Nemcsak az önkormányzatot, hanem a görög katolikus egyházat is beperli az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekekért Alapítvány (CFCF).
A Huszár-telep gyerekeit és az ott tanítókat a város többi iskolájában helyezték el. Az önkormányzat azonban nem járt el kellő gondossággal, mert a bezárással egy időben nem készítette fel a fogadó iskolában tanító pedagógusokat, az ottani szülőket, illetve a megszüntetett iskolába járó gyerekek szüleit a változásra. (Hódmezővásárhelyen például ezt az alapos előkészítő munkát elvégezték. Amikor néhány éve Lázár János polgármester elhatározta, hogy bezárja a város gettóiskoláját, akkor igénybe vette hozzáértő szakmai szervezetek segítségét, konzultált a szülőkkel és pedagógusokkal.) Nyíregyházán a CFCF is felajánlotta szakmai segítségét, de a városvezetés nem élt vele. A cigány iskola bezárása utáni években mindennaposakká váltak régi és új gyerekek közti, etnikai színezettől sem mentes feszültségek, ráadásul néhányan a megszüntetett iskola tanárai közül is „keltették a hangulatot”. A hangulat az igazolatlan órák számát is növelte: a Huszár-telepi gyerekek közül egyre többen hiányoztak az iskolából. Az iskolai hiányzásokhoz az önkormányzat is jócskán hozzájárult: megszüntette ugyanis a deszegregációhoz elengedhetetlen iskolabuszt – a mélyszegénységben élő családok zöme képtelen kigazdálkodni gyerekeik utazási költségeit.
A választások után az új, fideszes városvezetés nem a pedagógiai munka újraszervezésével, az iskolabusz újraindításával és a fáradalmas konzultációval kezelte a problémát, hanem átpasszolta a görög katolikus egyháznak a bezárt cigány iskola fenntartói jogát. Miközben a gyereklétszám csökkenése miatt iskolákat zárnak be és pedagógusokat bocsátanak el Nyíregyházán, egy iskolát a városban mégis újranyitnak: a Huszár-telepit.
Az újranyitásról szóló döntést tavaly májusban hozta az önkormányzat. A CFCF és a Roma Oktatási Alap azonnal tiltakozott. A Népszabadság akkor és most is megkereste a felzárkózásért felelős államtitkárságot. Akkor arra hivatkozva nem nyilatkoztak, hogy nincs elegendő információjuk. Balog Zoltán álláspontját a szegregált iskola újranyitásáról – ami nemcsak a hazai jogot, hanem az európai romastratégiában foglaltakat is sérti – azóta sem sikerült kideríteni. Beszédes viszont az a közlemény, amelyet az államtitkár blogján olvashatunk a Huszár-telepi iskoláról. Az oktatásért is felelős leendő miniszter márciusban azt nyilatkozta: a Hajdúdorogi Egyházmegye „a Huszár-telepen működő általános iskola átvételével integrációs programot kezdett el”, amelyhez a kormányzat a szükséges anyagi forrásokat is biztosítja. Szerettük volna megtudakolni, miért tartja Balog Zoltán integrációnak azt, amikor egy iskolába csak hátrányos helyzetű gyerekek járnak, de egyelőre nem kaptunk választ, ahogy arra sem, kapott-e a Hajdúdorogi Egyházmegye támogatást a közigazgatási tárcától. A válaszokat későbbre ígérik.
Mohácsi Erzsébet, a CFCF igazgatója lapunkkal azt közölte: nemcsak az önkormányzatot, hanem a görög katolikusokat is beperelték, és nem kizárt, hogy tovább bővül az alperesek sora a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal. Az első tárgyalási napot ma tartják. A CFCF – az alapítvány eddig nyolc esetet vitt sikerre, négyet a Legfelső Bíróság döntött el jogerősen, egy esetben peren kívüli egyezség született – szerint a nyíregyházi ügyben a Huszár-telepi iskola fenntartója a Hoffmann Rózsa oktatásért felelős államtitkár nevéhez köthető köznevelési törvényt is megszegi. A jogszabályból ugyanis – nem utolsósorban Lázár János és Pokorni Zoltán, a Fidesz oktatáspolitikusának nyomására – kikerült a felzárkóztató osztályok indításának lehetősége. Tehát szegregáló iskolát nem lehet a felzárkóztatás jelszavával újranyitni.
A harkály és a kopácsolás
Az emberi erőforrás a legnagyobb kincs – ezt a credót fogalmazta meg Balog Zoltán tegnapi bizottsági meghallgatásain. A Réthelyi Miklóst váltó humáncsúcsminiszter-jelölt megerősítette: Emberi Erőforrások Minisztériuma lesz a tárca neve. A rövidített elnevezés EMMI lesz. Balog visszautasította azt a jobbikos felvetést, hogy a névváltoztatás milliókba kerülne.
Az egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkárság átkerül az erőforrás-minisztériumhoz – mondta a jelölt. A társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkári posztra felkérte Farkas Flóriánt, az Országos Roma Önkormányzat elnökét, de a politikus nem vállalta, ezért az államtitkárságot a miniszter vezeti. Farkas lapunknak azt mondta, a kormányzaton kívüli romapolitika teljesen leköti. Az új miniszter személyi változtatásokat is tervez. Lapunk úgy értesült: a KDNP-s Hoffmann Rózsa, Szócska Miklós és Soltész Miklós államtitkári széke biztos, Jávor Andrásé, Halász Jánosé és Szőcs Gézáé „mozog”. Iván László (Fidesz) kérdésére Balog Zoltán elmondta:
nem tervezik a nyugdíjak megadóztatását. Terveik között szerepel, hogy a rendszeres szociális segély egy része, „mondjuk így, a 10 ezer forint feletti rész, maximum 5 ezer forintban” Erzsébet-utalványban adható legyen. Arra, hogy számára természetes a közösségben való gondolkodás, Balog Zoltán még a rendszerváltás előtti anekdotát idézett: egy református vezető, amikor arra kérték, szolgálják a békét, úgy válaszolt: „a harkályt nem kell megtanítani kopácsolni”. (Csuhaj Ildikó)
