A romániai magyarok politikai képviseletére is készülnek, de nem az RMDSZ konkurenseként. Közel két tucat szervezet részvételével létrejött a Romák Polgári Demokrata Szövetsége (ACDR).
Mindig érdeklődéssel figyeltem az RMDSZ-t, és arra gondoltam, nekünk miért ne lehetne parlamenti frakciónk? – fogalmazta meg a célt a frissen létrejött roma szövetség elnöke a Népszabadságnak. A negyvenéves Marian Daragiu a szociológia doktora, számos nemzetközi közösségfejlesztő programot irányított a Ruhama Alapítvány alapító elnökeként. Úgy látja, a civil társadalom kiérlelt olyan fiatal roma szakembergárdát, akik képesek helytállni a politikában is. A frissen létrejött szövetség vezetői között több magasan képzett szakember van, jelentős közigazgatási tapasztalattal. –Szeretnénk, ha az általunk kigondolt közpolitikák nemcsak egy szűk csoporton, hanem az egész roma közösségen segítenének – hangoztatta Daragiu.
Az ACDR három fő csapásirányt fogalmazott meg: oktatás, munkahelyek és emberhez méltó lakhatási körülmények. A legfontosabb cél az, hogy az új generáció más normák szerint nőjön fel. – Bizonyos hagyományokról le kell mondani, mert szégyent hoznak ránk – egészítette ki a tennivalók lajstromát Mark David alelnök, aki korábban tanácsadóként dolgozott az Európai Parlamentben.
Üdvözítő volna, ha a roma párt átlépné a parlamenti küszöböt, mivel ezzel elindulna a közösség integrációja – véli Bíró Béla. A politológus, kisebbségkutató szerint ha a roma közösség helyet szorít magának a politikában, elindulhatnak azok a belső folyamatok, amelyek az egyén beilleszkedését is segíthetnék.
Kérdés, hogy egy újabb etnikai párt megjelenése átszabná-e az erőviszonyokat a parlamentben, ahol másfél évtizede az RMDSZ a „királycsináló”. – Nem feltétlenül – véli Bíró Béla, mert a roma párt természetes partnere lenne a RMDSZ-nek, már ha utóbbinak ez nem derogálna. Ami egyáltalán nem volna ésszerű. Persze a két szervezetet megpróbálhatják kijátszani egymás ellen, sőt a román politikát ismerve bátran kijelenthető, ez benne van a pakliban – mutatott rá a kisebbségkutató.
Mindenesetre Daragiu magasra teszi a mércét. – Célunk a kormányzás. Nem az RMDSZ helyett, hanem partnerségben vele – mondja, gyorsan hozzátéve: bármelyik párttal együttműködnek, ha az hajlandó a lózungok helyébe alkalmazható programokat tenni. Több mint tízévi tapasztalattal a háta mögött úgy látja, a roma közösséget érintő, sokszor ragyogó ötletek, javaslatok rendre elsikkadnak. – Alapítványunk nagyváradi irodájába a minap betért egy család, hogy segítsünk nekik kitölteni a segélykérelmet. Rádöbbentem, hogy ugyanezeknek az embereknek már tizenhat évvel ezelőtt is segítettem összeállítani a dossziéjukat. Egyértelmű, hogy az eddigi támogatáspolitika nem a felemelkedést segítette – mutatott rá Daragiu, miért van szükség váltásra.
Mindenekelőtt be kell jutni a parlamentbe. A rendszerváltás után a romák szavazatai rendre megoszlottak a román pártok között, így jelenleg is egyetlen törvényhozójuk van annak az alkotmányos előírásnak köszönhetően, amely biztosítja a tizennyolc hagyományos kisebbség parlamenti jelenlétét. – Ne kerteljünk, megvásárolták a szavazatainkat! – mondja Daragiu. Az ACDR 500 ezer szavazatra számít, de ennyire szükség is van az ötszázalékos parlamenti küszöb átlépéséhez. Konkurálni pedig ezúttal is a tőkeerősebb román pártokkal kell. – A kampányban utalni fogunk a romák történelmére, arra, hogy nem is olyan régen a cigányokat rabszolgákként kezelték Romániában. Nincs mit takargatni, az etnikai hovatartozásra fogunk apellálni, de ez természetes, hiszen éppen egy etnikum problémáinak a megoldását tűztük ki magunk elé – bizonygatja Daragiu, miért lehet ezúttal másként.
Egyes elemzők szerint az újabb roma párt sikere vagy sikertelensége megjósolható lesz az október végi népszámlálás eredményeiből. A Romani Criss jogvédő szervezet – amelynek alapító tagja a Román Akadémia Szociológiai Intézete is – a holland kormánnyal közösen népszerűsítő programot indított, hogy rábírja a romákat: az október végi cenzus alkalmával ne féljenek a népszámláló biztos előtt vállalni etnikai hovatartozásukat. A hivatalos adatok szerint több mint 535 ezer roma él Romániában, de a társadalomkutatók szerint a romák egy része különféle okokból – megbélyegzéstől való félelem, történelmi tapasztalat, meghurcoltatások emléke – a népszámláláson nem vállalja identitását. – Nem lesz könnyű, de mi, „civilek” nem arról vagyunk híresek, hogy hamar feladnánk – mondta pártja esélyeiről Marian Daragiu.
