HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Kormány: a cigányság jövője nemzetstratégiai kérdés

betűméret csökkentése betűméret növelése
2012 November 20    Forrás: mti


Ez a cikk archív

A kormány szerint a magyarországi cigányság jövője és felzárkóztatása nemzetstratégiai kérdés - hangzott el a magyarországi cigányság felzárkóztatásának esélyei címmel tartott keddi, parlamenti vitanap kormányzati vitaindítójában.

Hirdetmény

Balog Zoltán, az Emberi Erőforrások Minisztériumának vezetője azt hangsúlyozta: nem lehet sem kizárólag közbiztonsági, sem szociális, sem pedig emberi jogi kérdésnek tekinteni ezt a problémát, ahogyan nem lehet csak a cigányságról beszélni a rendszerváltoztatás veszteseiről szólva. Szerinte a vitanap tárgyát adó téma nemzetstratégiai kérdés, hiszen a cigányság és a mélyszegénységben élők jövőbeni sorsa alapvetően befolyásolja majd az egész ország sorsát is. E 700-750 ezer fős tömeg - amelyen belül jelenleg 80 százalék a munkanélküliség - sorsának javítása ugyanis a záloga a magyar gazdaság növekedésének, vagy a nyugdíjrendszer fenntarthatóságának - jelezte.

 

A tárcavezető fontos kormányzati intézkedésnek nevezte, hogy kialakították a kormányzaton belül a cigányság problémáival foglalkozó felelősök rendszerét.

 

Balog Zoltán úgy fogalmazott: "a romaügy sokkal fontosabb annál, minthogy kizárólag a cigányokra bízzuk, (...) de sokkal fontosabb annál, minthogy a cigányokat kihagyhatnánk belőle".

 

Kontrát Károly, a Belügyminisztérium (BM) államtitkára azt emelte ki: becsléseik szerint közel 50 ezer roma ember vett részt a közfoglalkoztatásban eddig és bevonásukat a kormány 2013-ban is folytatni akarja. Felhívta a figyelmet arra is, hogy a BM a közfoglalkoztatás mellett a rászoruló gyermekek étkeztetésével, az önkormányzatok támogatásával, valamint a roma fiatalok rendvédelmi szerveknél történő elhelyezkedésének segítésével is fellép a roma lakosság helyzetének javítása érdekében.

 

Szócska Miklós egészségügyért felelős államtitkár hozzászólásában arról beszélt, hogy a roma lakosság a kirívóan rossz egészségügyi mutatói miatt külön figyelmet érdemel.

 

Czomba Sándor foglalkoztatáspolitikáért felelős államtitkár ismertette: a roma lakosság aránya 7 százalék, a foglalkoztatottak között az arányuk ugyanakkor csak 2 százalék, míg a regisztrált munkanélküliek esetében ez a szám 25 százalék fölött van. Szerinte a három legfontosabb alapelv, amelyek mentén a problémát kezelni kell, a képzés, a foglalkoztatás és a mentorálás.

 

Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár azt emelte ki, hogy a cigányság körében nagy számban vannak alulképzettek és megfelelő munkahellyel nem rendelkezők, és ez kihat a családokban élő gyermekek jövőjére is. Szerinte a legfontosabb, hogy a hátrányos helyzetű gyermekek a legkisebb korban kapják meg a megfelelő képzést, amely így egyenlő esélyeket biztosíthat nekik a későbbiek folyamán is. Az államtitkár ennek eszközeként említette a 3 évtől kötelező óvodai ellátást, utalva arra, hogy a cigány gyermekek 49 százaléka jár 3 éves kortól óvodába, míg a nem cigány gyerekeknél ez az arány 88 százalék. 

 

Hoffmann Rózsa a cigányság helyzetének javítása érdekében hozott döntések között említette a személyre szóló pedagógiai ellátások alkalmazását, a szakképzésben a gyakorlati képzés erősítését, valamint a felsőoktatásba történő bejutás erősítését többletpontokkal és külön keretszámokkal.

 

 

Fidesz: a cigányság nem probléma, hanem lehetőség
    
    

 

Rogán Antal, a Fidesz frakcióvezetője azt hangsúlyozta: a vitanap során sokan lesznek, akik problémaként fognak tekinteni a magyar roma kisebbségre, ugyanakkor meggyőződése, hogy a romák sikeres felzárkóztatása Magyarország számára lehetőség ahhoz, hogy gazdasági és kulturális sikereket érjen el Európában. 

 

A kormánypárti képviselőcsoport vezérszónoka szerint a felzárkóztatáshoz vezető út a tanulásból és a munkából áll össze, ehhez kell hozzájutatni a roma kisebbség tagjait, a családban élő fiatalokat az oktatáshoz, az idősebbeket pedig a munkalehetőséghez. Rogán Antal ugyanakkor arra figyelmeztetett: ha az oktatás terén nem tudnak áttörést elérni, akkor nagy esély van arra, hogy reprodukálódnak a halmozottan hátrányos helyzetet okozó tényezők.

 

Az iskolába járás és a munkavállalás ösztönzőiről szólva kiemelte, hogy a családi pótlék utalását iskoláztatáshoz kötötték, valamint szociális segélyplafont vezettek be, hogy segélyből ne lehessen több jövedelemre szert tenni, mint munkából. Ugyanakkor jelezte, ez a segélyplafon nem vonatkozik a gyerekekkel kapcsolatos támogatásokra és azokra, akik valamilyen probléma akadályoz a munkavállalásban.

 

Farkas Flórián, a vitanap kezdeményezője, a Fidesz másik vezérszónoka arról beszélt: a rendszerváltás legnagyobb vesztese a magyarcigányság volt. Szerinte az MSZP-SZDSZ kormányzat elévülhetetlen bűne, hogy a privatizációs folyamatok miatt is feleslegessé vált munkaerő passzivitásba taszításával és a segélyekre berendezkedő életmód kialakításával életre szóló társadalmi egyenlőtlenséget teremtettek acigányság életében.

 

A mély szegénységben élők segítség helyett diszkrimináció ellenes jelszavakat kaptak - tette hozzá Farkas Flórián, aki szerint ez sokakban ellenérzést váltott ki, és erre építenek a szélsőségesek.
    
    

 

MSZP: a Fidesz társadalompolitikája sújtja a romákat
        
    

 

Nyakó István, az MSZP vezérszónoka arról beszélt, hogy szerinte a társadalmi esélyegyenlőség szempontjából 1989 előtti világ, a Kádár-rendszer a társadalom többsége számára és a cigányságnak is "egyszerűen jó" volt. A gyáripar, az építőipar, a bányászat felszippantotta acigányság munkaerejét, a rendszerváltással és a szocialista nagyipar összeomlásával azonban először ezek munkahelyek vesztek el - idézte fel.

 

Szerinte ugyanakkor azok kulcsszavak - a munka és oktatás - amiket most a kormány hangsúlyoz, nem jelent mást, mint azoknak a szakmai anyagoknak a leporolását, amelyek az elmúlt tíz évben keletkeztek a tárgykörben.

 

Nyakó István úgy vélte, a kormány egyrészt a szélsőjobb szavazatokért folyó verseny miatt nem tesz ténylegesen lépeseket a cigányság felzárkóztatása érdekében, másrészt pedig a Fidesz társadalompolitikája megpecsételi a kiskeresetűek, szegények, és köztük a cigányok helyzetét.

 

Úgy fogalmazott: egy dolgozni akaró cigányt embert ma "három csapás" sújt: egyrészt a származása, hiszen a munkafelvételnél dolgoznak a sztereotípiák, másrészt, sújtja ahol él, valamint a Fidesz és annak társadalompolitikája. Felhívta a figyelmet arra, hogy a korábbi 60 ezer forintos közmunkabér ma csak 47 ezer forint, vagyis a kormány másfél heti bért vett ki a közmunkások zsebéből.

 

A képviselő arra is kitért: a Jobbik számára csak eszköz a cigányság, hogy szavazókat gyűjtsön és indulatokat szítson.

 

 

KDNP: a gyűlölet kultúrájából a szeretet kultúrájába kell eljutni

    

 

Lukács Tamás, a KDNP vezérszónoka szerint a cigányság helyzetéről szóló vita hatékonyságához és értelmességéhez le kell mondani az előítéletekről, és közösen kell keresni a megoldást. "A gyűlölet kultúrájából el kell jutni a szeretet kultúrájába" - fogalmazott.

 

A kereszténydemokrata politikus hangsúlyozta, hogy a cigányság problémája nem azonos a bevándorlási politika integrációs kérdéseivel. Meggyőződése szerint a társadalom mindaddig magára húzza a problémákat, amíg a romákat és a bevándorlókat egyszerűen élő munkaerőnek tekinti, és nem az emberi méltóságot veszi alapul.

 

cigányság kérdése alapvetően európai kérdés, amelyben paradigmaváltást hozott a magyar európai uniós elnökség, központi témává téve az európai romastratégia létrehozását - mondta Lukács Tamás, aki lényegi fordulatnak nevezte a nemzeti társadalmi felzárkóztatási stratégia megalkotását is.

 

A képviselő úgy látja, az oktatásnak kell átadnia azokat a magatartásformákat, amelyek alkalmasak az előítéletesség felszámolására. Az azonban "nem megy, hogy bakancsos trappolással félelmet keltünk valahol, és közben a kereszténységre hivatkozunk" - mondta.

    

 

Jobbik: meg kell törni a balliberális véleménydiktatúrát!

    

 

A kormánypárti kezdeményezésre megrendezett vitanapot kormányzati pótcselekvésnek tartó Vona Gábor frakcióvezető, a Jobbik vezérszónoka szerint alapvetésként rögzíteni kell, hogy a magyar-cigány együttélés a társadalom legsúlyosabb problémái közé tartozik. Ténynek nevezte, hogy az elmúlt 22 év minden cigánypolitikája megbukott. Ráadásul szerinte a magyar-cigány együttéléssel kapcsolatos érdemi párbeszédnek még az előfeltételei sincsenek meg, nem léteznek ugyanis felmérések egy valódi diagnózis felállításához.

 

"A liberális véleménydiktatúra pusztítóan hat ebben a kérdésben", a valóságot maga alá gyűri e "hazug maszatolás", amely szerint acigányság egy az egyben áldozat, az integráció kudarcának oka pedig a kirekesztő, rasszista magyar többségi társadalom - fogalmazott, feltéve a kérdést: hogyan lehetne többségi rasszizmusról beszélni, amikor "a tehetségkutató versenyekben Oláh Ibolyára, Gáspár Lacira, Caramelre és Oláh Gergőre küldi a többségi magyar társadalom a legtöbb sms-t?"

 

Vona Gábor szerint a problémák megoldásának előfeltétele egy diagnózis felállítása, a cigányság társadalmi helyzetének differenciált kezelése és a "balliberális véleménydiktatúra" megtörése.

 

Emellett fontosnak nevezte a kitörést az integráció-szegregáció "hamis ellentétpárjából", továbbá azt, hogy hangsúlyozni kell a hatályos törvények betartását, a rendőrség munkáját ugyanis meg kell szabadítani "az álságos emberi jogi béklyóktól".

 

A jobbikos frakcióvezető összegzése szerint a cigány származás tiszteletben tartása mellett a cigányságon belül célként kell kitűzni a magyar identitás kialakítását, megerősítését.

   

 

LMP: a vitanap a kormány pótcselekvése 

  

 

A kormány pótcselekvéseként értékelte a vitanap megtartását Szabó Tímea (LMP) is, aki szerint a kabinet csak egy újabb gesztust tesz a Jobbik és szavazói felé. 

 

Kifogásolta a Jobbik "kampányait", amelyekkel szerinte a párt kiírta magát az európai pártok köréből. Hozzátette: a Fidesz-KDNP is szavazatszerzésre használja a romákat, amikor a szélsőjobbos szavazatokra hajtva végrehajtja a Bethlen Gábor programot, vagy amikor némán asszisztál a Jobbik megfélemlítő megmozdulásaihoz.

 

A lakhatásról, az oktatásról, a foglalkoztatásról és az egészségügyről is beszélt a romák vonatkozásában. Mint mondta, sokan közülük közszolgáltatások, közművek nélküli környezetben és otthonokban élnek. A kormány pályázatai csak "telepcsinosításra" és nem telepfelszámolásra alkalmasak szerinte. 

 

A romák munkanélküliségének egyik okaként az oktatás elégtelenségét nevezte meg. Az érettségizett cigányok aránya 3 százalék, szakmunkás bizonyítványig 16 százalékuk jut el, a felsőoktatásba kevesebb, mint 1 százalékuk kerül be - mutatott rá. "Az integrált oktatásnak nincs alternatívája, az össztársadalmi érdek" - hangsúlyozta. 

 

A felnőtt roma férfiak 30 százaléka dolgozik - hívta fel a figyelmet egy másik problémára az LMP-s képviselő, aki szerint a romák és a nem romák ugyanúgy dolgozni akarnak, ehhez azonban munkahelyekre, és nem segélyezésre vagy közmunkára van szükség. 

 

Sürgette a romák bevonását az egészségügyi szűrőprogramokba annak érdekében, hogy várható élettartamuk ne legyen tizenöt évvel kevesebb, mint a nem romáké. 

 

Emlékeztetett arra, hogy az Állami Számvevőszék felmérésre szerint a 2006-ot megelőző tíz évben az integrációra elköltött mintegy 120 milliárd forintnak csak a 10 százaléka jutott el az érintettekhez. 

     

 

Varju László: a romák 70 százaléka a létminimum alatt él

    

 

Varju László független képviselő arra hívta fel a figyelmet, hogy a magyarországi cigányság többsége elfogadhatatlan körülmények között éli életét, a diszkriminációval és a rasszizmussal kell szembesülniük. 70 százalékuk él szegregált környezetben, a létminimum alatt - tette hozzá a Demokratikus Koalíció politikusa. Hangsúlyozta: biztosítani kell számukra, hogy megőrizzék kultúrájukat. A választási regisztráció bevezetése szerinte elveszi a romáktól annak lehetőségét, hogy saját sorsukról dönthessenek.  
    
     

 

BM: 50 ezer romát vontak be a foglalkoztatásba

    

 

Kontrát Károly belügyminisztériumi államtitkár azt mondta: a start munkaprogramba és a közfoglalkoztatásba mintegy 50 ezer romát vont be az állam.

 

Járóka: a romák a legkirekesztettebb társadalmi csoport 
    
    

 

Járóka Lívia EP-képviselő azt mondta, hogy mára a romák a legkirekesztettebb társadalmi csoporttá váltak. Az identitás alapját nagyrészt ennek érzése határozza meg - állapította meg. A mélyszegénység ugyanakkor nem csak roma-kérdés, a romáknak csak egyharmada él mélyszegénységben.

 

Hozzátette: a legszegényebbek megsegítésével és a középosztály megerősítésével tudnak eredményeket elérni.

 

Magyarországon jelenleg 6-8 százalék a romák becsült aránya - mondta, kiemelve: egyre több roma dolgozik, és hatalmas munkaerőpiaci potenciált rejt az állástalanok munkahelyhez juttatása Szerinte 4-6 százalékos GPD-növekedést jelentene egy 6-8 százalékos foglalkozásbővülés.

 

Az európai roma stratégia sikere érdekében ugyanakkor nagyon fontos, hogy a helyi önkormányzatok, a roma közösségek, a civilek, az egyházak, a kormányok egyaránt közreműködjenek. Az unióban a legfontosabb feladat, hogy megerősítsék a programok pénzügyi hátterét - jegyezte meg.

 

Legalább hat-hét évre lesz szükség mire a falvakban érezni lehet a változást, és még ennél is több időre, hogy az érdemi változást is érezzék - fűzte hozzá.

    

 

MSZP: a szegények és a romák felzárkózása Közép-Európa legnagyobb szociális problémája

    

 

A szocialista Harangozó Gábor arról beszélt, hogy a szegények és a romák felzárkóztatása, illetve annak hiánya Közép-Európa legnagyobb szociális problémája. Azt mondta, szégyenkezik, mert szerinte hibás az az alapvetés, hogy a romáknak más problémái lehetnek, mint a más nemzetiségieknek.

 

Meg kell végre érteni, hogy a hátrányos helyzetű területek lakossága nem magától esett csapdába, elhibázott gazdaságpolitika miatt kerültek nehéz helyzetbe - mondta.

 

Kiemelte: nem romaügyi, hanem szegénységellenes napot kellene tartani, hanem tenni kellene a rászorulókért. Előre megtervezett komplex fejlesztési programokat sürgetett, és hogy a forrásokat ésszerűen használják fel. 
    
   

 

 KDNP: a roma közösség igazán a roma emberekre figyel

   

 

Varga László arról beszélt, hogy a munka és tanulás oldhatja meg a cigánykérdést. Erre van is példa, ugyanakkor problémának látta, hogy csak ötven százalékuk az, aki visszamegy a saját közösségébe, és ott segít. Arra bíztatott minden tanult roma értelmiségit, hogy próbálja élethivatásának választani a saját közösségében való munkálkodást.

 

A roma közösség igazán a roma emberekre figyel oda, és "nehezebben veszik tőlünk, a magyaroktól az utasítást" - fogalmazott, majd a képviselő pontosította szavait, hogy természetesen őket is magyaroknak tekinti. "Legyenek az új értelmiség, a cigányértelmiség a vezetői ezeknek az embereknek" - fogalmazott. Kitért arra is: az egyházak sokat tesznek a roma társadalomért, és a roma emberekért. 

 

Varga László azt mondta: "mi pedig magyar emberek, (...) ők is magyarok, nehogy félreértsék, most a romákról, meg a fehérekről, magyarokról beszélünk, mi pedig hátha megtanulhatnánk tőlük, és taníthatnánk a családszeretetet, a gyermekvállalást".
    
    

 

LMP-KDNP vita
    
    

 

Az LMP-s Osztolyán Ágnes, a kereszténydemokrata Varga László felszólalására reagálva azt mondta: nem arról kellene beszélni, hogy acigányság mennyi gyereket szül, milyen jól tud zenélni, meg kosarat fonni és seprűt csinálni, hanem arról, hogy melyek a KDNP valós programjai a romák érdekében.

 

Varga László ugyanakkor jelezte: ő az 1960-as éveket idézte fel beszédében, de nem azt mondta, hogy 2012-ben is ugyanazt kell csinálni, mint akkor. Hozzátette: arról beszélt, hogy régebben a cigányság megbecsült volt a saját közösségeiben és ezt rontotta el az elvárosiasodás, a "szalag mellé állítás" és a saját gyökereikből való kiszakadás.

 

Osztolykán Ágnes viszont azzal érvelt, az ő szülei is cipőgyárban a szalag mellett dolgoztak, ezért tudták taníttatni. Az LMP-s képviselő arra szólított fel: hagyják abba a "mesebeli megemlékezést" a romákról.    
              
    

 

A Jobbik a cigány vezetők elszámoltatását sürgeti
    
    

 

Mirkóczki Ádám, a Jobbik képviselője "kettős mércéről" beszélt a KDNP-s Varga László felszólalása kapcsán, szerinte ugyanis, ha a jobbikos tesz hasonló kijelentéseket, akkor azonnal félbeszakítják az ülést, összehívják a Házbizottságot, az "ENSZ BT-t és a NATO-csúcsot".

 

A jobbikos képviselő utalva Rogán Antal Fidesz-frakcióvezető felszólalására, azt mondta: a Fidesznek valóban lehetőség a cigányság, például lehetőség arra, hogy Tiszavasváriban terepjáróval vigyék az embereket szavazni a cigánysorról.

 

A politikus a cigány vezetők elszámoltatását sürgetve azt mondta: 22 év alatt ezermilliárdokat invesztáltak bele az adófizetők kárára az "úgynevezett cigány-integrációba", és most újabb 120 milliárdot fordítanak majd a Roma Stratégiára. "Hol van a felelősségre vonás, hol van acigány vezetők politikai anyagi, erkölcsi és gazdasági felelőssége?" - kérdezte. Szerinte ki kell mondani, a cigány-magyar együttélés problémája nem szegénységi, hanem együttélési probléma, "mindenféle kulturális és társadalmi sajátosságok figyelembevételével".  
    
    

 

Fidesz: a cigányság felzárkóztatása nemzeti ügy
    
    

 

Rónaszékiné Keresztes Monika fideszes képviselő a cigányság felzárkóztatását nemzeti ügynek nevezte, hangsúlyozva, hogy a szegénység problémája nem kizárólag roma ügy. A lakhatási körülményeken javító programokról szólva elmondta, hogy ma legkevesebb 280 ezer ember él szegregált körülmények között.

 

Úgy vélte: a felzárkózást segítheti, ha a cigány ember azt látja, hogy nem "zűrös egzotikumként", hanem határozott szeretettel, partnerként tekintünk rájuk.

 

 

 LMP: az oktatási rendszer növeli az esélyegyenlőtlenséget

    

 

Osztolykán Ágnes (LMP) egy korábbi vitára visszautalva azt mondta, hogy a magyar oktatási rendszer az esélyegyenlőtlenséget növeli, mert konzerválja a gyerekek otthonról hozott viszonyait. A képviselő feltette a kérdést, hogy a roma integrációs stratégia hogyan válhat el egy ország nagypolitikai irányvonalaitól.
    
    

 

Fidesz: az integrációhoz meg kell ismerni a cigányságot

    

 

Kupper András (Fidesz) a korábbi kormányok gyakorlatát áttekintve kijelentette, hogy a szocialisták által kizárólagos megoldásként alkalmazott segélyezés többet ártott, mint használt. A képviselő viszont ennél még ártalmasabbnak tartotta a kisebbség és a többség közötti feszültségek növelését.

 

A cigányság integrálásához le kell menni a cigányság közé, meg kell őket ismerni, "de az biztos, hogy nem fekete egyenruhában" kell ezt megtenni - jelentette ki.

 

A politikus egy venezuelai példát említett, ahol a zenét használják az integráció eszközéül.

 

Csöbör Katalin (Fidesz) a teljes társadalom érdekének nevezte a cigányság felzárkóztatását. Ehhez olyan intézményeket, például az egyházakat kell segítségül hívni, amelyek segítségével ehhez a célhoz hatékonyan és gyorsan lehet eljutni - mondta.

 

Az egyházak projektjei közül kiemelte a szociálpedagógiai hálózatot, a keresztény roma szakkolégiumi hálózatot, a református egyház hátrányos helyzetűeket célzó szűrőbuszos programját és a keresztény cigány családok bevonását a nevelőszülői hálózatba.

 

A szegénységet, a munkanélküliséget és a romakérdést nevezte napjaink legnagyobb társadalmi problémáinak Gyimesi Endre (Fidesz). A képviselő szólt a kultúra társadalmi szemléletformáló erejéről. Hangsúlyozta: a kormány globális stratégiát dolgozott ki a romák számára, amely alapkoncepciónak tekinti, hogy a kulturális intézményeknek biztosítaniuk kell az egyenlő hozzáférést.

 

Révész Máriusz (Fidesz) szerint az a baj, hogy a roma népesség nem rendelkezik versenyképes tudással, miközben az előző kormányok eredménytelen programokat indítottak, a többségi társadalom szerint viszont így is túl sokat költ az állam a felzárkóztatásukra. "Nem a lécet kell egyre lejjebb tenni, hanem az oktatási rendszert kell javítani, hogy a lécet átugorják" - fogalmazott a kormánypárti politikus. Kiemelte azt is, hogy a kitörés nem fog menni a romák aktivitása, teljesítménye nélkül.

   

 

 Határozati javaslatot sürgetett az MSZP

    

 

Tukacs István (MSZP) szerint a cigányság, az egészség és a nyugdíj ügyének kormányokon kell átívelnie. A képviselő azt mondta, reménykedett abban: a parlament egy határozati javaslatot terjeszt elő arról, hogy a romák ügyében meg kell állapodni, és ezt a megállapodást a kormányok ciklusain átívelve minden politikai szereplőnek be kell tartania.

 

Lendvai Ildikó (MSZP) közölte: van esély a konszenzusra a kérdésben, mert a mostani kormány romastratégiája sok elemében hasonlít az előző kabinetek terveire. Szerinte ugyanakkor az elmúlt évtizedek minden kormányának muszáj levonnia a tanulságokat. Mint mondta, az MSZP számára az a tanulság, hogy a többségi társadalom támogatásának megszerzése nélkül, a jó szándék esetében is kisiklik a roma integráció támogatása. A mostani kormánynak pedig azt kell megtanulnia: hiába a legjobb politika, ha más eszközökkel rombolják ezeket az eredményeket - fogalmazott Lendvai Ildikó. Szerinte ugyanis a kormány most is sokat és jót tesz, de adópolitikában, családpolitikában, szociálpolitikában a másik kezével lerombolja ezeket az eredményeket, mert növeli a különbségeket a társadalmon belül.

    

 

Jobbik: egyedül a Jobbiknak van konkrét programja a kérdésben 

    

 

A jobbikos Sneider Tamás kifogásolta, hogy pártját rendszeresen azért bírálják: kizárólag rendészeti kérdésként kezeli a romákat. Szerinte azonban egyedül a Jobbiknak van határozott elképzelése a probléma kezeléséről. Példaként hozta fel: ahhoz, hogy a romák munkát kapjanak, fel kell virágoztatni a mezőgazdaságot.

 

Felhívta a figyelmet arra, hogy a legfrissebb kutatási adat a cigányság helyzetéről 2003-ban készült, ezen alapul a kormány stratégiája is. A Jobbik azonban öt kutatást végzett körükben szociológusok és más kutatók bevonásával, vagyis valóban le akarják tenni a kérdés kezelésének alapjait.

 

Egyed Zsolt (Jobbik) szerint a vitában nem a valós problémákról beszéltek a pártok. Az igazi gond szerinte ugyanis az, hogy a magyarországi cigányság többsége "19. századi körülmények között él 17. századi mentalitással". "Berendezkedtek arra, hogy a legjobb megélhetés a gyermeknemzés, a szociális rendszer kihasználása és a bűnözés" - tette hozzá.

    

 

Fidesz: konstruktív volt a vita

    

 

Farkas Flórián (Fidesz) a vitanap egyik kezdeményezője a hozzászólásokra reagálva jóindulatúnak, konstruktívnak és jó szándékúnak nevezte a vitanapot. Hangsúlyozta: a magyar cigányság békében és szeretetben szeretne élni. Szerinte a kormányváltást követően "a botránypolitika kapui bezáródtak, és ezzel egy időben megkezdődött a programok kora". Hozzátette: soha nem volt még ilyen romapolitikája Magyarországnak, mint amilyen most van.

    

 

Kormány: paradigmaváltás történt a romapolitikában

    

 

Hölvényi György államtitkár reagálásában kiemelte: azt minden felszólaló elismerte, hogy paradigmaváltás történt a romapolitikában, az eredményeket illetően pedig szerinte minden ellenzéki pártnak "oka van a szerénységre". Kiemelte, hogy a kormány a ciklus felénél jár és az eddig megkezdett munkát folytatni fogja.

 

Az ülést vezető elnök ezt követően lezárta a vitanap.

 

Fidesz: a nemzetiségi szószólók is kérdezhessenek a parlamentben

    

 

Kormánypárti előterjesztők nevében Lukács Tamás (KDNP) ismertette azt az indítványt, amely több a nemzetiségeket érintő változtatás mellett lehetővé tenné, hogy a nemzetiségi szószolók az országgyűlési képviselőkhöz hasonlóan kérdést tehessenek fel egyes állami szervek vezetőinek.

 

A vitában felszólaló ellenzéki képviselők alapvetően egyetértettek a változtatásokkal. Lendvai Ildikó (MSZP) ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy az előterjesztés egyes hatályba léptető rendelkezései ellentmondásban lehetnek egymással, Szávay István (Jobbik) az érintettekkel történő egyeztetést hiányolta, míg Mile Lajos (LMP) maradéktalanul egyetértett azzal, hogy a megszűnő nemzetiségi önkormányzat vagyonát a nemzetiségek céljára használják fel. 

 

Az ülést vezető Ujhelyi István lezárta az általános vitát, majd így járt el több részletes vita esetében is.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt