HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Nem szabad lezárni a cigánygyilkosságok aktáj

betűméret csökkentése betűméret növelése
2013 Augusztus 09    Forrás: Index


Ez a cikk archív

Az elsőfokú ítélet után is tovább kellene nyomozni a cigányok elleni támadássorozat eddig el nem fogott elkövetői után, véli a nemzetbiztonsági bizottság volt tagja, Gulyás József. Évekig tartó pereskedés helyett szerinte az államnak önként kellene kárenyhítésként fizetnie az áldozatok hozzátartozóinak.

Hirdetmény

„Nem állhat meg itt a nyomozóhatóságok, továbbá nemzetbiztonsági szolgálatok munkája, ez az ügy nem zárható le” – mondta a cigánygyilkosságok ügyében kedden meghozott elsőfokú ítélet kapcsán az Indexnek Gulyás József, a parlament nemzetbiztonsági bizottságának egykori SZDSZ-es tagja, a romagyilkosságok nemzetbiztonsági vonatkozásait 2009 őszén vizsgáló bizottság vezetője.

A bíró abból az anyagból tudott dolgozni, amit a nyomozó hatóságok előállítottak, de a nyomozó hatóságok munkája nem volt kellően alapos, maradtak nyitott kérdések. A vádiratban is szó volt arról a negyedik emberről, aki az elítélt Kiss testvéreken és Pető Zsolton kívül ott volt a besenyszögi vadász kirablásánál, amikor a fegyvereket zsákmányolták. Az ítéleti tényállás is kitért ennek a besenyszögi negyediknek a létére. Ez azt jelenti, hogy van legalább egy olyan tettestárs, aki nem ült a vádlottak padján, mondta Gulyás, aki szerint ezen az emberen kívül is vannak még valószínűleg bűnsegédek, bűnpártolók, akik nem ültek a vádlottak padján.

04
Gulyás JózsefFotó: Huszti István

Nem kizárt, hogy folyik most is nemzetbiztonsági munka, nyomozás az ügyben, de ezt biztosan nem tudni. Az ilyen nyomozás jellegéből adódóan nem folyhat a nyilvánosság előtt, de Gulyás szerint azért kellene egy megnyugtató megszólalás a hivatalos szervek részéről. „Én választ várnék elsősorban a belügyminisztertől, de akár a miniszterelnöktől is arra, hogy ezt a rendkívül súlyos ügyet nem tekintik lezártnak. Meg kellene nyugtatni az érintetteket, hogy tettes vagy tettestárs nem maradhat büntetlenül ügyben” – mondta.

Önként kellene kárt enyhítsen az állam

Gulyás szerint a magyar állam adós még a sértettek kárenyhítésével is. A kárenyhítési igényt konkrét műhibák sorozata alapozza meg, a nemzetbiztonsági szolgálatnál lefolytatott belső vizsgálat kimutatta ezeket, és Ficsor Ádám akkori titokminiszter is elismerte 2009-ben, hogy ha kellő szakmaisággal teszik a dolgukat, akkor hamarabb is elfoghatók lettek volna a tettesek, és több halálos támadás is megelőzhető lett volna. A 2009 őszén lefolytatott parlamenti vizsgálat pedig nagyon is konkrétan, tényekre alapozottan állapította meg a nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségét. Mindez felhasználható lesz egy állammal szemben indított peres eljárásban, mondta Gulyás, de ő azt szorgalmazza: az állam ne várja meg, hogy a hozzátartozók peres eljárásra kényszerüljenek a kárenyhítésükért. Felidézte, hogy a tűzijáték-katasztrófa után jelentős összegű kárenyhítéssel élt az állam per nélkül, szerinte ebben az ügyben is már régen meg kellett volna ezt tenni. Méltatlan lenne, hogy az áldozatok hozzátartozói három-öt évig pereskedjenek, tette hozzá.

Méltatlannak nevezte a tárgyalás körülményeit is, a hely szűkösségét, hogy az áldozatok hozzátartozói közül többen hiába szerettek volna, nem tudtak bejutni az ítélethirdetésre, valamint azt, hogy a gyatra hangosítás miatt sokszor még a magyarok sem hallották jól a bíró szavait, nemhogy idegen nyelven is követhető lett volna. Megjegyezte, hogy Németországban, egy tíz halálos áldozatot követelő, hasonló rasszista támadássorozat után úgy alakítottak ki a tárgyaló helyiséget, hogy ne legyenek még csak hasonló problémák sem, és angolul, törökül és görögül is hallgatni lehetett a történéseket. Ha Magyarország is hasonlóan járt volna el, ezzel bizonyíthatta volna a nemzetközi tudósítók előtt, hogy helyén kezeli ezt az ügyet.

Bűnszervezet, de nem terrorcselekmény

Szakmailag, jogi szempontból korrekt ítélet született, véli Gulyás. A nemzetbiztonsági bizottság volt tagja szerint nagyon helyesen mondta ki a bíróság, hogy bűnszervezetről volt szó. A vádiratban ez nem szerepelt, ezt, ahogy megírtuk, az egyik sértetti képviselő, Helmeczy László kérte a bíróságtól. Helmeczy ugyanakkor annak kimondását is szorgalmazta, hogy a gyilkosságsorozat terrorcselekmény volt, de ez nem történt meg. Gulyás szerint ennek a kimondása is nagyon fontos lett volna, de a terrorcselekménynél sokkal kisebb mozgástere volt a bírónak, mint a bűnszervezetnél, jobban rá volt utalva a vádiratra, amiben viszont ez sem volt benne.

A hatályos büntető törvénykönyv szerint

Bűnszervezet: három vagy több személyből álló, hosszabb időre szervezett, összehangoltan működő csoport, amelynek célja ötévi vagy ezt meghaladó szabadságvesztéssel büntetendő szándékos bűncselekmények elkövetése;

Terrorcselekmény: Aki abból a célból, hogy a) állami szervet, más államot vagy nemzetközi szervezetet arra kényszerítsen, hogy valamit tegyen, ne tegyen vagy eltűrjön, b) a lakosságot megfélemlítse, c) más állam alkotmányos, társadalmi vagy gazdasági rendjét megváltoztassa vagy megzavarja, illetve nemzetközi szervezet működését megzavarja, (...) személy elleni erőszakos, közveszélyt okozó vagy fegyverrel kapcsolatos bűncselekményt követ el, bűntett miatt tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztéssel büntetendő.


Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt