HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Több mint száz település emlékezik a vészkorszak roma áldozataira

betűméret csökkentése betűméret növelése
2012 Július 31    Forrás: RSK


Ez a cikk archív

Augusztus 2-a a roma holocaust emléknapja. Ma 68 éve, hogy Auschwitzban egyetlen éjszaka alatt több ezer romát megölve felszámolták a cigány tábort. A koncentrációs- és munkatáborokban, a deportálások és a helyi kivégzések során többszázezer romát pusztítottak el a nácik és csatlósaik. Az Ide tartozunk! - Roma Közösségi Hálózat számos civil szervezettel közösen megemlékezéseket szervez az ország több mint száz településén. A budapesti megemlékezés 18 órakor kezdődik a Bakáts térrel szembeni Nehru Parton, a Roma Holocaust emlékműnél.

Hirdetmény

A roma áldozatok számát nem lehet tudni pontosan, mert a legtöbb helyen minden dokumentum nélkül hurcolták el a cigányokat vagy lőtték bele őket a település szélén sietve megásott tömegsírokba. Ilyen tömeggyilkosságokra került sor egyebek mellett Várpalotán, a Fejér megyei Lajoskomáromban és a Tolna megyei Lengyelben. A Magyarországról náci haláltáborokba deportált romák nagy részét a komáromi Csillag-erődben gyűjtötték össze, de sok helyen működtek gyűjtőtáborok szerte az országban.

A romák tudatos megsemmisítésének végrehajtását egy sor korábbi intézkedés előzte meg. Endre László már 1934-ben a romák koncentrációs táborokba hurcolását javasolta, majd később pest vármegyei alispánként a cigányok elleni csendőr-razziák elrendelője, 1944-ben belügyi államtitkárként a magyarországi zsidók és romák deportálásának legfőbb szervezője volt. A negyvenes évek elején több településen – mint például Esztergomban 1942-ben – zárt cigánytelep létesítéséről döntöttek, amit a cigányok csak munkavégzés céljából hagyhattak el.

Tény, hogy a romák deportálását elrendelő országos érvényű rendeletek csak a nyilas érában, 1944 októberétől születtek, és a helyi közigazgatás sok helyen szabotálta azok végrehajtását. A zsidók, és a romák államhatalom általi tömeges kivégzésére azonban a nyilas hatalomátvétel előtt is bőven volt példa, deportálásuk is korábban kezdődött. 1944. március 19-én a német megszálló csapatokkal Magyarországra érkezett a kb. 200 fős Eichmann-kommandó, hivatalos nevén a Birodalmi Biztonsági Főhivatal IV-B-4 osztálya. Eichmann a magyar hatóságok közreműködésével addig sosem látott mértékű deportálást tudott végrehajtani. 1944. május 15. és július 9. között, Sztójay Döme miniszterelnöksége alatt 147 vonatszerelvényen 437 ezer embert deportáltak Auschwitz-Birkenau megsemmisítő táborába. A munkaszolgálat és a deportálás mellett sok roma férfit katonának soroztak be, olyan férfiakat, akiknek rokonait megsemmisítő táborokba hurcolták.

Auschwitzban a cigányok számára külön tábort állítottak fel. Mengele és kollégái több orvosi kísérletet hajtottak végre romákon: tesztelték, hogy meddig tudnak életben maradni azok, akik csak sós vizet kapnak, és hogy az eszméletlenségre fagyasztott emberek mennyi idő alatt térnek magukhoz. Az asszonyokat, lánygyermekeket sterilizálták, vagy különböző nőgyógyászati kísérleteknek vettették alá.

A náci birodalom második embere, az SS vezetője, Himmler 1944 nyarán adott parancsot az auschwitzi cigány tábor likvidálására. Egyetlen éjszaka alatt, augusztus 2-áról 3-ára virradóra legalább négyezer roma embert gázosítottak el.

 

A cigánytábor lakói — egy lengyel túlélő visszaemlékezése szerint — ellenálltak: „a férfiak tábora több ezer ember kiabálására ébredt. Amint kiléptünk a barakkokból, láttuk mi történt. A cigányok táborát fényszórókkal világították meg, cigány férfiakat és nőket, gyerekeket az SS-ek ötösével állították sorba, hogy a krematóriumba vigyék őket. De szerencsétlenek minden erejükkel ellenálltak. A dulakodás egész éjjel tartott, de reggelre a cigányok tábora már üres volt.”

Setét Jenő az Ide tartozunk! – Roma Közösségi Hálózat alapítója és az idei évfordulóra tervezett megemlékezések egyik fő szervezője a Roma Sajtóközpontnak elmondta, a megemlékezéssel el akarják érni, hogy a holocaust roma áldozatainak emléknapja bekerüljön a közös társadalmi emlékezetbe, ezért az európai unióhoz fordulnak annak érdekében, hogy az emléknapot az unió valamennyi tagállamában ismerjék el. Hozzátette: „Ugyanilyen fontosnak tartjuk, hogy a magyar közoktatásba, a Nemzeti Alaptantervbe kerüljön be a romákról szóló tudásanyag és ennek részeként mindaz, amit a holocaust roma áldozatainak emléknapja jelent, mindaz, amit a roma emberek és közösségek elszenvedtek a vészkorszak alatt.”

Az idei megemlékezés jelentős közösségi munkával valósul meg, amelyben Budapest minden kerülete és az ország több mint száz települése vesz részt, továbbá csatlakoztak a megemlékezési akcióhoz külföldi helyszínek is, mint pl. Németország, Lengyelország, Litvánia egyes települései.

A szervezők a megemlékezésekre várnak minden együttérző roma és nem roma embert augusztus 2-án. Budapesten 18 órakor kezdődik a rendezvény. A Bakáts térrel szemközti Duna szakaszon, a Nehru Parton álló Roma Holocaust emlékműnél neves roma művészek, állami és civil szervezetek, illetve a magyarországi nagykövetségek képviselői is elhelyezik a megemlékezés koszorúit.

Roma Sajtóközpont



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Új jelentés szedi szét Járóka Lívia állításait a magyarországi romák helyzetéről

  • Németh Zsolt: az európai történelem és a cigányság története szervesen összekapcsolódik

  • Budapest Ritmo - Idén a roma kultúra áll a középpontban

  • Roma Pride 2018: “Te is a nemzet része vagy!”

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt