HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A jeruzsálemi cigány közösség is ünnepelt

betűméret csökkentése betűméret növelése
Címkék:  roma, gypsy, Domari, Izrael, nawar
2012 November 05    Forrás: VÉGH ROLAND - kitekinto.hu


Ez a cikk archív

Izraelben és Palesztinában körülbelül 10 ezer cigány él, jelentős részük Kelet-Jeruzsálemben. Utóbbi közösséget látogatta meg Nir Barkat jeruzsálemi polgármester az áldozati ünnepen. Ez alkalomból mi is megismerkedünk a közel-keleti cigánysággal.

Hirdetmény

A múlt hét vasárnapján az egész muszlim világ együtt ünnepelte az áldozati ünnepet. Jeruzsálemben tízezrek vettek részt a Templom-hegyen (al-Haram as-Saríf) tartott közös imákon. A nagy tömegben, azonban volt egy csoport, amire kevésbé figyelt a média, ez a jeruzsálemi cigány közösség. A magukat arabul domari-nak nevező csoport létezéséről kevesen tudnak még a Szentföldön is, pedig a Közel-Kelet országaiban a domarik már a VI. századtól kezdve jelen van, számuk meghaladja a kétmilliót.

Domari

A domarik többsége Törökországan, Egyiptomban, Afganisztánban és Indiában él, azonban kisebb közösségeket találunk Jordániában, Szíriában és természetesen Izraelben és Palesztinában is. A szentföldi palesztinok egy jelentős része Kelet-Jeruzsálemben él, az Óváros falai között az Oroszlános Kapu közelében, valamint a Suafat menekülttáborban, de vannak még közösségeik szerte a Nyugati Parton és a Gázai övezetben. A domarik között vegyesen találunk keresztényeket és muszlimokat is, hagyományosan kézműves iparral és művészetekkel foglalkoznak. Az egyik leghíresebb csoportja a közel-keleti romáknak az úgynevezett. ghawazi, akik a modern hastánc kialakulásához járultak hozzá táncművészetükkel.

 

közösség logója (forrás)

 

Nir Barkat jeruzsálemi polgármester a domarikat a Jeruzsálem Óvárosában található központjukban látogatta meg a muszlim ünnep alkalmából. Az ünnepségen a közösség vezetője bemutatta a polgármesternek a jeruzsálemi cigányok történelmét, valamint mesélt a közösség helyzetéről is. A jeruzsálemi domarik a hagyomány szerint Szaladdin seregeivel együtt érkeztek 1187-ben Jeruzsálembe, ahol akárcsak a beduinok sátrakban kezdtek el élni, többségük az Olajfák-hegyén. A hatnapos háború során a helyi domarik többsége Jordániába és a Nyugati Partra menekült, akik maradtak beköltöztek társaik mellé az Óváros falai közé, ahol mind a mai napig élnek. A domarik többsége magát sem palesztinnak, sem izraelinek, sem arabnak nem vallja, a nagyobb részüknél a cigány identitás a legerősebb.

 

A domariknak kettős diszkriminációval kell szembenézniük, egyrészt az izraeli társadalom részéről, amely arabságuk miatt diszkriminálja őket, másrészt a palesztin társadalom felől, amely domari-létük miatt bánik a csoporttal negatívan. A palesztinai arabban a cigányokat nawar-nak nevezik, amely egyszerre jelöli a domarikat, valamint jelent még koszost, szegényt vagy szerencsétlent. A csoport szociális helyzete rendkívül rossz, többségük egy-két szobás lakásokban él nyolc vagy annál több gyerekkel. A gyerekek iskolázottsága alacsony, a 2000-es évek közepén a kétezer domari közül mindössze három-négy gyerek járt iskolába, amely szám az utóbbi években kezdett el nőni. Ezen szeretne változtatni Amún Szalim. A csoport karizmatikus vezetője azért vette fel a kapcsolatot a jeruzsálemi városházával, hogy javítson közössége helyzetén. Szeretne létrehozni egy közösségi teret, ahol délutáni órák keretében a gyerekek és a nők tanulhatnának, megismerkedhetnének saját kultúrájukkal, valamint saját nyelvüket a domotis elsajátíthatnák. A polgármester pozitívan nyilatkozott Szalim munkájáról: "Öröm látni azt az elszántságot, amivel együtt akarnak velünk dolgozni főként az oktatás és az életminőség javításának területén, ezzel a lelkesedéssel már most sikerült javulást elérnünk mindkét területen."

 

A jeruzsálemi domarik többsége, se nem izraeli, se nem palesztin állampolgár, hanem jeruzsálemi lakosokként vannak adminisztrálva az izraeli bürokrácia részéről, akárcsak a kelet-jeruzsálemi palesztinok. A domarik egy részének a célja, hogy izraeli állampolgárságot is szerezzenek, és a közösséget Izrael, akárcsak a drúzokat, külön kisebbségként kezelje. Sokuk szerint erre azért van szükségük, mert azzal, hogy két tűz közé kerültek a konfliktusban, közösségük csak leépül, és idővel hagyományaik elvesznek a Közel-Kelet tengerében. Ellenben, ha legalább az egyik fél segítené őket, akkor sikerülhetne még hosszabb ideig fenntartani a domari közösséget Kelet-Jeruzsálemben, az Óváros falai között.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Farkas Flórián fércmunkának tartja a Sargentini-jelentést

  • Magyar roma nőről ír az Independent, aki a brit cigányság jogaiért küzd

  • „Te is a nemzet része vagy” – megtartották a 6. Roma Büszkeség Napját

  • Megtartották a Roma Büszkeség Napját, de Járóka Líviát nem hívták meg

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt