HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Hamis tanúzásért feljelentenék a katonai hírszerzést

betűméret csökkentése betűméret növelése
2013 Március 01    Forrás: pestisracok.hu


Ez a cikk archív

A Pest Megyei Főügyészség (PMF) indítványát a PestiSrácok.hu megszerezte. Abban a főügyészség úgy fogalmazott, azzal, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal a főügyészség megkeresésére letagadta, hogy a negyedrendű vádlottal, Csontos Istvánnal bármiféle titkos kapcsolatban állt, valamint azzal, hogy az egykori katona tartótisztje, H. Ernő „a nyomozó hatóság előtt, az ügy lényeges körülményeire vonatkozó valótlan tartalmú nyilatkozatot is tett”, minősített hamis tanúzást követhettek el. A törvényszék egyelőre még nem reagált az indítványra, de nem kizárt, hogy legkésőbb az ügy elsőfokú lezárása után a megteszi feljelentést. Erre több okból szükség lehet.

Hirdetmény

LETAGADTÁK A HOLDAT IS AZ ÉGRŐL…

 

A nyomozás például fény deríthet arra, hogy a KBH-nak a Pest Megyei Főügyészség és a Budapest Környéki Törvényszék megkeresésére mi oka volt letagadni, hogy a negyedrendű vádlott titkos kapcsolatban állt a hivatallal, vagyis annak munkatárásával, az ügyben tanúként meghallgatott H. Ernővel.

 

Emlékeztetőül, a főügyészség 2010. február 9.-én megkereste a KBH-t, hogy oldja fel Csontos Istvánt a titoktartási kötelezettsége alól, ugyanis a férfi a rendőrségi kihallgatásán azt állította, hogy őt gyanúsított társa, Kiss Árpád a tiszalöki támadás, vagyis 2009 április 22-e után megfenyegette. Amikor pedig a nyomozók az okokról faggatták, Csontos azt válaszolta, hogy erről részletesen csak akkor beszélhet, ha a KBH feloldja titoktartási kötelezettsége alól. De ugyanerre hivatkozott, amikor a rendőrök a romagyilkosok utolsó támadásáról, a kislétai gyilkosság részleteiről kérdezték. A főügyészség hat kérdést tett fel, többek között azt: „A tiszalöki és a kislétai bűncselekmények elkövetése közötti időszakban a bűncselekmények elkövetőiről birtokában lévő információkat, illetve a saját szerepével kapcsolatos információkat Csontos István Csaba megosztotta-e valakivel?” Hát persze, de a lényeg, hogy a KBH – Kovácsics Ferenc altábornagy, főigazgató aláírásával – három napon belül válaszolt, s közölte: Csontost az ügyben nem terheli titoktartási kötelezettség, így az alól felmentést sem adhat. A hat kérdéskörben pedig „nem szerepel olyan, amelyről hivatalunk tudomással bírna, illetve amelyekben Csontos István Csaba államtitoknak, vagy szolgálati titoknak minősülő adatra vonatkozó titoktartási kötelezettség terhelné” a KBH irányában.

 Csontos István a romagyilkosságok tárgyalásán is beszélt hírszerzői szerepéről Fotó: PestiSrácok.hu

 

ELMARADT A SZOROSABB ELLENŐRZÉS

 

Pedig Csontos Istvánt a tiszalöki támadás után és a kislétai gyilkosság előtt néhány nappal megkereste KBH-s tartótisztje, H. Ernő, hogy a romagyilkosságokkal kapcsolatban faggassa. A PestiSrácok.hu birtokában van egy 2009. június 9-i rendőrségi jelentés, amelyben az akkor már képbe került Csontos kapcsán a nyomozó felveti, hogy „célszerű lenne beszerezni a Katonai Biztonsági Hivataltól a Csontos István Csabára vonatkozó, nyilvántartásukban fellelhető anyagokat, majd ezt követően vizsgálni a szorosabb ellenőrzések bevezetésének szükségességét.” Az, hogy ez meg is történt, a nyomozati iratokban nem találtuk. Ennek több oka lehet. Vagy meg sem történt a kapcsolatfelvétel, de ennek kicsi a valószínűsége, hiszen 2009 nyarán már majdnem eljutott a Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) a későbbi vádlottakhoz, tehát a nyomozás igen nagy erőkkel folyt. Az is lehet, hogy megtörtént a kapcsolatfelvétel, de a KBH – ugyanúgy, mint a többi hatóságot – lerázta az NNI-t. Vagy titkosítottan történt a megkeresés, ez esetben viszont nem lehet nyoma még a nyomozati iratok között sem. Vélhetőleg az NNI nem kapott információt Csontosról a KBH-tól. Ellenkező esetben- ha a hivatal korrektül tájékoztatta a rendőrséget arról, hogy Csontos a KBH egyik titkos kapcsolata és 2003-tól, több esetben adott információkat a másodrendű vádlott, Kiss István és még ki tudja, mely debreceni illetőségű fiatal szélsőjobbos tevékenységéről – talán már előbb „szorosabb ellenőrzés” alá vonták volna, és akár még a kislétai támadás előtt elfoghatták volna, a többiekkel együtt.

MINDEN ÜGYNÖKKEL BESZÉLNI KELL!

 

Azt is valószínűleg a nyomozásban lehetne kideríteni, hogy ha a rendőrségnél Csontos 2009 júniusában képbe került, akkor egy hónappal később – ráadásul a kislétai támadás előtt pár nappal (!) – , amikor az egykori katona találkozott KBH-s tartótisztjével, az milyen okból nem faggatta kitartóan a bűncselekményről? Hiszen a PestiSrácok.hu birtokában lévő vallomás szerint a romagyilkosságokról szinte csak érintőlegesen beszéltek, holott H. Ernő pár mondattal feljebb azt állította: azért találkozott Csontossal, mert a „KBH főigazgatója adott ki egy utasítást, hogy mindenkivel szót kell váltanunk ezen bűncselekmény kapcsán, és a legkisebb eredmény esetén is azt jelentenünk kell.” Ez esetben is több megoldása lehet a titkolózásnak. Elképzelhető, hogy H. Ernő azért bagatellizálta Csontossal való beszélgetésüket, mert tényleg így történt, így viszont ez elemi hiba. Az előző kormányzat titkosszolgálati játszmáit ismerve az sem kizárt, hogy H. Ernő parancsba kapta, hogy hazudjon a rendőrségen, Csontossal együtt. De elvi lehetőségként azt se zárjuk ki, hogy H. Ernő félt, hogy államtitkot árulhat el. Utóbbira utalhat a nyomozó egyik kérdésére adott válasza is:

 

Előadó: (…) Felmerülhet-e a lehetősége annak, hogy Csontos István esetleg olyan helyzetbe kerülhet, vagy került, ami szükségessé, indokolttá teszi azt, hogy indőnként ellenőrizzék egy-egy találkozó alkalmával a változásokat nála, volt-e konkrét indok, ami ezt szükségessé tette?
Tanú: Álláspontom szerint e kérdéskörben titoktartási kötelezettség terhel, mely alól a felmentést a KBH főigazgatója adhatja meg.„

MAGÁT BUKTATTA LE A HÍRSZERZŐTISZT

 

Azonban e válasz más kérdést is fölvet. Történt ugyanis, hogy H. Ernőt a Budapest Környéki Tövényszék is beidézte tanúként a romagyilkosságok egyik tavalyi tárgyalási napjára, annak rendje és módja szerint. A tárgyalás zárt ajtók mögött folyt le, de a PestiSrácok.hu természetesen megszerezte a zárt tárgyalás jegyzőkönyvét is. Ekkor árulja el H. Ernő: „ Titkos kapcsolatot tartottam Csontos Istvánnal.” Sőt, kiderült az is, hogy „ a nemzetbiztonsági törvényben számunkra leírt feladatokra kértük meg.” Elárulja a tartótiszt, hogy „természetesen” kért Csontostól szélsőséges szervezetek, csoportosulások tevékenységéről információt. Figyelemre méltó, ahogy H. Ernő fogalmaz: „ A leszereléséig volt a titkos kapcsolattartás. A leszerelését követően teljesen megszakadt a kapcsolatunk, és egyetlen egy esetben kerestem meg szakmai munka kapcsán.” Ez volt az a fent már említett találkozás, amelyen szinte alig beszéltek, csupán érintőlegesen a sorozatgyilkosságról. A másik érdekessége a fent idézett, még a rendőrségen tett H. Ernő vallomásnak, hogy később, a bíróságon a tartótiszt elismerte, hogy több kérdésben azért mondott a rendőrségen valótlanságot, mert nem volt feloldva a titoktartási kötelezettség alól. Pedig mondhatta volna azt, ha úgy érezte, hogy titkot sértene, hogy nem válaszol a rendőr kérdésére, mert nem kapott rá felmentést.

KOMOLY SZERVEZETRE BUKKANT, DE NEM ÁRULTA EL?

 

Amikor Csontost 2010 februárjában folytatólagosan kihallgatták és közölték vele, hogy a KBH szerint nem terheli titoktartási kötelezettség, az ügy előadója megkérdezte Csontostól, ki volt a KBH-s tartótisztje. A katonai besúgó ezt elárulta, és azt is, hogy rendszeresen „a KBH-t segítettem bizonyos információkkal.” De továbbmegy és kiderül, hogy a tiszalöki támadás után próbálta kiismerni a többieket, ami sikerült is neki. De mást is megtudott a „többiekről”: „…lényegében egy komoly szervezetet szerettek volna létrehozni, illetve nem is szerettek volna, hanem már létre is hozták ezt a szervezetet.” Nos, ha mindez Csontos számára is világos volt, és a KBH-s tartótisztje – a tiszalöki eset után, és a kislétai támadás előtt néhány nappal – kifejezetten a romagyilkosságok miatt megkereste, vajon életszerű az a vallomás H. Ernő részéről, hogy a titkos kapcsolata nem mondott el a romagyilkosságokról semmi konkrétumot, így a beszélgetést nem is írta meg jelentésnek?

A JELENTÉS JELENTÉSE

 

Visszatérve végezetül egy kicsit a KBH szerepére. Gulyás József a parlament Nemzetbiztonsági Bizottságának egykori SZDSZ-es tagja a romagyilkosságok ügyében a nemzetbiztonsági szolgálatok felelősségének kivizsgálására (2009. őszén) alakult parlamenti tényfeltáró munkacsoport vezetőjeként készített jelentést. Erről a jelentésről is írt egy, a nyilvánosságnak szánt összefoglalót, a Társaság a Szabadságjogokért jogvédő szervezet felkérésére. A dokumentumot  tavaly tette közzé. Ebben a volt politikus sok más mellett azt állította:

 

„A bizottsággal megosztott információk, továbbá később, már a vizsgálat során kért és megkapott dokumentumok ismeretében, valamint a KBH munkatársainak meghallgatásai után a tényfeltáró munkacsoport a rendelkezésére álló információk alapján nem értékelte, nem értékelhette helyén a Katonai Biztonsági Hivatal szerepét a nyomozás elősegítésében. Utólag, közel tíz hónappal a vizsgálati jelentés elfogadását követően – 2010 nyarának végén – azonban olyan, merőben új információk kerültek nyilvánosságra (konkrétan: Cs. István negyedrendű vádlottat „szerződéses katonai szolgálatának idején – a KBH korábbi vezetésének állításával ellentétben – valóban beszervezték.” Ezt követően a vizsgálatban részt vett képviselők – egymástól függetlenül – azon véleményünknek adtak hangot, hogy alapvető információkat elhallgattak előlük, tulajdonképpen „átverték” őket, ezért nem is vizsgálhatták kellő alapossággal a KBH felelősségét a nyomozó hatósági munka támogatásával összefüggésben.
 

 

Miután nyilvánosságot kapott, hogy a negyedrendű vádlott és a KBH-s tartótisztje között 2009 nyaráig élő kapcsolat volt, és a KBH ezzel összefüggésben információkat tartott vissza, Tarjányi Péter – aki rendőrségi-nemzetbiztonsági ügyekben szakértőként ismert – erős kritikával élve így fogalmazott: „komolyan aggódom amiatt, hogy a végén kiderül: az utolsó, kislétai gyilkosság megelőzhető lett volna, ha az ügyben eljáró hatóságok mindegyikénél mindenki teszi a dolgát. Én ma nagyobb esélyt adok annak, hogy a Katonai Biztonsági Hivatal bűnös mulasztása miatt ölhették meg utolsó áldozatukat a romavadászok, mint annak, hogy ez az egész csupán merész fantáziálás lenne.”

 

Persze a jelentés jelentéséből sem lett ügy, ha viszont nyomozás kezdődne, talán kiderülhetne: a KBH bűnös, vagy gondatlan mulasztásban volt.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Június   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Az ukrán nagykövet is elítélte a kárpátaljai romák elleni támadást

  • Közmunkások lázadása - Ne legyen kötelező méltatlan munkát elfogadni

  • Fizetős játszótérről nyilatkozott, elvitték a rendőrök

  • Járóka Lívia: véget kell vetni a kárpátaljai romák bántalmazásának!

  • Ungvári roma jogvédő: a kárpátaljai romák nagyon nehéz időket élnek át



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt