Több ponton is módosíttatná a tavaly elfogadott nemzetiségi választójogi szabályokat a fővárosi roma érdekképviselet, ennek érdekében az országgyűlési képviselőknek petíciót fogalmaztak meg.

Makai István, a Roma Polgári Tömörülés (RPT) és a Fővárosi Cigány Önkormányzat (FCÖ) elnöke azt mondta: üdvözlik, hogy a január elsejével hatályba lépett Alaptörvény is biztosítja a nemzetiségek részvételét az országgyűlésben, de mint fogalmazott, olyan törvénymódosítást kezdeményeznek, ami "nem csak jogosítványokat, hanem kötelezettségeket és megfelelő ellensúlyokat is tartalmaz".

Az Országgyűlés által tavaly december 23-án elfogadott, az országgyűlési képviselők választásáról szóló CCIII. törvény értelmező rendelkezéseit akként módosíttatná a szervezet, hogy ne csak az országos nemzetiségi önkormányzat állíthasson nemzetiségi listát, hanem minden olyan kisebbségi szervezet, amely eléri a kellő számú ajánlást, így megfelelő versenyhelyzetet alakulna ki a kisebbségi szervezetek között, és érvényesülhetne a valós, legitim támogatottság a kisebbségeken belül.

A nemzetiségi lista állításához szükséges ezerötszáz választópolgár ajánlását négyezerre emeltetnék, így biztosítva, hogy csak azok a kisebbségi szervezetek legyenek képesek listát állítani, akik "kellő társadalmi beágyazottsággal rendelkeznek", illetve csak olyan szervezetek indulhassanak, amelyek legalább 5 éve működnek egy adott nemzetiség képviseletében, és az előző kisebbségi választáson is indultak.

Azt sem tartják elfogadhatónak, hogy a nemzetiségi listán szereplők, illetve szavazók nem voksolhatnának országos pártlistára, ezért azt szeretnék elérni, hogy minden választópolgár két ajánlószelvényt kapjon, és nemzetiségi névjegyzékbe vétel nélkül nyilatkozhasson, hogy a második ajánlást országos pártra, vagy nemzetiségi szervezetre adja. A választás napján a második szavazószelvényt aszerint kapja kézhez, hogy kisebbségi szervezetre vagy országos pártra kíván voksolni.

Kezdeményezik továbbá, hogy a nemzetiségi listára jutó kedvezményes mandátumok száma ne legyen egy főre korlátozva, hanem a szavazatok számával arányosan nőjön.

Makai István, a két roma szervezet vezetője, akit tavaly március elsejével Tarlós István főpolgármester fővárosi romaügyi biztosnak nevezett ki, az MTI-nek azt mondta, az általa elindított petícióhoz, melyet a parlament tavaszi ülésszakának kezdetekor kívánnak átadni, eddig több tucatnyi, nem csak roma nemzetiségi szervezet és magánszemély, közszereplő csatlakozott.

Az RPT a 210-es kisebbségi választásokon a Lungo Dromot követve az ország második legerősebb roma civil szervezetévé vált, az FCÖ pedig az Országos Roma Önkormányzat utáni legbefolyásosabb választott roma érdek-képviseleti szervezetnek számít.

A parlament által már elfogadott, és kihirdetett törvény értelmében a következő általános választás eredményeként 199 tagú lesz az Országgyűlés. A mostani 176 egyéni választókerület helyett a jövőben 106 lesz, a számuk a fővárosban 32-ről 18-ra csökken, országos listáról pedig 93 mandátumot osztanak ki. Nemzetiségenként egy kisebbségi mandátum megszerzésére nyílik lehetőség úgy, hogy előbb összesítik az 5 százalékos küszöböt elérő pártokra és a nemzetiségi listákra leadott szavazatokat, és az így kapott összeget elosztják az országos listán megszerezhető mandátumok számával (93-mal), majd ezt az eredményt néggyel. Így alakul ki a kedvezményes kvóta, amelynek elérése a mandátumszerzés feltétele; ötvenszázalékos részvétel esetén a kvóta valamivel több mint tízezer szavazat lenne. Ha pedig ez nem sikerülne nekik, szavazati jog nélkül, nemzetiségi szószólót küldhetnek a parlamentbe.

A jelenlegi, 386 fős Országgyűlésben összesen négy roma származású képviselő szerzett mandátumot, akik a Fidesz, illetve az LMP területi listájáról jutottak be a törvényhozásba.

Már a harmadik ciklusát tölti a Fidesz padsoraiban Farkas Flórián, az Országos Roma Önkormányzat elnöke, és Varga József, akik korábban a párt országos, a 2010-es választásokon a budapesti területi listáról szereztek mandátumot, míg új képviselőként az ORÖ elnökhelyettese, Berényi László, a Fidesz Somogy megyei listájáról kapott mandátumot.

Az LMP fővárosi listájáról jutott az Országgyűlésbe Osztolykán Ágnes is, míg az MSZP és a Jobbik frakciójának jelenleg nincs roma származású képviselője.

A Javaslat
 
A NEMZETISÉGI VÁLASZTÓJOGI TÖRVÉNYTERVEZETHEZ

Tisztelt Képviselő Ház!

A Roma Polgári Tömörülés és a Fővárosi Cigány Önkormányzat örömmel üdvözölte a 2011. évi CCIII. törvényt Az országgyűlési képviselők választásáról, mely az 1989. évi XXXIV. tv. az országgyűlési képviselők választásáról szóló választási törvényt váltja. Az új törvény véget vet a korábbi törvény  mulasztásos alkotmány sértésének. A régi választási törvény nem biztosította megfelelően a nemzetiségek részvételét az országgyűlésben, a képviseleti demokrácia csorbát szenved. Az új törvénynek köszönhetően a magyarországi nemzetiségek élhetnek majd alkotmányos jogukkal, ami rendkívüli előrelépés a magyarországi nemzetiségek érdekérvényesítő képességében/lehetőségében.

Azonban a Roma Polgári Tömörülés és a Fővárosi Cigány Önkormányzat úgy gondolja, hogy ennél van jobb megoldás is. Egy olyan törvénymódosítás, ami nem csak jogosítványokat, hanem kötelezettségeket és megfelelő ellensúlyokat is tartalmaz. Úgy gondoljuk, hogy ez mindamellett, hogy lehetőséget teremt az érdekképviseletre egy jótékony hatású versenyhelyzetet is teremt.

Ez a javaslattétel egész Magyarország és az összes állampolgár érdekét szolgálja. Kérjük a tisztelt Képviselő Házat, hogy javaslatunkat figyelembe véve, azt mérlegelve hozzanak döntést.

Budapest, 2012. január 12.

Makai István
Roma Polgári Tömörülés elnöke
Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke


A Roma Polgári Tömörülés és a Fővárosi Cigány Önkormányzat módosító javaslata a „2011. ÉVI. CCIII. TÖRVÉNY AZ ORSZÁGGYÛLÉSI KÉPVISELÕK VÁLASZTÁSÁRÓL”


C. KÉPVISELÕI ÖNÁLLÓ INDÍTVÁNY JAVASLATHOZ

A fővárosi etnikumok érdekképviseletéhez elengedhetetlen, hogy a választási rendszer lehetővé tegye a valós legitimitás támogatását és versenyhelyzetet teremtsen. A Roma Polgári Tömörülés az alábbi módosítási javaslatot kezdeményezi.

1. Értelmező rendelkezések

9. §

(1) Az országos nemzetiségi önkormányzat nemzetiségi listát állíthat.

Javasoljuk, hogy minden kisebbségi szervezet állíthasson listát, amely eléri a kellő számú ajánlást. Ezmegfelelő versenyhelyzetet teremt a kisebbségi szervezetek között, érvényesülhet a valós, legitim támogatottság a kisebbségeken belül.

(2) A nemzetiségi lista állításához a névjegyzékben nemzetiségi választópolgárként szereplő
választópolgárok legalább egy százalékának ajánlása, de legfeljebb ezerötszáz ajánlás szükséges.

Javasoljuk, hogy ezt a szükséges mennyiséget emeljék fel négyezer ajánlásra. Így meg lesz az esélye, hogy csak azok a kisebbségi szervezetek lesznek képesek listát állítani, akik kellő társadalmi beágyazottsággal rendelkeznek.

16. §

Az országos listáról megszerezhető mandátumokat a következő eljárás szerint kell kiosztani:

e) ha egy adott nemzetiségi listára jutó szavazatok száma nagyobb vagy egyenlő, mint a kedvezményes kvóta, az adott nemzetiség kap egy kedvezményes mandátumot. Egy nemzetiségi lista egy kedvezményes mandátumot kaphat .

Javaslatunk, hogy a nemzetiségi listára jutó kedvezményes mandátumok száma ne legyen korlátozva 1-ben, hanem a szavazatok számával arányosan nőjön. Javasoljuk, hogy csak olyan szervezetek indulhassanak a kisebbségi választáson, melyek legalább 5 éve működnek egy adott nemzetiség képviseletében, és az előző kisebbségi választáson is indultak. Javasoljuk továbbá, hogy minden választópolgár 2 ajánlószelvényt kapjon, és nemzetiségi névjegyzékbe vétel nélkül nyilatkozhasson, hogy a második ajánlást országos pártra, vagy
nemzetiségi szervezetre adja. A választás napján a 2. szavazószelvényt aszerint kapja kézhez, hogy kisebbségi szervezetre vagy országos pártra kíván voksolni.
 
Budapest, 2012. január 12.

Makai István
Roma Polgári Tömörülés elnöke
Fővárosi Cigány Önkormányzat elnöke