HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Próbára bocsátotta a bíróság az Új Magyar Gárda főkapitányát

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 November 04    Forrás: MTI


Ez a cikk archív

Egyrendbeli, hatósági rendelkezés elleni izgatás miatt bűnösnek mondta ki Kiss Róbertet, az Új Magyar Gárda főkapitányát a Fővárosi Bíróság első fokon pénteken, két év próbára bocsátotta, ugyanakkor őt és két társát az egyesülési joggal visszaélés miatt emelt vád alól bűncselekmény hiányában felmentette.

Hirdetmény

Az ítélet nem jogerős, az ügyészség fellebbezett a bűnösség megállapításáért, és Kiss Róbertre felfüggesztett szabadságvesztés kiszabását indítványozta, két társa esetében pedig pénzbüntetést javasolt. A védelem Kiss Róbert felmentését kérte.
    

A bíró az indoklásában úgy fogalmazott: "jelenleg a magyar közélet úgy néz ki, hogy a magyar parlamentben és az utcákon a nemzeti radikalizmusnak olyan formája létezik, amelynek a retorikájában elfogadottá vált a cigánybűnözés kifejezés", a bíróságnak pedig "nem a népet kell nevelnie, hanem az országban fennálló rendhez igazodnia" és "nem a bűnüldözés eszközeivel kell elkergetnie a politikai nézeteket". Szerinte nem a bíróság dolga megmondani, hogy ki "cigányozhat", ezt a politikának kell megszűrnie.
    

A bíró indoklása során emlékeztetett: a Magyar Gárda egyesületet és mozgalmat 2009 júliusában jogerősen feloszlatta a Fővárosi Ítélőtábla, határozatát a Legfelsőbb Bíróság is jóváhagyta 2009 decemberében.
    

Kifejtette: a 2009. július 4-én a Belvárosban, az Erzsébet téren tartott be nem jelentett, majd feloszlatott rendezvény eredetileg nem a gárda érdekében szerveződött, de több résztvevő a gárda formaruhájának részét képező öltözetet viselt. Amikor Kiss Róbert azt kérdezte, hogy szégyellik-e az egyenruhát, a fekete mellényt is felvették.
    

Kiss Róbert egy héttel később a Szabadság térre szervezett demonstrációt, amelyen a vád szerint több ezren jelentek meg, akik ugyancsak a gárda formaruhájának részét képező nadrágot és inget viselték, valamint a mellényt is magukkal vitték. Később Kiss Róbert felhívására felvették azt is.
    

Kiss Róbert a bíróság szerint ekkor már általános engedetlenségre szólított fel a feloszlatást kimondó bírósági ítélettel szemben, felszólítása "demonstratív megnyilvánulása" volt az ítélet elutasításának. Az ügyészség több rendezvényhez kapcsolódóan hatósági rendelkezés elleni folytatólagosan elkövetett izgatás bűntettében mondja ki bűnösnek a vádlottat, de a bíróság csak a Szabadság téri demonstrációval összefüggésben találta bűnösnek.
    

A bíróság szerint a bizonyítás azt eredményezte, hogy a Magyar Gárda mozgalom változatlanul, ugyanolyan személyi összetétellel folytatódott a Magyar Gárda egyesület feloszlatása után, ugyanakkor az Új Magyar Gárda mozgalom tevékenysége a vád keretei között vizsgálva nem volt azonos a korábbiéval és olyan jogsértést nem valósított meg, mint a feloszlatott szervezet.
    

A bíró szerint újraszerveződött az a "militáns parancsuralmi rendszer", amely a feloszlatást megelőzően fennállt. Ezt követően azonban az avatási ünnepségeket olyan helyszíneken szervezték, amelyek kiválasztásával még a gyanút is kerülték, hogy megfélemlítést keltenek.
    

Avatási ünnepséget tartottak többi között 2009 augusztusában Szentendre határában és Kerepestarcsán is.
    

Egy hónappal később Kiskunlacházán is avatási ünnepséget tartottak. Kiss Róbert a felsorakozott gárdisták és más jelenlévők felkérésére ígéretet tett arra, hogy a településen állandó gárda-jelenlétet biztosít és hangoztatta, hogy "amíg társadalmi igény van rá, lesz Magyar Gárda". A bíró hangsúlyozta: Kiss Róbert Kiskunlacházán elmondott beszédének középpontjában nem a kirekesztés állt, hanem a "rendcsinálás" igénye fogalmazódott meg. A településen megtartott demonstráción sem történt olyan jogsértés, mint a korábbi Magyar Gárda esetében.
    

A másod- és harmadrendű vádlottak kapcsolatban elmondta: szakaszparancsnokként nem lehet azt állítani, hogy ők a szervezet vezető tisztségviselői volnának. Őket azzal vádolta az ügyészség, hogy 2009. november 22-én Budapesten a gárdisták alakzatban a XI. kerület Kosztolányi Dezső térről a Bartók Béla úton a Gellért tér irányába vonultak, és a szakaszparancsnokok az alárendeltségükbe tartozó szakaszokat vezényszavakkal irányították. A bíróság álláspontja szerint ennek az eseménynek "végképp nem volt rasszista felhangja".
    

A tárgyalást kiemelt figyelem kísérte, a hallgatóság soraiban többen Magyar Nemzeti Gárda feliratú pólóban, terepszínű nadrágban, illetve kezeslábasban jelentek meg. A bíró indoklása során arról is beszélt, hogy nem a ruha dönti el egy demokráciában, hogy "ki a szalonképes".



Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 1 hozzászólás érkezett.

#1   LIFE  | 2011 November 04 19:10:29 like(1) dislike(0)

A bíró tehát nyilvánosan beismerte, hogy intézményesült a rasszizmus,  és ő maga is része ezen intézménynek. Épül a jó kis fasiszta rendi társadalom...:(


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 December   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Cigányozással vádolja Puzsért egy roma jogvédő aktivista

  • Varga Erika: Automatikusan működnek a „szalonrasszista” attitűdök

  • Magyar film nyerte a berlini Romani Filmek Fesztiválja fődíját

  • A roma és a magyar kultúra kiegészíti egymást

  • „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt