Augusztus 21-én lesz négy éve, hogy elfogták a romagyilkosságok gyanúsítottait, ha addig nem születik elsőfokú ítélet, a bíróságnak szabadlábra kell helyeznie a négy vádlottat.

A bíróság ízekre szedte a vádiratot, a rendőrség, az igazságügyi szakértők munkáját, a perjogot. Öt éve, Galgagyörkön támadtak először, Piricsén lőttek először emberre, a nagycsécsi kettős gyilkosság után kezdődött az embervadászat. Kilencszer támadtak a cigánysoron faluvégi házakra, hat embert gyilkoltak meg a vádirat szerint. Cikksorozatunk első részében a tanúvallomások alapján próbáljuk rekonstruálni, milyen társaságban érezhették otthon magukat a vádlottak, kikkel ültek egy asztalhoz, hogyan fest a cívis város ultrajobbos szubkultúrája.

A tárgyalás járulékos hozadéka a hétköznapi rasszizmus jelenvalósága, minket ez érdekelt volna elsősorban, de ismerjük a büntetőeljárás korlátait. A tárgyalóteremben halványan ugyan, de megjelent a fulljobbos térfél, tele nagyhangú előítélettel, ami mégsem késztet azonnal, közvetlenül akciózásra, bár benne van a kihívás. A hátország, a Debrecen környéki szélsőjobbos szervezetek hálózata töredezetten került elő: a Véres Kard, a Skinheads4Skinheads, a Szálasi emlékét ápoló Keleti Arcvonal Bajtársi Szövetség, a Népjóléti Szövetség nevét emlegették a leggyakrabban. Nehéz felmérni, melyik milyen népszerű, az alkalmi társulások között a határvonalak elmosódottak, nagy a csapatok közötti jövés-menés, állandóan mozgásban vannak, rivalizálnak, de jól kijönnek egymással. Amelyik társaság nem egyesület, azzal az ügyész nem foglalkozik, nem tartják nyilván, csak a nemzetbiztonság figyel, ahogy figyel.

A tettesek azonban túlléptek a hétköznapi neonáci harckészültségen. Kiss Árpád, Kiss István és Pető Zsolt komolytalannak, erőtlennek tartotta a Magyar Gárdát. Részt vettek 2007-ben a budai Várban tartott eskütételen, de lenézték: "játék katonák, játék fegyverekkel". Elkezdtek agyalni, mit csinálnának jobban, hogyan kell megfélemlíteni a cigányságot, és kiprovokálni az erőszakos ellenreakciót. A vád csikorgó megfogalmazása szerint: "céljuk, hogy a támadás olyan felháborodást váltson ki a roma népesség egy részében, ami erőszakos cselekményre sarkallja őket, ezzel egyszersmind a lakosság többségét ráébresszék a helyzet súlyosságára". Magyarul: terrorakciókat akartak szervezni, hogy polgárháborús ellentéteket provokáljanak. Ez hellyel-közzel be is jött, a támadásoktól megrettent romák elkezdtek szervezkedni, ott, ahol a Gárda, vagy a gárda-szerű alakulatok és egyebek feltüntek. 

Debreceni Szívtiprók 

A nemzeti radikálisok gyülekező helye Debrecenben a Kövér egér, a Monti ezredes utcai Loki klub, a már megszűnt Perényi 1 volt. Itt dolgozott Kiss Árpád, hangtechnikusként lényegében a klubot irányította, hivatalosan F.-né Nyalka Éva - Kiss Árpád szeretője -, volt a főnök, ő számolta a pénzt, fizette az alkalmazottakat. Kiss István és Pető Zsolt jegyszedőként és kidobóként jeleskedett, Csontos István a klub karbantartásán dolgozott időnként. A tulajdonos, Barabás Zoltán azt mondja, nem tudott zárkörű kopaszgyűlésekről, vagy ilyesmiről, bár akad olyan tanú, aki úgy hallotta, nem mindenki léphetett a klubba, megválogatták a vendégeket. Rendbontásról, botrányokról, rasszista bulikról nem hallott a tulajdonos. A rendőrségi akcióról is utólag értesült, az alkalmazottak szóltak neki. De nem nagyon zavarta, hogy fegyvert, vagy drogot keresnek és négy alkalmazottját gyilkosság gyanújával elvitték a rendőrök. Mindenesetre Kósa Lajos polgármester tőle érdeklődött kora reggel mobilon, hogy mi történt? "Fogalmam sincs, az alkalmazottak nincsenek benne" - válaszolta és a körülményekhez képest nyugodtan otthagyta az akciózó rendőröket, mondván: "túl nagy jelentőséget nem tulajdonítottam" a razziának. A tárgyaláson hozzáfűzte: "nem tudtam kellően kezelni a helyzetet". Barabás menő vendéglátós, étterme elegáns, a Perényi 1-et mellékesen üzemeltette.

Debrecenben, bizonyos szemszögből nézve, minden a Loki klub körül forog. Az ultrák csaknem húsz éve gründolták a "Szívtiprók Ultras Debrecen" nevezetű focidrukker formációt. Nem akármilyen társaság, presztízse van a városban. Március elején, a labdarúgást kitüntetett figyelemmel kísérő polgármester, Kósa Lajos tette tiszteletét a Szívtipróknál. Nem maradhatott titokban, mert szabálytalanul, tilosban, a forgalommal szemben parkolt. "Aznap este hatkor a Szívtiprók Ultras Debrecen elnevezésű Loki-szurkolói klubbal volt egy találkozóm, eközben figyelmetlenségből tilosban parkoltam. Nagyon sajnálom (...)" - ismerte el a szabálysértést. 
A honlapon lehet olvasni a Szívtiprók hitvallásáról, többek között ilyeneket: "az MLSZ-vel is a meccseket lehetetlen időpontokban közvetítő RTL Klubbal is felvettük a harcot a többi szurkolótáborral egyetemben, illetve elindítottunk egy összefogást a Magyarországot teljesen megfertőző cigány bűnözés ellen, majd a magyarokat ért elnyomások ellen szövetkeztünk és léptünk a többi magyar táborral egyetemben".

Csak ns. skinheadek

A szurkolók vezéralakja K. "Komcsi" Gábor. A lassan eljelentéktelenedő Véres Kard nevű szervezetet, melynek egy ideig tagja volt Kiss István is, baráti társaságként határozta meg. A közös történelmi érdeklődés, a magyar nemzeti hagyományok tisztelete, a hasonló gondolkodásmód tartja össze a csapatot. Igaz, a "nemzeti szövetség" gondolatvilága a "nemzetiszocializmus bizonyos elemeit is tartalmazza", de meghatározó eleme "a magyar öntudat" - állította a tárgyaláson Komcsi. 
Kiss István a város skinhead alapfigurája volt valamikor, köze lehetett a Siknheads4Skinheads formációhoz is, legalábbis ők kezdtek adományt gyűjteni a gyanúsítottak családjainak támogatására. A csapat 2006-ban, az őszi zavargások idején alakult, amikor a debreceni radikálisok is a kormány "erőszakos megdöntésére" szakosodtak - vallotta a vádlottak balmazújvárosi ismerőse. "Mivel ez a szervezet már létezett Olaszországban, az Õ segítségükkel és támogatásukkal létrejött a Magyar divizió" - olvasható honlapjukon. "A csoport gerincét egy baráti társaság alkotta, majd az idő múlásával jöttek az új tagok, mára már egy nagyon jó brigád alakult ki. Az elmúlt évek alatt rengeteg bajtársunkon tudtunk segíteni anyagi illetve jogi úton. Fontos tudni, hogy csak olyan ügyekben tudunk segítséget nyújtani, ami összeegyeztethető a ns. skinhead (nemzetiszocialista - a szerk.) mozgalommal!" 

A gyilkosságsorozat beszédtéma volt, de korántsem uralta a terepet, a vádlottak viszont figyelték a hatást. A galgagyörki akcióval elégedetlenek voltak, sokan a Gárdára, az uzsorásokra, vagy leszámolásra gyanakodtak, a rendőrség is ebbe az irányba kezdett tapogatózni. A nagycsécsi támadás után tudatosult, hogy az akciók összefüggnek, a rendőrség is erre mozdult. Kiss István ekkortájt kibeszélt a társaságból, de nem keltett feltűnést. Barátjának S. Omárnak magyarázgatott valamiféle összeesküvés-elméletet, a titkosszolgálatot is belekeverte. A nemzeti radikálisokat ekkor azonban még jobban érdekelték a hétvégi bográcsozások, ez rántotta össze a csapatokat, lényegében kívülállónak tartották, aki nem kapott meghívót. Csontos a Gój motorosoknál próbálkozott, úgy tűnik, kevés sikerrel. Kiss Árpád nem ambicionálta, hogy bármelyik kemény mag közelébe férkőzzön. Pető bizalmasabb emberek között mozgott, a baráti körben, kollégájától érdeklődött hol tudna fegyvert szerezni. Az Kálra irányította: "Keresd Sutát" - ajánlotta. Bárki könnyen szerezhet fegyvert, "aki az éjszakában mozog"

Rudolf Hess tetkó

"Föl sem merült bennem", hogy közük lehet a gyilkosságokhoz, vallotta Komcsi: "átlagember ilyet nem képes elkövetni". "Ha ők voltak, hogyan tudták leplezni, ha meg nem, akkor meg hogy keveredhettek gyanúba" - mondta közömbösen F.-né Nyalka Éva testvére, Tibor. "Becsületem a hűség" szövegű tetoválást viselő P. Attila, az ismert K1-es boxoló és a társaság prominense, P. Tamás, a Loki vezéregyénisége is ledöbbent, amikor megtudta, hogy ismerőseit, köztük gyerekkori barátját, Csontos Istvánt, akivel néhányszor a klubban éjszakázott, letartóztatták. "Úristen! Mi történt!? Ilyen dologról nekem nem beszéltek!", bár "a cigánygyilkosságok szóba kerültek". A házkutatásról utólag értesült, épp Szófiában járt, akkoriban futott a szekér, a Levszkit kettő egyre verte a Loki, a szurkolók kiutaztak a vendég-meccsre.

A vádlottakról "jót vagy semmit" alapon, óvatosan, vagy sehogy sem beszélnek. Mindenki tagadja, hogy a Mein Kampfot olvasgató Kiss István, vagy Pető Zsolt - akik egymás között "Hitler-apukát" emlegettek -, neonáci, fajgyűlölő, vagy rasszista lenne. "Szeretetre méltó hungarista" - jellemezte Petőt a hajdúszoboszlói tetkó-mester. Szerinte "hungarista az, aki büszke arra, hogy magyar", de nem tapasztalt, ügyfele részéről "rasszista megnyilvánulást". A tetoválótól Kiss István egy Rudolf Hess képmást és egy birodalmi sast rendelt, a lábszárára rajzolt horogkereszt kiegészítőjeként. Pető Zsolt egy dupla nyolcast kért a nyakszirtjére, ami egyaránt jelentheti, hogy Heil Hitler, vagy SS. F.-né Nyalka Éva csak annyit kért, a tetkókkal ne nagyon villogjanak a klubban. 

T. "Kígyó" Sándor szerint Pető "normálisan" viselkedett a romákkal szemben, ahogy a "társaságban" szokás, "nem kedvelte őket" illetve "kifejezetten nem szerette a cigányokat", de nem utálkozott jobban, mint "minden normális ember". Kígyó kézfején éppen elfér a szöveg: "Hiszek egy Istenben/Hiszek egy hazában/Hiszek egy isteni örök igazságban/Hiszek Magyarország feltámadásában/ Ámen." 

A koronatanúnak tartott F.-né Nyalka Éva tagadta, hogy ismerősei összefüggésbe hozhatók a gyilkosságokkal: "éjjel gyilkol, nappal meg hétköznapi ember, ez nem fér a fejembe". Az asszony eltökélt, de zavaros a bíróságon, egyesek szerint a baráti társaság megtorlásától tart, de nem kizárt, hogy egyre jobban együtt érez a vádlottakkal. "Nem merek olyat mondani, amivel másnak bajt okozok." Hiába figyelmeztette a bíró: "Én nem szeretnék tanú lenni - tiltakozott -, nem bírom ezt a terhet. Ki vagyok én? Egy nulla! Egy szimpla ember vagyok. Borzasztó. Tőlem várják, hogy koronatanú legyek?". "Az én ügyem 2009. augusztus 21-én hajnalban kezdődött, amikor megjelent a 150 rendőr a Perényiben." Akkor "elvesztettem a kapcsolatot a valósággal". Tizenhatszor hallgatták ki, azt állítja, nem tudta mit beszélt akkor, "mindenkinek mindent mondtam", aláírt mindent, amit elé raktak: "el sem olvastam" a szöveget. Mindennapi tapasztalattal mentegeti a menthetetlent: "amit korábban szélsőséges nézetnek tartottak, az ma már teljesen hétköznapi".

Kiss Árpádról a vád sem állítja, hogy elvakult rasszista lenne, ám öccse István nem nagyon tagadta cigánygyűlöletét.

A félig arab származású, Magyarországon élő és tanuló S. Omár a barátot értékelte Kiss Istvánban, akit "szélsőséges szemléletű" embernek tart ugyan, de nem zavarta, hogy "nem szereti az arabokat, a cigányokat, a feketéket és a kommunistákat": "személyisége az utóbbi időben megváltozhatott, de életútja nem". A lábára tetovált horogkeresztet már "nem érezte helyénvalónak". "Szélsőséges szemléletű", de alkalmatlan a támadások megszervezésére, mégsem kizárt, hogy részt vegyen ilyen akciókban - állította.
Kiss Árpád és István a galgagyörki, a tarnabodi, a piricsei, emberéletet nem követelő támadást elismeri, a többit tagadja, Pető Zsolt szigorúan következetes, hallgat. Csontos István tiltakozott: "Nem vagyok fasiszta, náci, rasszista! Nem érdekel, ki milyen bőrszínnel született!". Barátai szerint se nem rasszista, se nem cigánygyűlölő. "Csak egy bizonyos réteget utál, azt aki nem dolgozik, és segélyekből él." "A bűnöző cigányt utálja, azt, aki tolvaj, lop, és csal és hazudik"- állítják ismerősei.

Talán egyedül Kiss István használt a tárgyalás folyamán szitokszavakat, amikor Csontosra próbálta tolni a rasszizmust. Ha valaki kíváncsi, cigánygyűlölő, papgyűlölő, kommunistagyűlölő, bevándorló-utáló hívószavakkal kell keresni blog-bejegyzéseit - javasolta. A nyomozók találtak is ilyet 2009-ből: "mivel négy napja és 19 óra 56 perce civil vagyok, így kimondhatom: azt mondom, öljük meg mi Magyarok a cigányokat, asszonyt, gyereket, öreget, és mindenkit aki a cigányt védi!" (Csontos ekkor szerelt le a honvédségtől - a szerk.) Később elnézést kért, mert italosan, indulatból írta a bejegyzést.

(A riport a Gőbölyös Soma Alapítvány támogatásával készült)