HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Megkésve, fizetett hívőkkel emlékezett a roma holokausztra az ORÖ a Bazilikában?

betűméret csökkentése betűméret növelése
2013 Augusztus 07    Forrás: RomNet-HBA


Ez a cikk archív

Négy nappal később, vidékről, buszokkal, pénzért felutaztatott hallgatósággal, a nyilvánosság elől eltitkolt emlékmise keretében emlékezett a roma holokauszt áldozataira az Országos Roma Önkormányzat kedden a Szent István-bazilikában - állították az ott megjelentek. Az új roma generáció mindeközben Isten háza elől üzent a Lungo Drom vezetésének: elég a díszcigány képviseletből, és valós, új roma politikát követelnek.

Hirdetmény

Farkas Flórián az ORÖ elnökeként az elmúlt három évben minden alkalommal elmulasztotta, hogy koszorúzással, vagy akár egy közlemény kiadásával emlékezzen az augusztus 2-ai évfordulóra. Idén megkésve, az ország több megyéjéből pénzért felrendelt cigányokkal, titokban szervezett rendezvény keretében, tiltakozók akciójától félve, testőrökkel próbálta menteni a cigányok körében is eléggé megtépázott becsületét. 

Tény, hogy az eseménynek méltó rangot adott volna Magyarország egyik legszebb temploma. De ugyanakkor elszomorító tény az is, hogy Magyarország elsőszámú cigány vezetője volt az emlékmisén az egyetlen a felszólalók közül, aki szóra sem méltatta a nap és az ország egyik legfontosabb eseményét: négy év elteltével végre ítélet született a cigányok elleni, hat halálos áldozatot követelt támadássorozat büntetőügyében. Izrael Állam magyarországi nagykövete, illetve Erdő Péter bíboros, érsek a szentmisén mondott beszédükben egyaránt elítélték a faluszélén élő romák ellen elkövetett támadássorozatot, amely az egész ország és a világ jóérzésű, demokrata gondolkodású emberét megrázta.

 

Utaltak arra, hogy néhány órával korábban a törvény teljes szigorával lesújtottak az elkövetőkre, akik közül három a létező legsúlyosabb büntetést kapta: tényleges életfogytiglani fegyházbüntetést. Farkas Flórián nem tartotta túlzottan fontos eseménynek az ítélethozatalt, még akkor sem, ha augusztus 2-a négy éve már kettős gyásznapja a cigányságnak. Elfeledte, mint minden évben: 2009-ben éppen azon az éjjelen ölték meg kislétai otthonában, az ágyában alvó Balogh Máriát, és sebesítették meg életveszélyesen akkor 13 éves lányát.

Farkas Flórián álszentnek tekinthető megemlékezése ezért joggal nevezhető a cigányság és az ország arculcsapásának. Főként annak tudatában, hogy 2011-ben, az ORÖ vezetőjeként tett első intézkedései között szerepelt, hogy eltávolíttatta a Dohány utcai székház faláról a roma holokauszt áldozatinak állított emléktáblát, és a támadássorozat hat halálos áldozata tiszteletére kihelyezett márványtáblát. 

 

A Bazilika padsoraiban a több megyéből felrendelt hallgatóság közül senki sem értette, miért augusztus 6-án emlékeznek a négy nappal korábbi évfordulóra. De az 5 és 10 ezer forintos bérért, illetve az ebédért felutaztak a külön buszokkal a fővárosba. Néhány fiatal egyáltalán nem volt kíváncsi a magyar katolikus egyház elsőszámú vezetője által celebrált misére, inkább a belvárosban sétálgattak, hiszen soha életükben nem jártak még Budapesten.

 

Ellendemonstráció rendőri utasításra

 

A Szent István téren mindeközben az új roma értelmiségi generáció néhány képviselője úgy döntött, amíg Isten házában zajlik a rendezvény, készítenek egy fotót, hogy majd azt interneten megosztva üzenjenek az ORÖ vezetőjének: Farkas Flórián a „Fidesz kutyájaként” képviseli a cigányságot, és nem akarják, hogy ilyen ember képviselje az ország legnagyobb kisebbségét, és bocsássa áruba jövőjüket pillanatnyi pozíciójáért, önös céljaiért.

Farkas Flórián számított a tiltakozó akcióra, ezért a Bazilikán belül saját biztonsági emberei őrizték a főhajót és a padsorokat, míg a téren rendőrök figyelték a járókelőket és a kisebb csoportosulásokat. A túlbuzgó, fiatal rendőrök kihallgatva a néhány fős társaság beszélgetését, mindenáron szerették volna megtudakolni, mire készülnek, és szerették volna lefotózni azt a néhány, összetekert transzparenst, amely a hátizsákjukból kilógott, de az egyetemista fiatalok ezt megtagadták.

 

A Cigány Hallgatók Hálózta képviselői a tér közepén elkésztették két perc alatt a fotójukat, nem zavarva  a rendezvényt, vagy a téren sétálgató turistákat, és távozni készültek. A rendőrök látva a Farkas Flórián politikai szerepvállalását és tevékenységét elutasító egyetemisták távozását, utánuk mentek, hogy igazoltassák a 8-10 fős társaságot azzal az indokkal, hogy általános személyi ellenőrzést tartanak a téren. Nagyon kíváncsiak voltak, hogy mi szerepel a transzparensen, ezért arra kérték őket, hogy feljegyezhessék a feliratokat, így azt a földre leterítve mintegy fél órán át próbálták rögzíteni, és ellenőriztetni  a személyi adatokat.

A rendőri intézkedés hatására, utasítására lett demonstráció az egyszerű fotókészítésből, mert a téren sétálgató emberek tucatjai, külföldiek és magyarok, illetve a Bazilikában időközben véget ért szentmiséről távozó, fizetett megemlékezők is láthatták és elolvashatták a CiHa Farkas Flóriánnak címzett üzenetét. Ki is fejezték köszönetüket a rendőri intézkedésért, amely így a látottak beszélgetési témát adtak a Hajdú, Zala, Borsod és Szolnok megyéből felutaztatott romáknak.

 

Farkas Flórián, aki a Bazilika oldalsó bejáratán távozott, emlékező beszédében úgy vélte, méltó és sikeres rendezvényt tartott az 1944. augusztus 2-án, a birkenaui lágerben kivégzett háromezer cigány férfi, nő és gyermek emléke előtt.

 

Ezzel szemben a tény az, hogy a roma politikussal szemben a téren rendőri intézkedés alá vont egyetemisták, és a fővárosban élő roma aktivisták voltak azok, akik méltó módon emlékeztek meg a vészkorszakban elpusztított cigányokról: a roma holokauszt világnapján, Auschwitz-Birkenau Haláltáborában, saját költségükön, Európa 15 országában élő félezernyi hallgatótársukkal hajtottak fejet az áldozatok emléke előtt, és koszorúzták meg az egykori krematórium romjaira épített emlékművet.