Ötven önkéntes munkással segítené a dunai árvízi védekezést a Sajóhídvégi Roma Kulturális Közhasznú Egyenlő Bánásmód Egyesület. A Borod megyei szervezet a megyei katasztrófavédelemnél tett falajánlást

Balog János, az érdekképviseleti szervezet elnöke, az Országos Roma Önkormányzat képviselője a RomNetnek azt mondta: 2010-ben, amikor a Sajó és Hernád rekordáradása falvakat öntött el, több száz ház semmisült meg és vált lakhatatlanná, minden embert rádöbbentett, hogy a természeti katasztrófa egyformán sújt minden embert, és egyformán kerültek bajba romák és nem romák.

Hozzátette: az akkori összefogással emberek százai, ezreit mentették meg, és közösen dolgoztak a gátakon, a folyómedrek mellett, mert közösségüket és javaikat mentették, azt, amiért együtt dolgoztak és küzdöttek évtizedeken át. Alsózsolcán és Felsőzsolcán, a Boldván és Edelényben és más településeken okozott akkor nagyobb károkat az árvíz, a helyreállítás és a védekezés több milliárd forintba került.

A sajóhidvégi szervezet vezetője azt mondta: 50 emberrel indulásra készen állnak, hogy segédkezzenek az árvízi védekezésben, és a Borod megyei katasztrófavédeleménél és az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságnál is jelezték önkéntes szándékukat, és az adatbázisba bekerülve bármikor indulásra készen állnak.

Balog János arra bíztatta a megyében élő roma civil szervezeteket, kisebbségi önkormányzatokat, jelentkezzenek a megyei katasztrófavédelemnél, hogy szükség minél gyorsabb és hatékonyabb segítséget nyújthassanak a bajba jutott embereknek.

A Duna áradása miatt csütörtök délben már csaknem 760 kilométeren védekeztek országszerte. A 760 kilométerből több mint 190 kilométeren - Győr-Moson-Sopron megyében a Duna-mentén és a Mosoni-Duna mentén, Komárom-Esztergom megyében és Pest megye Budapest feletti területén pedig a Duna-menti állami védvonalakon - rendkívüli védekezés van. Több mint 62 kilométeren harmadfokú készültség mellett védekeznek, csaknem 114 kilométeren másod-, több mint 392 kilométeren pedig elsőfokú az árvízvédelmi készültség.

Csütörtökön több mint 3 ezer ember dolgozott az árvíz elleni védekezésben. A délelőtt tíz órai adatok szerint három óra alatt nagyjából 10 centimétert emelkedett a Duna vízállása. Nagybajcsnál 826, Budapestnél 727 centiméter volt a vízszint. Komáromnál 721, Esztergomnál 667, Nagymarosnál pedig 592 centiméteres vízmagasságot mértek.

Budapestnél az eddigi legnagyobb vízállást 2006-ban rögzítették, akkor 860 centiméter volt a Duna vízállása. Nagymarosnál szintén 2006-ban volt a legmagasabb a folyó szintje, 714 centiméteres. Nagybajcsnál, Komáromnál és Esztergomnál a 2002-es árvíz idején volt a legmagasabb a vízszint. Akkor Nagybajcsnál 875, Komáromnál 802, Esztergomnál pedig 771 centiméteren tetőzött a Duna.