építkezés, de ennek ellenére mégsem terhelik országa szociális hálóját.
A konzervatív és reformpárti oldaláról Timothy Kirkhope is felszólalt, és szerinte a bevándorlás segít abban, hogy az új gazdasági kihívásokhoz könnyebben alkalmazkodhassanak a különböző befogadó gazdaságok. Ugyanakkor Francesco Speroni már nem rejtette véka alá, hogy országában, Olaszországban rengeteg az olyan román bevándorló: aki nem akar „munkát keresni, csupán a szociális juttatások érdeklik". Kifejtette, véget kell vetni ennek az áldatlan állapotnak. Kollégája, Mara Bizzott ennél is tovább menve egyenesen egy kvóta bevezetését kezdeményezte a román és bolgár bevándorlókkal szemben, ugyanis az olaszok számára már nincs is munkahely.
Az ellenvélemények ezután erősödni kezdtek. A független holland kéviselő, Auke Zijlstra szerint itt az ideje, hogy felfüggesszék a munkaerő áramlás alapjogát. Gerard Batten szerint pedig az Európai Unió törvényeit terheli a felelősség azért, hogy" drog és alkoholfüggő bűnöző elemek az előnyök kihasználását keresik". Hozzátette, a brit lakosság végig kell nézze, ahogy életszínvonala csökken, miközben a kormányzat juttatásokat ad azoknak, akik egy penny hasznot sem hoztak Angliának. Marine Le Pen is azon a véleményen volt, miszerint a cigány bevándorlók jogosan elégedetlenségre adnak okot, és növelik az eurószkepticizmust Franciaországban.
Cãtãli Ivan szocialista képviselő nem szalasztotta el az alkalmat, hogy Victor Ponta botrányos reakciójának céltábláját, Elmar Brok-ot támadja: „Úgy értesültem Elmar Brok úrtól, hogy már nem aktuális az ujjlenyomatunk vétele. Mi az Európai Parlament szociáldemokratái, fel voltunk rá készülve, hogy irodájához menjünk, és otthagyjuk ujjlenyomatunkat. Ha erre szükség lesz a jövőben, tudja, hogy hol talál meg bennünket"- árulta el az időközben szükségtelenné vált akció terveit Ivan.
A vita végén Dimitar Stoyanov bolgár képviselő is szóra emelkedett. Szerinte az idegen cégek számlájára írható, hogy a poszt-kommunista országokban olyan, a gazdaságot szabályozó törvényeket hoztak, melyek a fennálló helyzethez vezettek.
Az álláspontok bevándorló-ügyben aligha közeledtek egymáshoz, ugyanakkor nyilvánvaló, hogy az Európai Parlament presztízséről is szó van: képes-e betölteni szerepét, és megoldani egy alapjogból kiinduló problémát, vagy gyengének és hatástalannak bizonyul. Annyi bizonyos az elhangzottak alapján, hogy a populizmust kiáltó baloldali felek sem álltak távol a szavazatszerzés érzelmekre ható módszereitől.
