Az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkára szerint nem elég esélyegyenlőséget teremteni a törvények szintjén, az esélyteremtésnek intézményesülnie kell.

"Nem elég esélyegyenlőséget teremteni a törvények szintjén, esélyt kell teremteni" - fogalmazott Kovács Zoltán a Fehéren::Feketén - Felelősen a cigány-magyar együttélésről szóló tanácskozáson a romák integrációjáról és a társadalmi felzárkózásról beszélve.

Hozzátette: húsz-huszonhárom éven keresztül voltak erre kísérletek, de olyan komplex formában, ahogy ma már ezt a keretstratégia lehetővé teszi, nem tettek erőfeszítés arra, hogy az esélyteremtés intézményesüljön, állami szinten jelenjen meg. Kovács Zoltán az esélyteremtésre példaként említette annak a kötelező óvodai oktatásra vonatkozó részét.

Sztojka Attila, a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság főosztályvezetője azt mondta, hogy Magyarországnak is gazdasági érdeke "a roma helyzet megoldása". A felzárkózás egy hosszú távú befektetés - tette hozzá.

A szemléletformálás kapcsán Sztojka Attila arról beszélt, hogy a cigányságnak is be kell tartania a társadalmi normákat, el kell fogadnia a többségi társadalom életmódját és alkalmazkodnia kell. Ugyanakkor többségi társadalomnak is van felelőssége ebben, hiszen esélyt kell adnia a romáknak, hogy tudjanak élni az állam adta lehetőségekkel.

Pusztán jóléti intézkedésekkel a roma felzárkózás nem oldható meg - jelentette ki Sztojka Attila, hangsúlyozva: szükségesek azok az esélyteremtő intézkedések, amelyek a mélyszegélységből kivezethetnek.

Berki Judit, a bátonyterenyei tanoda vezetője, volt romaügyi helyettes államtitkár a magyarországi leszakadó térségek kapcsán azt hangsúlyozta: a mindenkori kormányzat feladata, hogy a területi kiegyenlítő programokat hosszútávon végezzék.

A többségnek az a felelősége, hogy amikor az ország tervezi a költségvetését, akkor ezekre a területekre kiemelten figyeljen. Ez a lehetősége annak, hogy valamilyen módon a gazdasági körforgásba be lehessen kapcsolni a leszakadó térségeket településeit - mondta.

Németh György szociológus-közgazdász előadásában azt mondta: "a cigányság szempontjából a nyugati civilizáció alapértékeinek elfogadása az, ami a problémákat végső soron megoldja".

Szerinte nem etnikai és kulturális problémáról van szó, hanem - mint fogalmazott - "alapvetően a probléma gyökere az, hogy a cigányság feltétlenül önmagát elkülönítve, szemben a nyugati társadalmi értékrenddel próbálja meghatározni".

"Én úgy tekintek a cigányságra mint egyfajta bomlástermékre" - jelentette ki Németh György, majd később megjegyezte, ezzel arra utalt, hogy cigányság eredeti kulturális alapja tarthatatlan, a cigányságnak változnia kell. Nagyon előrehaladott ez a változás, támogatásra érdemes, de "a cigányság jövője nem vezethető le a múltjából" - mondta.

Németh György kijelentését a konferencián jelenlévő több előadó visszautasította, felesleges provokációnak is nevezték.

Orosz Mihály Érpatak független polgármestere előadásában arról beszélt, hogy a településen hagyományőrzést és a hazafias nevelést helyezik középpontba.

"Magyar hazafiakká neveljük a cigány gyerekeket is. Ennél jobb módszer nem létezik" - mondta.

A konferenciát a Magyar Katolikus Újságírók Szövetsége, a Mathias Corvinus Collegium és a Századvég Alapítvány szervezte.