Nincs hazánkban cigány sors, nincs zsidó sors, közös sorsa van. . Így fogalmazott Gyutai Csaba polgármester a roma holocaust 69. évfordulóját felidéző megemlékezésen.

Ott, ahonnan 1944. november 3-án gördült ki a zalai cigányokat deportáló vonat, hogy a nőket, gyerekeket, férfiakat a komáromi erődbe szállítsa.

Onnan pedig a következő napokban 1340-en Dachauba, másfélszázan Buchenwaldba kerültek és pusztultak el. A tragédiát 2003 óta idéző emlékmű létrejöttének történetéről dr. Németh László, volt ckö-képviselő beszélt az ünnepségen.

​- A holocaust a magyar nemzetet ért sérelem, a magyar nemzet által elkövetett bűn -​ fogalmazott Gyutai Csaba. -​ Hazánkhoz képest a többi országban toleránsabban viszonyultak a cigányokhoz, még a németeknél is. Az akkori magyar állam felelőssége ezért súlyosabb, ezzel a bűnnel nekünk kell szembenézni -​ mondta.

Magyarországról a háború végéig haláltáborba hurcolt cigányemberek számát öt- és húszezer közöttire teszik; Európában félmillió romát pusztítottak el a világháború
idején.

Az idevezető út egyik lépése volt, hogy az 1930-as években a cigányokkal szembeni faji előítéletek hangot kaptak a nyilvánosság előtt is. Megjelent a fajbiológiai érvelés és hazánkban 1940 májusában létrehozták a nemzetbiológiai intézetet, amelynek feladata volt a népcsoportok közötti különbségek fajelméleti megalapozása.

Az évben Gesztelyi Nagy László, a Duna-Tiszaközi Mezőgazdasági Kamara igazgatója
tanulmányt adott ki, amelyben a cigányok munkatábori internálását, szaporodásuk megakadályozását, valamint külön cigánytörvény létrehozását javasolta.

Ezt a momentumot is felidézte beszédében a megyeszékhelyi roma nemzetiségi önkormányzat elnöke, Dömötör Csaba, aki utalt arra is, az áldozatok mellett emlékezni kell azokra, akik életük kockáztatásával próbálták embertársaikat megmenteni az elhurcolástól. Egyben figyelmeztetett rá, időben kell észrevenni a gyűlöletkeltést, és a pusztító eszmék megjelenését. Ezért nem elegendő csak a múltba tekintetni, hiszen nem
is régen történt a romgyilkosságok sorozata.

A túlélők nevében Forgács József idézte fel a borzalmak napjait. Érzelemtől fűtött beszédének zárásaként a terjedő szélsőjobboldali eszmék veszélyeire hívta fel a figyelmet.

Az ünnepség végén a résztvevők megkoszorúzták a roma holocaust 2003-ban leleplezett emlékművét.