A borsodi Sajókazán feljelentés született, mert állítólag túl sokan vallották magukat buddhistának. A népszámlálás önbevalláson alapul, a kérdőíveket semmiképpen sem semmisítik meg.
A vallási hovatartozás megvallása a népszámláláskor szenzitív, különösen ézékeny és védett adatnak minősül. A borsodi Sajókazán azonban – ahol a buddhista Dzsáj Bhím közösség iskolát tart fenn hátrányos helyzetű, főként roma gyerekeknek –, akadtak olyanok, akik gyanúsnak találták, hogy állítólag mintegy háromszázan buddhistának vallották magukat. (Lásd februári cikkünket.)
Az egyik kérdezőbiztos szerint a kérdőív internetes kitöltésekor a buddhista közösség aktivistái jogsértően befolyásolták a helybéli romákat. A kérdezőbiztos a jegyzőhöz, a jegyző a rendőrséghez fordult, a rendőrség nyomozni kezdett. Orsós János, a közösség vezetője visszautasította a vádakat, és a KSH-nak írt levelében az iránt is érdeklődött, egyáltalán hogyan kerülhetnek különösen védett adatok kívülállók birtokába?! (Hab a tortán, hogy a kérdőívek feldolgozása még el sem kezdődött.)
A KSH hangsúlyozta: a hivatal számára nem állapítható meg, hogy a jegyző milyen forrásra hivatkozik. Annyi biztos, hogy a KSH-tól senki nem adott ki ilyen adatokat.
A sajókazai ügy azon a tájékoztatón is szóba került, amelyet a statisztikai hivatal kedden tartott a népszámlálás úgynevezett előzetes adataival kapcsolatban. (Ezekben még nem szerepelnek a vallási eredmények.) A Hír TV munkatársa szerette volna megtudni, hogy megsemmisítik-e a sajókazai buddhisták kérdőíveit.
A válasz: nem. Németh Zsolt, a KSH elnökhelyettese hangsúlyozta, hogy a népszámlálás önbevalláson alapul, még a bemondott iskolai végzettség valódiságát sem vizsgálja senki, nemhogy a vallási hovatartozást.
Az elnökhelyettes szerint Sajókazán valószínűleg „több szerencsétlen körülmény találkozásáról”, továbbá a „mindenütt meglévő helyi konfliktusok kiéleződéséről” lehet szó. A KSH sem perben, sem haragban nem áll sem a sajókazai települési, sem a cigány kisebbségi önkormányzattal, sem az iskolát fenntartó buddhista közösséggel.
Virágh Eszter szóvivő a Népszabadságnak nyilatkozva arra a körülményre hívta fel a figyelmet, hogy a feljelentés elsősorban nem a kapott eredmény (a buddhisták feltételezett magas száma), hanem a kérdőív kitöltésének módja (illetéktelen befolyásolás) miatt született.
A KSH ugyanakkor megszüntette a munkaszerződést azzal a sajókazai felülvizsgálóval, akinek az a feladata, hogy ellenőrizze és esetén segítse a számlálóbiztosok munkáját. A felülvizsgáló – mondta a szóvivő – az ívek kitöltésében nem segédkezhet. A KSH információi szerint elképzelhető, hogy Sajókazán mégis ez történt.
A szóvivő az adatvédelmi szabályok miatt az érintett felülvizsgáló kilétét nem hozta nyilvánosságra. Arra a kérdésünkre, hogy a sajtóhírek megfelelnek-e a valóságnak, és az illető tagja-e a sajókazai buddhista közösségnek, Virágh Eszter kijelentette: az ügy szempontjából ennek nincs jelentősége, a KSH-t ez nem befolyásolta a szerződés felbontásakor.
