HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A romastratégia sikerének feltételeiről beszélt Balog Zoltán Strasbourgban

betűméret csökkentése betűméret növelése
2012 November 05    Forrás: mti


Ez a cikk archív

A többségi társadalom és a kisebbség hozzáállásának is meg kell változnia ahhoz, hogy a romák integrálása érdekében elindított magyar felzárkóztatási politika sikeres legyen - hangsúlyozta Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter hétfőn az európai romák jövőjéről rendezett konferencián a strasbourgi városházán.

Hirdetmény

A többségnek abban kell változnia, hogy ne akarja a szőnyeg alá söpörni a romák problémáit, roma kisebbségnek pedig el kell hinnie, hogy államalkotó tényező, miként az az alaptörvényben is szerepel. "Az áldozat szerepből mentálisan ki kell törniük, az intézkedések tárgyából alannyá kell válniuk" - hangsúlyozta Balog Zoltán a párizsi magyar nagykövetség és a strasbourgi önkormányzat által a helyi diplomáciai képviseleteknek, civil szervezeteknek és szakembereknek rendezett vitafórumon. 

 

"A többségnek tudomásul kell vennie, hogy be kell rendezkednünk a tartós egymás mellett élésre" - fogalmazott a miniszter. Megjegyezte, a romaintegráció racionális alapon azért is mindannyiunk érdeke, mert az integráció költségei középtávon alacsonyabbak, mint a jelenlegi helyzet, azaz a szegregáció fenntartása. Fontos eszköz ehhez szerinte a megismerés - ezt szolgálja az, hogy a cigányság története ezentúl a nemzeti alaptanterv része lesz, és azt minden magyar iskolás meg fogja ismerni.

 

A miniszter szükségesnek tartja a romák jelenlétének és pozitív képének erősítését a médiában. Emlékeztetett arra, hogy a rendőrség kötelékében évente ötvennel nő a romák száma, és jelenleg ezer roma nőt képeznek szociális munkássá, akik mediátorként fognak működni a roma közösség, az állami intézmények (iskola, orvos, börtön) és a társadalom többségi része között. Alapvetően a roma középosztály megerősítését tartja célnak Balog Zoltán.

 

A miniszter kiemelte: Magyarországon megvan a törvényi garancia arra, hogy senkit ne érjen atrocitás nemre, fajra vagy vallásra való tekintettel. A rendőrségnek ugyanakkor még "nagyon sokat kell tennie azért, hogy felismerje a faji alapú gyűlöletkeltő cselekményeket.

 

Az ügyészségnek azért, hogy megfelelően prezentálja azt a bíróságoknak, s a bíróságoknak is sokat kell még tanulniuk, hogy megfelelő ítéleteket hozzanak ezekben az ügyekben. De a legtöbbet a közvéleménynek kell tanulnia" - hívta fel a figyelmet Balog Zoltán. Hozzátette: ha a romákra nemcsak problémaként, hanem kultúrnemzetként tekint a többségi társadalom, akkor fel fogja ismerni, hogy értékről van szó, és megváltozhat a velük szembeni magatartás. 

 

A miniszter szerint a romaprobléma Magyarországon alapvetően nemzetstratégiai kérdés, miután a 10 milliós magyar társadalom 7 százaléka tartozik a romákhoz, és kétharmaduk mélyszegénységben él. A magyar felzárkóztatási politika szándékosan nem kizárólag a romákat, hanem minden szegénységben élőt érint, a programok megvalósítása során ugyanakkor külön figyelmet kapnak a romák - hangoztatta. 

 

Balog Zoltán elmondta, hogy az iskolák állami átvétele esélykiegyenlítő hatással járhat a romák számára, a szegregált lakókörnyezet felszámolására indított programban már 120 település vesz részt, az ösztöndíjprogramok feltételekhez kötését pedig az iskolai hiányzás és a korai iskolaelhagyás csökkentésének egyik eszközeként jelölte meg. 

 

Miközben az Európa legjelentősebb kisebbségét jelentő 8 millió roma körében nagyon magas a munkanélküliség, az alacsonyan kvalifikált munkakörökben jelentős a munkaerőhiány az Európai Unióban - mutatott rá. A hiányt bevándorlással próbálják a tagállamok pótolni, pedig a romák foglalkoztatásával megoldható lenne. Brüsszeli közgazdászokra hivatkozva elmondta: a romáknak az uniós szintnek megfelelő átlagos foglalkoztatása 3-4 százalékos GDP-növekedéssel járna. 

 

Az uniós országok közös feladata a miniszter szerint az, hogy úgy védjék meg a romák számára is alapvető jogot jelentő szabad mozgás vívmányát, hogy közben az emberkereskedelmet, a szociális rendszerrel visszaélést, a bűnözést és prostitúciót visszaszorítsák. 

 

Roland Ries, Strasbourg polgármestere elmondta, hogy "Európa fővárosába" a rendszerváltás óta rendszeresen érkeznek romák, elsősorban Romániából. Integrálásukkal - egyszerre általában mintegy hetven családdal - a lakhatás, a munka és a beiskolázás területén tucatnyi szervezet foglalkozik, a romatelepek felszámolását pedig felzárkóztatási programokkal köti össze. 

 

Jeroen Schokkenbroek, az Európa Tanács főtitkárának romaügyi különmegbízottja a szervezet azon programjait mutatta be, amelyek hozzájárulnak Magyarország romaintegrációs politikájához. Langerné Victor Katalin társadalmi felzárkózásért felelős helyettes államtitkár a magyar romapolitika eredményeiről szólt. Dandé István az Autonómia Alapítvány képviseletében a foglalkoztatás, a lakhatás és az integráció terén tett pozitív önkormányzati kezdeményezéseket (Besence, Váralja) ismertette. Forgács István romaügyi szakértő pedig a tudatos romapolitika fontosságáról tartott előadást.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban

  • Orbán Viktor védi, de az OLAF elővenné Farkas Flóriánt is



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt