HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A KIM szombaton benyújtja a nemzetiségi törvényt az Országgyűlésnek

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 November 19    Forrás: mti


Ez a cikk archív

Az új nemzetiségi törvényjavaslatot szombaton benyújtja az Országgyűlésnek a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériuma; a javaslat több jogot biztosít a nemzetiségeknek, és megnehezíti, hogy visszaéljenek e közösségek jogaival - közölte a tárca helyettes államtitkára budapesti sajtótájékoztatóján.

Hirdetmény

Latorcai Csaba elmondta, a sarkalatos, tehát kétharmados többséggel elfogadandó jogszabály számos újítást tartalmaz az 1993-ban elfogadott törvényhez képest; azok célja, hogy a magyarországi nemzetiségek még jobban ki tudják teljesíteni kulturális autonómiájukat.
    

 

Közlése szerint a törvényjavaslat már nem kisebbségekről, hanem nemzetiségekről szól. Ez azt jelzi, hogy nem a többség-kisebbség relációjában akarnak gondolkodni, hanem azokat az értéket akarják kiemelni, amelyekkel a nemzetiségi közösségek kulturális sajátosságaikkal hozzájárulnak Magyarország kultúrájához, az összmagyar kultúrához - magyarázta.
    

 

Ezzel összefüggésben hangsúlyozta: Magyarország eddig is híres volt arról, hogy a nemzetiségekre államalkotó tényezőként tekintett, ám az új szabályozással további segítséget nyújt ahhoz, hogy a közösségek megélhessék kulturális autonómiájukat.
   

 

Latorcai Csaba a jogszabályi változtatások egy részét azzal indokolta, hogy az elmúlt években sokan visszaéltek a nemzetiségek jogaival, olyanok, akik valójában nem is voltak a közösség tagjai. Ezért a javaslatban az szerepel, hogy 2014-től csak azokon a településeken lehet majd nemzetiségi választást tartani, ahol a legutolsó (most záruló) népszámláláson legalább harmincan az adott nemzetiséghez tartozónak vallották magukat, akár az elsődleges, akár a másodlagos identitás tekintetében. További feltétel, hogy legalább harmincan szerepeljenek is a nemzetiségi választási névjegyzékben, ami 2014-től már nyilvános lesz, és folyamatosan vezetni is fogják.
    

 

A helyettes államtitkár szerint ezek a feltételek a valódi nemzetiségi közösségek számára nem jelenthetnek kihívást, ugyanakkor képesek kiszűrni a visszaélőket. Az eddigi visszaélésekre példaként említette, hogy ha három család felvétette magát az eddig titkos nemzetiségi névjegyzékbe, akkor megválasztották magukat kisebbségi önkormányzati képviselőnek. Latorcai Csaba szerint azonban a jövőben már nem lesz lehetőség "családi vállalkozásban" folytatott kisebbségi önkormányzatok alakítására.
    

 

A fontosabb változások között említette, hogy a nemzetiségek számára lesz kedvezményes mandátumszerzési lehetőség a települési önkormányzatoknál, továbbá - meghatározott feltételek mellett - a települési önkormányzat nemzetiségi önkormányzattá alakulhat át.
    

 

A helyettes államtitkár szólt arról, hogy a törvény úgynevezett médiajogokat is biztosít a közösségeknek. Ez azt jelenti, szabályozni fogják, hogy a közszolgálati médiában milyen módon és milyen lehetőségekkel jelenhetnek meg a magyarországi nemzetiségek.
    

 

Az újságíróknak kiosztott háttéranyagban a javaslatot "egész Európa számára példaértékű nemzetiségi törvényként" jellemezték, ami szélesebb anyanyelvi, kulturális és oktatási jogokat, és erős legitimitást garantál.
    

 

Mint írták, az új sarkalatos törvény összhangban van az új Alaptörvénnyel, amely a preambulumában rögzíti, hogy Magyarország becsüli az itt élő nemzetiségeket, a magyar politikai közösség részének és államalkotó tényezőnek ismeri el őket. Utaltak arra, hogy Magyarország tizenhárom, több évszázados jelenléttel bíró és az eddig hatályos törvényben is elismert nemzetiségnek otthona, ezek a bolgár, a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán.
    

 

A javaslat meghatározza a nemzetiségi közösség és a nemzetiséghez tartozó egyén fogalmát. Egyéni nemzetiségi jog a nemzetiséghez tartozás kinyilvánítása, amely az egyén kizárólagos és elidegeníthetetlen joga. Új definícióként meghatározza a nemzetiségi kulturális autonómia, valamint a nemzetiségi általános választások viszonylatában a nemzetiségi szervezet fogalmát, amellyel az eddigi szabályozás adós maradt - olvashatgó a háttéranyagban.
    

 

A dokumentum szerint a törvény közösségi nemzetiségi jognak ismeri el a történelmi hagyományokat, a nyelvet, a kultúrát, annak ápolását és gyarapítását, a közösségi névhasználatot, a nemzetiségi földrajzi nevek használatát. Ide tartoznak még a nemzetiségi nevelési, oktatási jogok, az intézmény létrehozásának és működtetésének jogosítványai, valamint a nemzetközi kapcsolattartás joga.
    


A javaslat értelmében erősödik a nemzetiségek anyanyelvi joga. A nemzetiségek által használt nyelvnek számít a bolgár, (romani, illetve beás), a görög, a horvát, a lengyel, a német, az örmény, a roma, a román, a ruszin, a szerb, a szlovák, a szlovén és az ukrán nyelv, továbbá a roma és az örmény nemzetiség esetében a magyar nyelv is.
    


Rendelkezik az előterjesztés a nemzetiségi kulturális autonómia kérdéseiről, rögzíti az oktatási és kulturális önigazgatást. Továbbá rögzíti, hogy az állam támogatja a nemzetiségi kultúrák tárgyi emlékeinek gyűjtését, közgyűjtemények alapítását és gyarapítását, a nemzetiségek könyvkiadását és időszaki kiadványainak megjelentetését, a törvényeknek és közérdekű közleményeknek a nemzetiségek anyanyelvén való ismertetését, valamint a nemzetiség családi eseményeihez kapcsolódó egyházi szertartások anyanyelven történő lebonyolítását, illetve az egyházaknak a nemzetiség anyanyelvén végzett vallási tevékenységét.



Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 1 hozzászólás érkezett.

#1   salamon  | 2011 November 21 20:21:45 like(0) dislike(0)

Az új nemzetiségi törvényjavaslathoz!

A hatályos nemzetiségi törvény idejét multa,tehát szükséges egy új törvény. Ugyanakkor látható,hogy az új törvényjavaslat megint saját csapdájába esik bele. Továbbra is nyiltva hagyja a kaput: a visszaélés lehetőségét. Továbbra is az fog lenni képviselő akit a "nagypolitika" annak akar, s ennek kulcsa a szavazatszámlálok kezében van. Ahol nincs kontrol, nincs lehetőség arra, hogy a szavatok számlálásánála cigány szervezetek képviselői ott legyenek. Azt tudni kell,hogy a kisebbségi önkormányzatok választása a helyhatósági választások után van. Tehát új-régi polgármestert már előtte megválasztják a lakosok. És már akkor a frissen megválasztott polgármester eldönti,hogy kit, kikket kell a kisebbségi önkormányzatban  megválasztatni. Miért csak a kisebbségek választhatnak?

De egyáltalkán kell nekünk kisebbségi törvény? Nem-e a elkülönülést okozza ezen lehetőség? Megint a cigányt a cigánnyal összeugrasszuk úgy négyévente?


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 November   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
    123
45678910
11121314151617
18192021222324
252627282930 
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Mit éreznek a romák az elmúlt évek növekedéséből?

  • Forgács István: A cigányság felzárkózása gazdasági kérdés

  • Segítségnyújtás a kárpátaljai magyar közösségnek

  • Cigány magyar - csapatépítő tréning a Jurányiban

  • Orbán Viktor védi, de az OLAF elővenné Farkas Flóriánt is



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt