HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Cigány nemzetiségi iskolák: az Országos Roma Önkormányzathoz kerülnek?

betűméret csökkentése betűméret növelése
2012 Január 11    Forrás: hvg.hu


Ez a cikk archív

A szegregálódott cigány iskolák fenntartását az Országos Roma Önkormányzatnak adná az állam - olvasható a HVG eheti számában.

Hirdetmény

 


Forrás: Stiller Ákos

 

A Hajdú-Bihar megyei Hosszúpályiban négy éve működik az ország első és egyetlen önkormányzati fenntartású cigány nemzetiségi tagóvodája, Csonkáné Lakatos Klára pedagógus, romológus vezetésével. Mindmáig ő az egyetlen roma, aki a település szülöttei közül diplomát szerzett. Amikor 1981-ben a főiskoláról visszatért a falujába, cigány gyerekek egyáltalán nem jártak óvodába.


Először 76 órás iskola-előkészítő csoportot indítottak számukra, ám a „gyorstalpalón” kiderült, hogy a telepen élő gyerekek behozhatatlan hátrányban vannak a három évig óvodában nevelkedett társaikkal szemben. A megyei koordinációs bizottság akkoriban cigány óvodák létrejöttéről döntött. Ilyen, a hivatalos indoklás szerint a „mentálisan és szociálisan nem elég fejlett” gyerekek számára indított óvoda, illetve csoport működött Hencidán és Bagaméron kívül Hosszúpályiban is.

 

„A dadusok reggel lefürdették és átöltöztették a kicsiket” – eleveníti fel a kezdeteket Lakatos Klára, aki tíz évet töltött hátrányos helyzetű gyerekek nevelésével, majd 1993-ban Budapestre költözött férjével, Csonka Józseffel, aki közművelődési szakember és misszionárius lelkész. 1999-ben tértek vissza Hosszúpályiba, hogy közösen munkálkodjanak a helyi cigány közösségben. Közben egyre több cigány gyermeket írattak be az óvodába, míg végül négy évvel ezelőtt ötven szülő kérésére megalakult a nemzetiségi tagóvoda.

 

Lakatos Klára kidolgozta a cigány nemzetiségi pedagógiai programot, felsőfokú nyelvvizsgát szerzett lovári nyelvből, amelynek az oktatását is elindította az óvodában. A kicsik – többségükben Lakatos egykori tanítványainak gyermekei – szeretetteli környezetben olyan felkészítést kapnak, hogy az általános iskolában a vegyes osztályokban is megállják a helyüket. De a mélyszegénységben élő családok számára már az is létfontosságú, hogy a gyerekek háromszor kapnak enni, míg otthon éheznek. Hosszúpályiban ma már 20 csecsemő közül 17 roma, 15 a legkilátástalanabb nyomorba születik.

 

A Hosszúpályiban működőhöz hasonló nemzetiségi intézmények sora nyílhat a közeljövőben – erősen kérdéses azonban, hogy milyen tartalommal. Miközben ugyanis az általános iskolákat át akarja venni az állam a települési önkormányzatoktól, a kormány novemberben elhatározta: kidolgozzák annak feltételeit, hogy a szegregálódott iskolák, cigány nemzetiségi intézményekként, az Országos Roma Önkormányzat fenntartásába kerüljenek.

 

Csakhogy az ORÖ jelenleg sem szakmailag, sem anyagilag nincs felkészülve a feladatra. Farkas Flórián ORÖ-elnök mindenesetre a HVG-nek világossá tette: ha sikerül megegyezni a feltételekről, esetleg már szeptembertől az új rendszerben tanulhatnak a diákok. Azt viszont még senki nem tudja, hogy az eddiginél több pénz jutna-e a nemzetiséginek átkeresztelt oktatási intézményeknek.

 

Az új köznevelési törvény szerint 3 éves kortól kötelező óvodába járni, ám ehhez új intézményekre van szükség. Várható, hogy sok helyütt, nemzetiségi címen, eleve külön óvodákat létesítenek a cigány gyerekek számára. Csakhogy éppen a Hosszúpályiban működő óvoda a bizonyíték arra, hogy elhivatott pedagógusok gyakran heroikus munkáján múlik egy szegregált oktatási intézmény hatékony működése, amelynek elsősorban a gyerekek súlyosan hátrányos helyzetéből adódó problémákat kell kezelnie.

 

Emellett kell az életkoruknak megfelelő tudásanyaghoz juttatni őket, és olyan képességek elsajátításához segíteni, amelyek lehetővé teszik a felsőbb iskolában és főképp az integrált keretek között való továbbtanulást.

 

„A szociális problémák, amelyek az iskolai sikeresség tömeges akadályát képezik, szociális, szociokulturális és szociálpedagógiai jellegű kezelésre várnak. A nemzetiségi eszközrendszer erre nem való” – figyelmeztet már egy 2001-ben írott javaslat, amelyet a roma oktatásért elkötelezett értelmiségiek, szakemberek, civil szervezetek képviselői írtak az akkori Fidesz-kormánynak. A petíció aláírói egy hazai kutatást is idéztek, amelyből kiderült, hogy az etnikai fejkvóták sok helyütt inkább ösztönzik, semmint csökkentenék a szegregáció különböző formáinak létrejöttét.

 

SÁGHY ERNA



Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 5 hozzászólás érkezett.

#5   ABC  | 2012 Január 16 23:41:25 like(0) dislike(0)

rromano!
"Egy rumungro kisgyerek miért tanuljon lovári vagy beás nyelvet angol helyett?"

Először is senki nem mondta, hogy angol helyett tanulják ezeket a nyelveket ami egyébként nagyon is fontos. Másodszor , tudod a cigányoknak nincs országuk sajnos és attól csak és kizárólag attól, mert valakinek kreol bőre van, még nem lesz  cigány. De ha beszéli az anyanyelvét tudja, ismeri a népe szokásait, azt már inkább nevezem igazi cigánynak. Tudod az europai országokban a cigányok mind beszélnek cigányul. Még a rumungrók is!

#4   ABC  | 2012 Január 16 23:39:52 like(0) dislike(0)

rromano!
"Egy rumungro kisgyerek miért tanuljon lovári vagy beás nyelvet angol helyett?"

Először is senki nem mondta, hogy angol helyett tanulják ezeket a nyelveket ami egyébként nagyon is fontos. Másodszor , tudod a cigányoknak nincs országuk sajnos és attól csak és kizárólag attól, mert valakinek kreol bőre van, még nem lesz  cigány. De ha beszéli az anyanyelvét tudja, ismeri a népe szokásait, azt már inkább nevezem igazi cigánynak. Tudod az europai országokban a cigányok mind beszélnek cigányul. Még a rumungrók is!

#3   salamon  | 2012 Január 12 14:34:18 like(0) dislike(0)

A kormány még nem dolgozta ki  annak feltételeit, hogy a szegregálódott iskolák, cigány nemzetiségi intézményekként, az Országos Roma Önkormányzat fenntartásába kerüljenek, mert ha igen, az ORÖ már tenné a dolgát.  De hogyan?? Csakhogy az ORÖ sem szakmailag, sem anyagilag nincs felkészülve a feladatra, ez a megállpítás is igaz. Állítólag most az ORÖ a szolnoki székhelyű Dr. Hegedűs T. András Szakiskolát, Középiskolát célozta meg, hogy átveszi. Az iskola nem a szegregálódott iskolák közé tartozik. Magán alapítású iskoláról van szó.  De kérdés az, hogyan és miért? Milyen feltételekkel?  Nagyon, de nagyon megfontolandó!!

 

#2   rromano  | 2012 Január 11 16:07:51 like(0) dislike(0)

És hogy jön ez össze a ROMA INTEGRÁCIÓS STRATÉGIÁVAL?

#1   rromano  | 2012 Január 11 16:05:33 like(0) dislike(0)

Ha az ORÖ jelenlegi vezetősége minimális felelősséget is érez a hazai cigányság iránt, már az ötletet is visszautasítja. Nincs miről tárgyalni. Ezt követi majd a kizárólag cigány középiskola, egyetem,munkahely? Cigány gettókat akarunk?  Ez maga az intézményesített elkülönítés! Ha valahol nem akarják felvenni a cigány gyereket az iskolába, létre fognak hozni egy cigány iskolát, hogy oda járhassanak a gyerekek? Minden cigány szülő tiltakozzon! Csak együtt a nemcigányokkal van jövő, ehhez kell ragaszkodni! Egy romungro kisgyerek miért tanuljon lovárit, vagy beást angol helyett? Az ORÖ parancsba kapta, hogy meg kell csinálnia, Farkas Flórián nem mondhat ellent Balog lelkésznek. Pedig ebbe nem szabad belemenni.


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Szeptember   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
30      
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Farkas Flórián fércmunkának tartja a Sargentini-jelentést

  • Magyar roma nőről ír az Independent, aki a brit cigányság jogaiért küzd

  • „Te is a nemzet része vagy” – megtartották a 6. Roma Büszkeség Napját

  • Megtartották a Roma Büszkeség Napját, de Járóka Líviát nem hívták meg

  • Roma Büszkeség Napja -„Egyformán vagyunk emberek”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt