Republikon Intézet új, a pártok toleranciával kapcsolatos megszólalásait mérő indexet tett közzé. A Tolerancia Index célja, hogy a magyar pártok toleranciával kapcsolatos megszólalásait összegyűjtse.

Az érték azt mutatja, hogy egy párt megszólalásaival mennyiben járul hozzá egy toleránsabb társadalom megteremtéséhez. Minél többször és minél ismertebb politikus fejt ki toleráns véleményt, annál magasabb lesz a párt Tolerancia Indexe. Az intoleráns megszólalást negatív értékkel számítják, így csökken az index értéke.

Ózdtól a Csatáry-molinóig

Augusztusban a politikai reakciók túlnyomó többsége a hazai cigánysággal kapcsolatban érkezett, a hónap három kiemelt témája a roma holokauszt emléknapja, az ózdi vízelzárás és a romagyilkosságok ítélethirdetése volt. Ezen ügyekben jellemzően mindegyik, vagy majdnem mindegyik párt nyilatkozott legalább egyszer. Augusztus 1 és 31 között összesen 62 megszólalást rögzítettek.

Fotó: MTI / Vajda János

A Fraditól a damaszkuszi úton

82 százalék a magyarországi cigánysággal, 18 százalék az antiszemitizmussal, illetve tágabban a zsidósággal foglalkozott. Antiszemitizmus témában két ügyet emeltek ki a politikai reakciók miatt: az egyik a Csatáry László egykori gettóparancsnokra emlékező molinó az FTC-meccsen, a másik Tarlós István Hír TV-s interjúja, melyben a DK politikusait minősítette. A Republikon augusztusban nem talált a szexuális kisebbségekkel kapcsolatos politikai nyilatkozatot, ami vélhetően azzal magyarázható, hogy a júliusban rendezett Budapest Pride miatt e téma az előző hónapban volt napirenden.

A kevesebb néha több

A pártokat vizsgálva a legaktívabb megszólaló a Fidesz-KDNP és a Jobbik volt, a két pártnál 14-14 szereplést, nyilatkozatot rögzítettek. Tőlük alig lemaradva 12 és 11 megszólalással következett a Demokratikus Koalíció és az Együtt 2014–PM. A legkevésbé aktív az MSZP (7) és az LMP (4) volt. Az antiszemitizmus témáját főleg a Jobbik tartotta napirenden: a Csatáry-molinó ügyében kétszer szólaltak meg, olyan ügyekben is láttak lehetőséget, mint a szír helyzet vagy a filmtámogatás ügye.

DK és Együtt-PM: aktív és toleráns

A legaktívabb és leginkább toleránsként végző Demokratikus Koalíciót ugyanakkor a hangsúlyos jelenléten túl a saját ügyek felkutatása jellemzi: a párt több ügyben egyedüli megszólalóként jelent meg. Az Együtt 2014-PM magas pontszáma pedig az országosan kiemelt ügyekben tanúsított aktív – a Facebook segítségével megtámogatott – részvételnek köszönhető.

MSZP és LMP: kevés, de hangsúlyos

Õket követi az MSZP és a LMP – ennél a két pártnál kevesebb, ám egyértelműen toleráns nyilatkozatokat láttunk, gyakran a pártvezetés legfelsőbb szintjéről. Tolerancia Indexe alapján augusztusban az MSZP – többek között az ózdi vízelzárás ügyében tanúsított aktivitásának köszönhetően – a harmadik helyen végzett. Az LMP fő témája augusztusban inkább a környezetvédelem volt, a kutatásban definiált kisebbségekkel azonban kevesebbet foglalkoztak.

Fidesz: kettősségek

A Fidesz-KDNP megszólalásait ambivalencia jellemzi: a néhány esetben karakteres toleráns megnyilatkozás mellett több esetben rögzítettünk elmosó, a kisebbség helyett a politikai ellenfelet támadó, olykor pedig kifejezetten intoleráns megszólalást is.

A Jobbik intoleranciadíjas

A radikális párt az egyetlen, amely megszólalásaiban „csak az intoleranciának, az előítéletes gondolkodásnak ad teret”: ezt ráadásul gyakran teszi – nem ritkán maga keresi azokat az ügyeket, amelyekben a hazai cigányságot támadhatja. A Jobbiknál volt a legtöbb saját helyi ügy, melyet a párt hírei közé emelt. Ezek kivétel nélkül a roma kisebbség és a többségi társadalom közti együttélés nehézségeiről szóltak, náluk a cigányság, mint a probléma forrása jelent meg.