A halálbrigádnak bevallottan ez volt a célja: az ártatlan áldozatok miatti cigány ellencsapást akartak kiprovokálni, hogy aztán a többség annál nagyobb erővel üssön vissza – közölte a Heti Válasz.
A romák sérelmére a Gyurcsány-kormány idején elkövetett gyilkosságsorozatban felvetődő állami bűnrészességéről a Heti Válasz mai számában megjelent írás szerint nemcsak az egykori Katonai Biztonsági Hivatalnak (KBH), hanem a volt Nemzetbiztonsági Hivatalnak (NBH) is szerepe volt a bűncselekmények elkövetésének sikertelen megakadályozásában.
A lap úgy tudja, a miniszterelnöki utasításra egy hónapja működő különleges nyomozócsoport – amelyről nemrég a Magyar Nemzetnek adott interjúban Pintér Sándor belügyminiszter számolt be – olyan eredményre jutott, hogy az akkoriban Laborc Sándor vezette NBH már a kezdet kezdetén beavatkozhatott volna. Rejtély, hogy miért nem tette: a legsötétebb verzió szerint politikai okokból a „minél rosszabb, annál jobb” forgatókönyv érvényesülését akarták elősegíteni. Például a „fasisztaveszély” életre keltésével, etnikai alapú összecsapásokkal.
A halálbrigádnak bevallottan ez volt a célja: az ártatlan áldozatok miatti cigány ellencsapást akartak kiprovokálni, hogy aztán a többség annál nagyobb erővel üssön vissza – közölte a Heti Válasz.
Korábban is voltak arról hírek, hogy az egyik elkövetőt, Kiss Istvánt neonáci nézetei miatt figyelte az NBH debreceni részlege, ám telefonjának lehallgatását megszüntették. Pedig 2007 végén, 2008 elején arról keletkeztek adatok, hogy Kiss István – mások mellett testvérével, Kiss Árpáddal és Pető Zsolttal, azaz a két későbbi tettestárssal együtt – fegyvert akar szerezni. A hetilap értesülései szerint a belügyi nyomozócsoport arra jutott: a lehallgatás meghosszabbítását nemcsak nem hagyta jóvá a budapesti NBH-központ, de megbüntették az azt kezdeményező főtisztet, Holp Tibort, a hivatal megyei kirendeltségének vezetőjét. A lehallgatás megszakításának ténye már 2009-ben, a négyek bandájának augusztusi elfogása után napvilágra került.
Az indok egyesek szerint az volt, hogy a figyelés folytatását a debreceni kirendeltség nem támasztotta alá. Ezért azt az NBH jogi osztálya nem hagyta jóvá, mondván, a kérelmet annak felületessége miatt úgysem szignálta volna a telefonlehallgatás engedélyezésére jogosult bíró. Csakhogy ilyen ügyben nem a jogi osztály dönt, legalább három-négy vezetői szint egyetértésére van szükség. Ráadásul ha a budapesti központ nem elégedett a megyei kirendeltség anyagával, a súlyos esetekben szokásos eljárási rend szerint intézkedési tervet dolgoztat ki.
Általában bírói engedélyhez nem kötött lépésekre kötelezik a helyi elhárítókat: például informátort vezetnek be a célszemélyek környezetébe, környezettanulmányt készíttetnek, figyelőket állítanak rájuk. Arra végképp nincs magyarázat, hogy a gyilkosságsorozat idején miért nem értesítette Laborc a rendőrséget a szélsőségességük miatt figyelt, elkövetői profilba illő személyek korábbi fegyverszerzési szándékáról – áll a Heti Válaszban.
A teljes cikket a csütörtöki Magyar Nemzetben olvashatja.
