HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Nem lepik el Európát: jelentés a romániai romák helyzetéről

betűméret csökkentése betűméret növelése
2012 Május 26    Forrás: transindex.ro


Ez a cikk archív

Nincsen pénz iskolára, de végzettség nélkül munkát kapni szinte lehetetlen – vázolja a Soros Alapítvány azt az ördögi kört, melyben a romák vergődnek.

Hirdetmény

Rendkívül alacsony foglalkoztatottság, nagyarányú analfabetizmus és gyakori egészségi panaszok: ez jellemzi 2011-ben a hazai roma közösséget. A Soros Alapítvány által kezdeményezettfelmérésből az is kiderül, hogy a romák jóval ritkábban utaznak külföldre és ott sokkal kevesebbet tartózkodnak, mint azt a híradások alapján gondolnánk. 


 

Tízből egy romának van állandó munkahelye 

A kilencvenes évek elejének gyenge foglalkoztatottsági mutatói napjainkban is fennállnak: a romák alig harmada (35,5 százalék) dolgozik. A munkanélküliség a 25-34 éves fiatalok körében még a roma átlagnál is nagyobb: 42 százalékuk munkanélküli, 20 százalékuk inaktív. Ehhez képest a teljes népesség szintjén jelenleg a foglalkoztatottság 58 százalékos, a munkanélküliség pedig 7,6 százalék. 

A felmérés módszertanának köszönhetően valószínűsíteni lehet, hogy a romák foglalkoztatottsága még ennél is kisebb. A kérdezőbiztosok ugyanis tágan értelmezték a munka fogalmát – azt is dolgozónak tüntették fel, aki a lekérdezés előtti héten akár csak egy órán keresztül dolgozott. 

Erre utal az is, hogy az utóbbi két évben állandó munkahellyel rendelkező romák száma alig 10 százalék. A felmérésben részt vevők fele (51,5 százalék) állítja azt, hogy az utóbbi két évben egyáltalán nem dolgozott. 


 

Időszakos munkából tengődnek 

Kiderült, a dolgozók nagy része (38 százalék) szakképzetlen munkásként keresi kenyerét. 32 százalékuk szakképzett munkát (munkás, eladó) végez, 9 százalékuk mezőgazdaságban dolgozik, további 13 százalék pedig hagyományos roma mesterségeket űz. A szakképzett munkások között inkább a férfiakat, a hagyományos mesterségekből élők között inkább nőket találni. 

A megkérdezettek fele egyéni munkavállalónak tartja magát, és általában (90 százalék) munkaszerződés nélkül dolgozik. Sokan időszakos munkából tartják fenn magukat, mivel nem tudnak stabil, legális munkahelyet találni. 

Csak korlátozottan igaz, hogy a romák nem akarnak dolgozni: a nem dolgozók több mint fele (56 százalék) dolgozni szeretne. Ezek közül 23 százalék keresett is munkát a múltban. Legfőképp személyes kapcsolathálókon (barátok, rokonság) keresnek munkát, de népszerű a munkáltatók direkt megkeresése is. Alig 1 százalék tett lépéseket valamilyen saját vállalkozás beindítására. 


A '90-es években felnőttek harmada analfabéta 

10 roma gyerek közül ketten nem járnak iskolába. A leggyakrabban elhangzó kifogás az anyagiak hiánya. A 16 évnél idősebbek negyede (25 százalék) nem tud írni-olvasni – a nők körében az analfabetizmus 10 százalékkal gyakoribb, mint a férfiak esetében. 

A 25-34 éves korcsoport körében a legnagyobb az analfabetizmus (29 százalék), utánuk a 35-44 éves korcsoport következik (23 százalék). A 8 osztályos végzettséggel sem rendelkezők aránya 49 százalék – ehhez képest országos szinten ez az arány 27 százalék. 

Az iskolázottság hiánya, illetve az analfabetizmus hatalmas probléma, azért, mert az írni-olvasni nem tudó személyek egészen kis eséllyel találnak munkát. Márpedig a felmérésből kiderül, épp a munkaképes életkorúak között sok az analfabéta. 


Rossz egészségi állapot 

A megkérdezettek negyede (24 százalék) tartja saját egészségi állapotát nagyon rossznak, további 16 százalék panaszkodik kisebb-nagyobb betegségekre. Túlnyomó többségük (70 százalék) vallotta azt, hogy az utóbbi fél évben ő maga vagy egy hozzátartozója egészségügyi ellátásra szorult. 

A romák mintegy felének van egészségügyi biztosítása: a nők 55, a férfiak 45 százalékának van egészségügyi biztosítása, vagy pedig jogosult az ingyenes egészségügyi ellátásra. A romák több mint fele (54 százalék) szerint diszkriminálják őket a közegészségügyi intézményekben. 


Vidéken toleránsabbak a romákkal 


A megkérdezettek 62 százaléka nem érzett diszkriminációt a tavalyi év folyamán; harmaduk panaszkodott arra, hogy volt olyan helyzet, amikor megkülönböztetés áldozata volt. A nők közül többen panaszkodtak diszkriminációra, mint a férfiak közül. 

 

A városon élő romák harmada (32 százalék) tartja azt, hogy a roma közösséget jobban diszkriminálják, mint 10 évvel ezelőtt. Ezzel az állítással a vidéken élőknek csak 23 százaléka ért egyet. Ennek oka az lehet, hogy vidéken a kis helyi közösségek toleránsabbak a romákkal. Ugyanakkor ezek a közösségek elszigeteltebbek, tehát kevesebb lehetőség nyílik a másság megtapasztalására. 

A romák az egészségügyi intézményekben és a szociális intézmények alkalmazottai között tapasztalják meg leggyakrabban a megkülönböztetett bánásmódot. Álláskeresés közben, állásinterjúkon szintén nagyon gyakran szembesülnek diszkriminatív bánásmóddal. Sőt, a megkérdezettek 23 százaléka szerint a megyei munkaerő-elosztó ügynökségek hivatalnokai is diszkriminálják őket. 


Valóban ellepik Európát? 

Kiderült, a romák csak Románia EU-csatlakozása után kezdtek el nagyobb számban külföldre utazni. A megkérdezett személyek 15 százaléka számolt be külföldi utazásról 2007 után. Ugyanakkor a romák 75 százaléka a mai napig nem járt külföldön. 

A külföldre utazó romák gyakran teszik meg az utat, rövid ideig tartózkodva más EU-tagországban. A külföldre utazók háromnegyede 6 hónap után tért haza, többségük pedig kevesebb mint 3 hónapig tartózkodott külföldön. A migráció célja szinte minden esetben a munkavállalás. 


Az úticélok leginkább Spanyolország és Olaszország, illetve Franciaország, Németország és Magyarország. A felmérés készítői hangsúlyozzák, semmiképpen nem lehet az uniós tagországok közötti szabad vándorlásról beszélni. A jövőbeni terveikről megkérdezett romák rendszerint egy jól meghatározott úticéllal hagynák el Romániát.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Október   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
 123456
78910111213
14151617181920
21222324252627
28293031   
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Ösztöndíj a cigány értelmiségért

  • A romák is a Fidesz-KDNP jelöltjeit fogják támogatni

  • Romagyilkosságok - Tíz éve történt a nagycsécsi támadás

  • A SOMNAKAJ NOVEMBERBEN UTOLJÁRA A NEMZETI SZÍNHÁZBAN

  • Ösztöndíj pályázat roma fiataloknak



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt