Ha erővel nem megy, hátha a lefizetés működik: a romániai roma szervezetek szerint közröhej, hogy 300 euróval akarják itthontartani a Franciaországba vándorolt, majd hazatoloncolt romákat.
Mintegy 200 roma nemzetiségű személy tüntet szerdán a Victoria és a Cotroceni palota előtt. Ma érkezett ugyanis Romániába két francia miniszter, Manuel Valls és Bernard Cazeneuve, hogy a Franciaországba távozott romániai romák hazatoloncolásáról tárgyaljon.
A hazai roma szervezetek azért szervezték a kormány és az államfői hivatal székhelye elé a megmozdulást, hogy jelezzék a roma integráció ügyének súlyosságát, amit a román hatóságok “nemcsak akkor kellene észrevegyenek, amikor külföldről megrángatják a kabátujjukat” – nyilatkozta Marian Daragiu, a Romák Demokratikus Polgári Szövetségének elnöke.
A munkát és egyenlő bánásmódot követelő transzparenseket tartó tüntetők szlogenjeikkel bírálják a romákkal foglalkozó kormányügynökséget és a Roma Párt elnökét, Nicolae Pãunt bírálják. Az előbbin a költségvetését kérik számon, az utóbbinak azt vetik a szemére, szembehazudta és meglopta a romákat.
Fizetnének a romáknak, csak jöjjenek haza
Victor Ponta a francia miniszterekkel való tárgyalás előtt azt nyilatkozta, a kormány ezután pragmatikusabban és jóval komolyabban áll hozzá a kérdéshez, mint a PDL-kormány tette.
A két francia miniszter azt szeretné elérni, hogy megállapodásra jusson a román belügyminisztérium és munkaügyi minisztérium képviselőivel a francia bevándorlási hivatalnak (OFII) arról a kezdeményezéséről, hogy “hazajöveteli segélyben” részesítse a Romániába visszatelepített romákat.
Fejenként 300 eurót fizetnének a romáknak, hogy hazatelepüljenek, de a civil szervezetek szerint ez nem segít semmit, ebből nem lehet reális terveket elindítani, és nem is akadályozza meg, hogy a romák visszatérjenek francia földre.
Franciaország ezen a nyáron is folytatta az illegálisan létesített roma táborok felszámolását és többszáz cigány nemzetiségű személy hazaküldését Romániába. Az Európai Bizottság korábban bírálta az eljárást, mert a francia hatóságok nem egyénenként bírálták el az eseteket.
A Franciaországban élő romániai romák számát mintegy 15 ezerre becsülik. A francia bevándorlási hivatal hétezer romát telepítene vissza Romániába a “hazajöveteli támogatással”. A segélyprogramot egyelőre kísérleti jelleggel akarják beindítani.
A fény a roma alagút végén
Civil szervezeteknek és a most megjelenő roma elitnek köszönhetően kis lépésekkel ugyan, de javul a Romániában élő romák helyzete. A szegénység ördögi körének megtöréséhezazonban kemény és hosszú távú politikai kötelezettségvállalás szükséges – állítja elemzésében az AFP, melyet a francia miniszterek romániai látogatása alkalmából készített.
Románia az Európai Unió két legszegényebb országának egyike, ahol a népszámlálás szerint 620 ezer roma él, míg a civil szervezetek több mint kétmillióra becsülik a számukat. Sokan félelemből nem vállalják roma nemzetiségüket – áll az AFP írásában.
„A majdnem 500 év szolgaság rányomta bélyegét az esélyegyenlőségre, hiszen a romákat csak 1856-ban szabadították fel” – mutatott rá többször is a roma elithez tartozóMagda Matache, a Romani Criss volt elnöke, aki ösztöndíjjal a Harvardon folytatott posztdoktori tanulmányokat.
„Ne viselkedj úgy, mint egy cigány”, „ha nem leszel jó, odaadlak a cigányoknak” – ezek ma is használatos kifejezések, mondja Alina ªerban színésznő, aki a londoni Royal Academy of Dramatic Arts főiskolán mesterizik.
Változik az emberek mentalitása,
vannak erre mutató jelek – állítja Mircea Toma, az Active Watch szervezet elnöke, idézve egy 2011-es felmérést, amely szerint a megkérdezettek 43 százaléka kész arra, hogy elfogadjon egy romát családjában. 2002-ben ez az arány még csak 23 százalék volt.
Toma szerint a diszkrimináció elleni kampányoknak és az újságírók képzésének gyümölcsei kezdenek beérni, de még hosszú út áll a többségi társadalom előtt is.
Nem Franciaország a romák fő célpontja
A romák helyzete más a városi és más a vidéki környezetben, írja az AFP, és ez a nemzetiség él a legnagyobb szegénységben Romániában: a munkanélküliség 50 százalékos a köreikben.
Egy részük, akárcsak több százezer más román állampolgár megélhetési célból Spanyolországba és Olaszországba vándorol ki. Franciaország jóval hátrébb áll a roma kivándorlók preferencialistáján is.
A szegénység ördögi körének megtöréséért
folytatott harc egyik kulcsa az oktatás – áll az AFP összefoglalójában. Az állam például ezer egyetemi helyet tart fenn a romák számára, amit az civil szervezetek örömmel nyugtáztak. Az 1990-2008 közötti időszakban megduplázódott az iskolába íratott roma gyerekek száma, ami főként a 852 roma tanügyisnek köszönhető.
A pénzhiány, egyes iskolák rossz minősége és a roma gyerekek jobb módú társaik mögötti iskolai lemaradása miatt továbbra is magas az iskolaelhagyók száma.
Több civil szervezet sikeresen folytatott napközis vagy iskola utáni programot a romák tanítása érdekében. „Ez példa lehetne, és tanügyi, munkaügyi és lakhatási közpolitikákat kellene ihlessen” – jegyezte meg Lãcrimiora Tãutu, a Romani Criss tagja.
Szegény ország manipulatív politikusokkal
Románia szegény ország, az állami költségvetés kerete korlátozott – emlékeztet Daniela Tarnovschi, aki a Soros Alapítvány számára készített átfogó felmérést vezette a romák integrációjáról. A szakember az AFP-nek kijelentette, a román politikusoknak nem érdekük, hogy befektetéseket eszközöljenek a romák számára, mert így jobban tudják őket manipulálni a választási kampányok alatt.
Egy olyan országban, ahol az egészségügy is alulfinanszírozott, széles körű politikai egyezményre és legalább 10 éves integrációs programokra lenne szükség – véli Mircea Toma, aki szerint a franciaországi táborok evakuálása csak jobban felerősíti a romániai romákról alkotott sztereotípiákat.
Spanyolország inkább modellértékű, írja az AFP, mivel rengeteget fektetett be a spanyol és a bevándorló romák társadalmi integrációjába. Az óriási, több mint 20 százalékos munkanélküliség ellenére mégsem a faji diszkriminációtól hangos az ország.
