A hajdúszoboszlói Jobbik-elnök maradéktalanul egyetért pártja minden megnyilvánulásával. Szerinte például a bűnöző romák megérdemlik, hogy orknak meg reteknek hívják őket. Amúgy ő maga is roma.

Azzal a hírrel hívtak föl Hajdúszoboszlóról, hogy a Jobbik új városi elnöke, akiről mindenki tudja, hogy cigány ember, s esténként egy étteremben zongorázik és énekel, a minap kitűzte a székely zászlót a városháza homlokzatára.

Először nem vettem komolyan a telefonhívást, mert nem hittem el, hogy a romák ellen uszító szélsőjobboldali párt egyik tisztségviselője egy cigány zenész lehet, aki ráadásul székely zászlóval akciózik. De miután utánanéztem az információnak, kiderült, hogy félig igaz: a Jobbik hajdúszoboszlói elnöki tisztét 2013 februárja óta valóban az a 44 éves Jónás Kálmán tölti be, aki a helyi Béke Hotelben dolgozik vendéglátós zenészként.

Nyíltan vállalja roma származását, a párt honlapján lévő önéletrajzában büszkén említi, hogy édesapja cigányprímás volt. A székely zászlót azonban nem ő tűzte ki, hanem egy helyi fideszes politikus, Jónás Kálmán az akciónak csak kezdeményezője volt. Milyen ember lehet Jónás Kálmán? Ha jobbikos, akkor nyilván olvassa azt a bizonyos hírhedt szélsőjobboldali online újságot, s tudnia kell, hogy azon a portálon a cigányokat rendszeresen „orkoknak, trolloknak, retkeknek” nevezik a Jobbikkal rokonszenvező hozzászólók, s ezek még csak az enyhébb kifejezések.

Miképpen azonosulhat egy ilyen párttal egy cigány ember? Önéletrajza szerint Jónás Kálmán 1969-ben született Debrecenben, mint írja, „cigányprímás apa és kisnemesi kulák származású anya egyetlen gyermekeként. Mindkét szülőm családjára nagyon büszke vagyok.” Hétéves korától tanult zongorázni, tanult klasszikus zenét és dzsesszt is. 1989-ben tett előadó-művészi vizsgát, ezután különböző hajdúszoboszlói szállodákban együtt zenélt édesapjával annak 1996-ban bekövetkezett haláláig.

Évekig dolgozott Hollandiában, s megfordult tengerjáró hajón is. Jelenleg egyéni vállalkozó, a helyi képviselő-testület kulturális, oktatási és sportbizottságának külső tagja. Érdeklődési köréről ezt írja: „politika, a kultúra különböző ágai, számítástechnika, hagyományőrzés, állatvédelem és zene”. Az általam megkérdezett hajdúszoboszlóiak azt mondták róla: „Nem lenne semmi baj vele, egyszerű gondolkodású muzsikusgyerek, csak az a gond, hogy az utóbbi időben nagyon beszippantotta a politika.” Ismerősei szerint Tónó – ez a beceneve – „kritika nélkül elfogadja a jobbikos propagandát, és már úgy szajkózza a rovásírásos-turulos nemzetmentő leckét, mintha csak ő írta volna”.

Egy másik ismerőse így fogalmazott: „Vitatkozni nehéz vele, mert szinte szó szerint átveszi Vona Gábor mondatait, jobbikos tevékenysége pedig leírható a kettős kereszt fölállításával, a rovásírásos helységnévtábla kihelyezésével, s most a székely zászló kitűzettetésével, hát ennyi.”