Rájár a rúd a kanadai menekültekre. Több ezer krónikus beteg, terhes nő és kisgyermek maradhat egészségügyi ellátás nélkül az Ideiglenes Állami Egészségügyi Program változása miatt.

Szinte az egész egészségügyi szakma megmozdul azért az emberellenesnek tartott kormányzati döntés ellen, amely alapján június 30-val megszüntetik a Kanadába érkező menekültstátuszt igénylők eddig államilag támogatott alap és kórházi egészségügyi ellátását. Az egészségügyi szakszervezetek június 18-án Kanada több nagyvárosában demonstrálnak az új törvény ellen.

A kormányzó konzervatív párt megszüntetné mindazon menekültkérelmet beadók eddig államilag biztosított egészségügyi ellátását, akik szerepelni fognak a még mindig nem publikus „biztonságos” országok listáján. Az egészségügyi ellátás megvonása azokra is érvényes, akik június 30-a előtt már az országban tartózkodtak. Így több ezer krónikus beteg, állapotos nő, gyermek marad egészségügyi ellátás nélkül június 30-tól. 

A biztonságos országok listája, a C-31-es néven jegyzet menekültügyi törvény életbelépésének hónapjában még nem ismert. De szóbeszédek szerint nagy a valószínűsége annak, hogy Mexikó mellett az Európai Unió tagországai automatikusan felkerülnek a listára, annak ellenére, hogy ezt a magyarországi kormányzó párt romaügyekkel is foglalkozó képviselői már tényként közölik a magyar médiával. 

Kanadának már rég dédelgetett álma, hogy kibéküljön az Európai Unióval amiatt, hogy Csehországgal szemben, még mindig vízumkötelezettséget tart fenn, amit az Európai Unió vezetői nem vesznek jónéven. Egyetlen megoldás a csehországi menekült kérelmek megfékezésére, és a vízumkötelesség megszűntetésére Kanadának csak az maradt, hogy az Európai Unió tagállamiban többnyire diszkriminált polgárok számára nem teszi vonzóvá a menekültügyi politikáját, sőt elérhetetlenné teszi azt. Kanadának viszont szüksége van a jó gazdasági kapcsolatok ápolására az Európai Unióval, ezért semmiképp nem fogja meglépni azt, hogy valamelyik tagállamát feltegye erre a listára, mivel ez újabb politikai konfliktusokat teremtene Kanada és az Unió gazdasági együttműködésében, szem előtt tartva azt is, hogy Mexikó is egy felvásárló potenciál a kanadai exportnak. Valószínűsíthető az, hogy a listán elsősorban olyan gazdaságilag jelentéktelen országok fognak szerepelni, akiknek nem lesz elegendő politikai és gazdasági erejük ahhoz, hogy ártsanak a kanadai gazdaságnak. Feltételezhető az is, hogy a tabu témaként jelenlévő Kína sem fog szerepelni az adott listán, mivel a világgazdaság motorját most ők képviselik. Kanadai sajtóban megjelenő kormányképviselők szerint a kínaiak a „szülési turizmust” képviselik az országban, visszaélve Kanada nagylelkű egészségügyi programjával, amit a menekülteknek biztosít. A turizmus abból áll, hogy a 9. hónapban lévő állapotos Kínai állampolgárok menekültként jelentkeznek be az országba, amivel jogosulttá válnak a kanadai egészségügyi szolgáltatások igénybevételére. Majd a szülést követően kanadai állampolgárrá vált gyermekükkel visszatérnek Kínába, ahol így az egy családban egy gyermek politika érvényét veszti.

Kanada kormányzó politikusai, köztük elsősorban a bevándorlási miniszter Jason Kenney - akinek a nagyszülei is bevándorlók voltak - van felhatalmazva arra, hogy a kanadaiak által is sokat bírált változásokat véghezvigye. Ha csak a magyarországi jobb és szélsőjobboldali politikai hasonlóságokat akarunk felfedezni Kenney politikai pályafutásában, akkor megemlítendő, hogy Kenney tagja a kanadai parlament Tibet-bizottságának. Egyetemi évei alatt szókimondó abortusz-ellenes aktivista volt. 2009 januárjában Kenney nyilvános nyilatkozatokkal bírálta azokat az amerikai katonákat, akik menedéket kerestek Kanadában, mert nem voltak hajlandók részt venni az iraki háborúban.

Az új menekültügyi törvénnyel kapcsolatosan Farkas Flórián az Országos Roma Önkormányzat elnöke, Fideszes országgyűlési képviselő is óvatosan fogalmaz. Valószínűleg nem felejtette még el, amikor 1998-ban szintén Fideszes Országgyűlési képviselőként és az akkor még Országos Cigány Kisebbségi Önkormányzatként nevezett intézmény elnökeként a kanadai Bevándorlási és Menekültügyi Bíróság előtt tett önkéntes vallomásával több ezer roma menekült letelepedését akadályozta meg. Ezt követően az elutasított kérelmek száma jelentősen megnövekedett, a kanadai szervek többnyire Farkas Flórián állításait idézték, amelyek szerint Magyarországon nincs faji üldözés, és a diszkrimináció is csak elvétve okoz problémát. Most a kanadai menekültügyi törvény szigorításában mindössze csak az emberkereskedelem visszaszorításának szándékát látja. 

A már Országos Roma Önkormányzat néven működő szervezetet irányító Farkas Flórián csütörtökön szólat meg az üggyel kapcsolatban. Közleményében azt írta: már 2011 januárjától szorgalmazta, és ma is fontosnak tartja a gazdasági és a politikai menekültek megkülönböztetését, valamint a menedékjoggal visszaélő emberkereskedők elleni fellépést.

A kanadai menekültügyi törvény szigorításában az ORÖ az emberkereskedelem visszaszorításának szándékát látja. Hazai feladatának pedig elsősorban azonban azt tartja, hogy a kormánnyal közös programokban olyan gazdasági helyzetet teremtsen a nehéz sorban élő romák és nem romák számára, amely itthon, Magyarországon biztosít mindenkinek munka általi tisztes megélhetést.

Farkas Flórián örömmel fogadta a kanadai törvényhozás alsóházának azon megállapítását, amely szerint Magyarország demokratikus jogállam, az emberi jogok szempontjából biztonságos ország. "Az ORÖ-nek már korábban is az volt a véleménye, hogy az a magyar állampolgár, legyen az roma, zsidó vagy bármilyen származású, aki más országban politikai menekültjogot kér és félfasiszta diktatúrára hivatkozik, az - a néha aggodalomra okot adó szélsőséges esetek mellett is - nem mond igazat – írta közleményében.

Szó szerint ugyanezt írta a néhány órával korábban kiadott közleményében az Emberi Erőforrások Minisztériumának társadalmi felzárkózásért felelős államtitkársága. A tárca szerint nyilvánvaló, hogy azok a magyar állampolgárok, akik az utóbbi években útra keltek és politikai menedékjogot kértek, a könnyebb megélhetés reményében indultak el, kihasználva a kanadai menekültügyi törvény által biztosított pénzbeli támogatási lehetőségeket. 

Arra utalva, hogy a kanadai parlament alsóháza által a hét elején elfogadott törvényjavaslat alapján a jövőben szigorúbban szabályozná az ország menekültügyi rendszerét, az államtitkárság úgy fogalmazott: "a kanadai törvénymódosítás számukra azt üzeni, hogy a jövőt nem segélyekre kell építeni, hanem tisztességes munkára", és a politikai menedéket kérők a tisztességes munkavállalási szándékkal kiutazó romákra és nem romákra is árnyékot vetnek.

"A magyarországi cigányság jövője itt van, saját hazájukban. Kétségtelen, hogy ma Magyarországon nem könnyű cigányként boldogulni, de az elmúlt években elindított programjaink által mindenki számára lehetőséget kívánunk teremtetni arra, hogy képezhesse magát és megtalálhassa helyét a munka világában. Kérjük őket, hogy itt, szülőföldjükön keressék a tisztes boldogulás lehetőségét, mert Magyarország mindannyiunk közös otthona" – írták. Majd ők is azt hangsúlyozták: Magyarország demokratikus jogállam, az emberi jogok szempontjából pedig biztonságos ország, így aki más országban politikai menekültjogot kér és félfasiszta diktatúrára hivatkozik, nem mond igazat”. Azt elfelejtik közölni, hogy azok, akik mondjuk nem a törvény által biztosított támogatási lehetőségekért érkeznek (Lakbértámogatás és havi 224 dollár, ami Kanadában egy szakmunkásnak egynapi bére) az országba, azok egy fő keresetéből házat, rezsit, étkezést és ruházkodást tudnak fizetni. 

Amikor kanadai beszélgetőtársaimnak megmutattam ezeket a nyilatkozatokat, akkor a többség azon a véleményen volt, hogy Magyarországon a romáknak egyetlen lehetőségük a közmunka, ami egyenlő a modern rabszolgatartással. Beszélgetőtársaim továbbá közlik, hogy azt elfelejtik közölni a magyar politikusok, hogy azok, akik nem a törvény által biztosított támogatási lehetőségekért érkeznek (Lakbértámogatás és havi 224 dollár, ami Kanadában egy szakmunkásnak egynapi bére) az országba, azok egy fő keresetéből házat, rezsit, étkezést és ruházkodást tudnak fizetni. Ha már ketten is dolgoznak, akkor az autófenntartás és a nyaralás sem kivitelezhetetlen. A magyarországi közmunkából, legfeljebb csak kenyérre futja. Jóllakáshoz kevés éhenhaláshoz sok, viszont a nyomorban tartáshoz elég - mondják egyöntetűen.

Az európai politika mossa kezét, mert furamód azért senki nem emeli fel szavát, hogy több tízezer menekültkérelmet igénylő család – a magyarországi média híresztelésének ellenére többségében nem cigány menekült - válhat a törvényi változások miatt egészségügyileg ronccsá, ha a menekültstátuszt igénylők országa felkerül a biztonságos országok című listára. Azt sem látják, vagy nem gondolják végig, ha a június 30-al jogerőre emelkedő törvény újabb megreformálásához hány elesett gyereknek kell majd meghalnia, az egészségügyi ellátás hiánya miatt, hány beteg ember veszítheti majd életét. 

Kanadába menekültkérelmet indítványozó családokat kérdezve megtudtuk, hogy a kormány már kiküldte részükre az Ideiglenes Államközi Egészségügyi Program (Interim Federal Health Program) őket érintő változásait – aminek tartalmával közlik, hogy megvonják a biztosításukat, ha rákerülnek a biztonságosnak vélt országok listájára -, de a levél tartalma semmi olyat útmutatást nem kínál, amivel ők megválthatnák biztosításukat. Szóbeszédek szerint egyetlen lehetőségük az marad, hogy mint turisták kötnek egészségügyi biztosítást a különböző biztosítást kínáló szervezeteknél. A szépséghiba csak abban van, hogy ha a szociális támogatásból élnek, akkor a magánbiztosítás összegét megfizetni képtelenek, mivel szociális támogatásuk – ha forintra átszámítva magasnak is tűnik csak az egyhavi -  „szegényes” - élelmezésüket biztosítja. A kormány hallgat és a menekültek továbbra is sorsuk jobbrafordulását várják.

A tüntetés talán erre is felhívja majd a jogalkotók figyelmét.

EBC