Bár sokáig reménykedtek, mégsem kerülhetnek szabadlábra az ítélethirdetés előtt a romgyilkosság bíróság előtt álló vádlottjai, ugyanis az előzetes letartóztatás maximális ideje 4 év lett.
Kiss Árpádot, testvérét Kiss Istvánt, Pető Zsoltot és Csontos Istvánt éppen 3 évvel ezelőtt, augusztus 21-én hajnalban fogták el kommandósok a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyen, amely mindannyiuk munkahelye volt. A hat halálos áldozatot követelő támadássorozattal megvádolt férfiakat 2 nappal később helyzete előzetes letartóztatásba a bíróság, és a kényszerintézkedést a tavaly március 25-én kezdődött büntetőper első tárgyalási napján Miszori László tanácsvezető bíró az elsőfokú ítélet kihirdetéséig meghosszabbított.
Mivel az elmúlt közel másfél év alatt többször is csúszott a tárgyalás, és szünetet kellett tartani védőváltás miatt, ítélet még nem született, arra várhatóan idén decemberben kerülhet sor.
A korábbi rendelkezések szerint egy fogvatartott előzetes letartóztatásban töltött ideje maximum 3 év lehetett, és ha ügyében ezidő alatt nem született ítélet, szabadlábra kellett helyezni, és már a börtönfalakon kívülről, otthonában várhatta meg, hogy ügyét elbírálja az adott hatóság.
Erre több esetben is volt precedens az elmúlt években. A jogszabályok hatására került szabadlábra így több olyan "nagy kaliberű" vádlott, akiket a bíráság később "alaposan megmért", de arra is volt példa, hogy az így kikerültek eltűntek a hatóságok szemei elől, és nyomukat azóta sem találják.
A legismertebb ügy talán a hírhedt Fekete Sereg vezéréé, aki három évet töltött előzetesben, ám ennek időtartama 2008. szeptember 20-án elérte a bűvös három évet, vagyis a hatályos jogszabályok szerint nem tarthatták tovább rácsok mögött. Magyar Róbert ennek fényében házi őrizetbe került, de nem élvezte sokáig otthona kényelmét, 2009 január végén megszökött, és hiába adtak ki ellene körözést, elfogatóparancsot, azóta sem bukkantak nyomára. A gyilkosságtól a zsarolásig, a bandaháborúkon és leszámolásokon keresztül, védelmi pénzek szedéséig, prostitúció, kábítószer-kereskedelem és más számos bűncselekménnyel összefüggésbe hozott bűnbanda fejét a bíróság távollétében tényleges életfogytiglanra ítélte, ezért nem valószínű, hogy önként feladná magát a rendőrségen, vagyis érdekel hogy soha többé ne adjon magáról életjelet.
Az elmúlt hónapokban többször is felvetődött, hogy azokat a férfiakat, akiket még a 100 millió forintos nyomravezetői díj ellenében sem adtak fel, szintén szabadlábra kerülhetnek, és talán ők is eltűnhetnek majd a hatóságok szeme elől, így örök homály fedheti majd, hogyan is hajtották végre katonai pontossággal megtervezett akciójukat, milyen egyéb vallomások és bizonyítékok szólhatnak majd bűnösségük, avagy ártatlanságuk mellett.
Az Országgyűlés által egy évvel ezelőtt módosított büntetőeljárási törvény értelmében Kiss Árpádot, testvérét Kiss Istvánt, Pető Zsoltot és Csontos Istvánt még maximum egy évig lehet előzetes letartóztatásban tartani legalább elsőfokú ítélet kihirdetése nélkül, utána viszont ha nem születik elmarasztaló ítélet ügyükben, szabadlábra, vagy maximum házi őrizetbe kell helyezni őket. A vádlottak sokáig reménykedtek abban, hogy az ő esetükben még a régi jogszabályok alapján járhatnak el a hatóságok, és a RomNet információ szerint erre vonatkozóan indítványt is megpróbáltak beterjeszteni a T9örvényszékre, de a jogszabály egyértelműen fogalmaz, hogy a 4 éves korlátozás rájuk is vonatkozik.
Nagycsécs, Tatárszentgyörgy, Tiszalök és Kisléta gyilkosai, Galgagyörk, Tarnabod, Piricse, Nyíradony, és Alsózsolca támadói így továbbra is csak csak a börtönséta alkalmából, napi fél órában láthatják a napot.
A vádirat szerint a 2008. július 21-én történt első támadás helyszínéül azért választották Galgagyörköt, mert ott konfliktus alakult ki roma és nem roma lakosok között, és erről a sajtó is részletesen beszámolt. Mivel akciójuk nem érte el az általuk remélt hatást, újabb célpontot kerestek: 2008. augusztus 8-án Piricsén, szeptember 5-én Nyíradonyban, szeptember 29-én Tarnabodon támadtak.
Az ügyészség álláspontja szerint miután Tarnabodon "félresikerült" az akció (nem romák lakására támadtak), az elkövetők úgy döntöttek, megelégednek azzal, hogy biztosan romákra támadjanak. A megközelítési és menekülési útvonalak figyelembe vételével szemelték ki Nagycsécset, ahol 2008 novemberében Molotov-koktélokat dobtak egy házra, emellett közelről több lövést is leadtak, amelyek következtében egy középkorú testvérpár meghalt.
Ez a bűncselekmény fordulópont volt: a halálos áldozatokkal járó támadás megerősítette a vádlottakat abban, hogy így érhetik el céljaikat. Ezt követően már nem romák lakóházát, hanem az azokban élő embereket vették célba; kifejezetten ölési szándékkal támadtak december 15-én Alsózsolcán, ahol egy roma fiatalt sebesítettek meg.
A következő helyszín 2009. február 23-án Tatárszentgyörgy volt. Miután Molotov-koktélokkal felgyújtották a kiszemelt lakóházat, csőre töltött fegyverekkel várták a tűz elől menekülő embereket, s közelről adták le rájuk a lövéseket. Az akkori támadásban egy 27 éves férfi és négyéves kisfia vesztette életét, míg egy ötéves lány súlyosan megsérült. A támadást aprólékos részletességgel leíró vádirat szerint a halálos lövéseket Kiss István adta le.
A vádlottak ezután olyan célpontokat kerestek, akik megtámadása ellenérzéseket válthat ki a romák körében, erőszakos cselekményekre sarkallja őket; ezért rendezett életvitelű embereket szemeltek ki. A fokozott utcai rendőri jelenlét miatt módszert is váltottak: bevonták a korábban szerződéses katonaként Koszovót is megjárt, a katonai ti9tkosszolgálattal is kapcsolatban állt Csontos Istvánt, aki a tiszalöki és a kislétai támadásnál sofőrként vett részt az akcióban.
Tiszalökön 2009. április 22-én mintegy 20 méterről leadott egyetlen lövéssel ölte meg Kiss Árpád az éppen munkába induló Kóka Jenőt. Csontos István a támadás idején a mintegy 35 kilométerre lévő Polgáron várakozott, ahol időközben rendőri igazoltatás alá vonták. Miután a testvérpárt felvette a gépkocsiba, menekülés közben elakadtak a sárban, ezért arra kérték a debreceni Perényi 1-ben dolgozó kolléganőjüket, Fehérné Nyalka. Évát - aki a vádirat szerint "mély érzelmeket táplált" Kiss Árpád iránt -, hogy segítsen nekik. Az ügyben tanúként kezelt nő saját autóján visszavitte Kiss Istvánt és Árpádot Debrecenbe, ahol a vádlottak a szórakozóhelyen újra elrejtették a támadáskor használt fegyvereket. Ezt követően visszatértek az elakadt autóhoz, majd helybéliektől segítséget kérve egy traktorral kihúzták a járművet.
A vádlottak tettüktől felbátorodva újabb fegyvereket akartak szerezni, az interneten újra vadászfegyver-hirdetéseket böngésztek és az eladók lakóhelyének feltérképezésébe is belekezdtek, de azt is fontolóra vették, hogy nagy tűzerejű automata fegyvereket szereznek, ezért be akartak törni a hajdúhadházi laktanyába, de tervüket végül elvetették.
Kislétán nemcsak romákat, hanem a helyi polgármestert is meg akarták támadni. A lakásáról fotókat készítettek és többször bejárták a környéket, de végül úgy döntöttek, a Bocskai úti házban élő roma családot támadják meg. A földeken át gyalogosan közelítették meg 2009. augusztus 2-án éjjel a házat, majd K. István és P. Zsolt behatolt az udvarra, miközben K. Árpád biztosította őket. P. Zsolt két lövést adott le az ablakra, majd szétlőtte a bejárati ajtót. Kiss István az ajtónyíláson belőve tüzelt, és megsebesítette a házban tartózkodó 13 éves lányt. Majd mindketten bementek a lakásba és néhány méterről rálőttek az ablak alatti ágyban fekvő anyára. Kiss István a még a fegyverében maradt négy lőszert lőtte ki az asszonyra, míg társa egyetlen célzott lövést adott le. A támadás után elmenekültek.
A már titkosszolgálati megfigyelés alatt állt négy férfit augusztus 21-én fogták el a rendőrök, mert már két nappal később, hétfőre virradóra egy újabb helyszínen, a Nógrád megyei Ipolytarnócon akartak lecsapni egy kiszemelt roma családra.
Kiss Árpádot, Kiss Istvánt, Pető Zsoltot és Csontos Istvánt az ügyészség aljas indokból, előre kitervelten, több emberen, részben 14 éven aluli sérelmére, részben sok ember életét veszélyeztetve elkövetett emberöléssel, csoportosan elkövetett fegyveres rablással, valamint lőfegyverrel és lőszerrel való visszaéléssel vádolja. Az egykori szkinhedek csak a sérüléssel nem járt, fegyveres és Molotov-koktélos támadásokat ismerték el, míg harmadrendű bűntársuk, Pető Zsolt mindent tagad.
A szakértői jelentések, a lefoglalt bizonyítékok és a tanúvallomások, a kihallgatási jegyzőkönyvek alapján a négy férfit előre kitervelten, aljas indokból, több emberen, részben sok ember életét veszélyeztetve, részben 14. életévét be nem töltött személy ellen elkövetett emberölés bűntettével és más bűncselekményekkel vádolják.
