Több civil szervezet szerint a BM által kidolgozott nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia megbélyegzi a cigányokat, továbbá megvalósításának alapfeltételei is hiányoznak.
Mint a Magyar Helsinki Bizottság keddi, az MTI-hez eljuttatott közleményében olvasható: a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégia végrehajtására készített kormányhatározat a kormány azon intézkedéseit foglalja magában, amelyek célja a jelentősen hátrányos helyzetű emberek - köztük a mélyszegénységben élő romák - társadalmi befogadásának és beilleszkedésének elősegítése.
A BM ennek keretében a rendőrségre bízta egy modellprogram kidolgozását "az iskolarendszerben nem elérhető cigány gyerekek és fiatalok jogkövető magatartási kultúrájának erősítésére". A rendőrség február végén négy civil szervezetet - Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány, Magyar Helsinki Bizottság, Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Jogvédő Iroda, Társaság a Szabadságjogokért - is felkért, hogy vegyenek részt a modellprogram kidolgozásában. A szervezetek viszont már ekkor jelezték: érthetetlen, hogy a BM a célcsoportot a cigány gyerekekre és fiatalokra korlátozza, miközben - mint kiemelték - a stratégia általában a fiatalok jogkövetésének elősegítését írja elő, és semmiféle etnikai alapú szűkítést nem tartalmaz.
A civil szervezetek szerint a Belügyminisztérium így azt sugallja, hogy "csak a roma származású gyerekek magatartásával van probléma, miközben nyilvánvaló, hogy a jogkövető magatartás minősége nem etnikai vagy szociális helyzet kérdése".
A civilek úgy gondolják, hogy azok a civil szervezetek, amelyek a romák esélyegyenlőségéért, a velük szembeni megkülönböztető bánásmód visszaszorításáért küzdenek, egy eleve sztereotípiákon alapuló elnevezéssel létrehozott munkacsoportban nem vehetnek részt. Ezért személyesen és levélben is jelezték a rendőrségnek és a BM-nek is, hogy "a munkacsoportban csak abban az esetben vesznek részt, ha a megnevezés és a célcsoport meghatározása nem etnikai alapon történik". A BM közigazgatási államtitkára viszont azt közölte, hogy nem változtatják meg az elnevezést - írták.
Ezután a stratégiáért felelős Balog Zoltán államtitkárnak és a modellprogram létrehozásáért felelős belügyminiszternek is levelet írtak, jelezve: a munkacsoport elfogadhatatlan elnevezése mellett problémát jelent az is, hogy a modellprogram megvalósításának alapfeltételei hiányoznak.
Mint kifejtették: "a munkacsoport a működéséhez egyetlen fillért nem kap, a feladat elvégzéséhez szükséges humán erőforrás nem áll rendelkezésre". A civilek szerint probléma az is, hogy a jogkövető magatartás kialakításának elősegítését kizárólag a rendőri állományra bízzák, miközben "az elkövetővé és áldozattá válás megelőzése" csak komplex intézkedések révén, széles körű szakértelem (köztük pedagógiai, szociális munka) bevonásával lehetséges - tették hozzá.
Úgy vélik, a megvalósításra rendelkezésre álló egyéves időtartam rövid, a fenntarthatóság nincs biztosítva. Ezért a civil szervezetek arra kérik a minisztériumi vezetőket, hogy vizsgálják felül a stratégia végrehajtására vonatkozó terveket - olvasható a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.
A kormány tavaly november végén fogadta el a nemzeti társadalmi felzárkózási stratégiát. A dokumentum egyesíti a gyermekszegénységgel, a romaüggyel és a hátrányos helyzetű térségekkel kapcsolatos stratégiákat, továbbá tartalmazza a 2011 és 2020 közötti, illetve azon belül a 2012 és 2014 közötti évekre szóló végrehajtási intézkedési terveket.
