A Jobbik Borsod-Abaúj-Zemplén megyei szervezete fáklyás felvonulást tartott az öt éve, 2006. október 15-én a gyermekei szeme láttára agyonvert Szögi Lajos tiszavasvári tanár emlékére.

Péntek délután öt és este hét között tartott fáklyás megemlékezést Olaszliszkán a Jobbik és néhány hozzájuk csapódó szervezet az öt évebrutálisan meggyilkolt Szögi Lajos tanár emlékére.

Nem hiányzik ez a felhajtás – mondta egy bámészkodó helybéli cigánynak egy elegánsan felöltözött úr, miközben a megemlékezők fegyelmezetten, de látványosan elindultak a kijelölt parkolóból a tragédia helyszínén felállított Szögi Lajos Emlékhelyre koszorúzni és mécsest gyújtani. A Kossuth utca nagyrészt romák lakta részén a Jobbik rendezvényére maximálisan megerősítették a rendőri védelmet, a nagyjából kétszáz fős, jobbikos, árpád-sávos vagy új gárdás zászlót cipelő tömegre minimum ennyi rendőr jutott.

Nem sokkal korábban az MSZP megyei képviselői helyeztek el koszorút ugyanott, őket váltotta a Jobbik. Az olaszliszkai önkormányzat legutóbbi ülésén hivatalos emléknappá nyilvánította a halál évfordulóját, október 15-ét, hogy a szörnyű tragédia ne merüljön feledésbe.

A Jobbik megemlékezésén furcsa volt látni, ahogy a ránézésre cigánygyűlölő tömeg (még egy Hitler-hasonmás is feltűnt köztük) elmasíroz a cigánysoron, de sok lakó kimerészkedett közéjük, hiszen olyan sok rendőr vigyázott arra, hogy ne legyen összetűzés. A lakók közül sokan csak az ablakaikból nézték a militarista masírozást, jó néhány morcos, fekete szempár kísérte útjukat.

Szebb jövőt

A jobbikosok síri csöndben vonultak be a beszédek helyszínére, egy üres háztelekre az emlékhellyel szemben. A csöndet erélyes „Adjon az Isten!” törte meg. Endrésik Zsolt, jobbikos országgyűlési képviselő beszédében megemlítette, hogy a Jobbik már ötödik éve minden évben megemlékezik Szögi Lajos haláláról, de mivel nemrég változások történtek a közéletben, ezért idén már az önkormányzat is szervez emlékezést.

„Itt lényegében egy lincselés történt, egy pogrom, és mivel a gyilkosságkor elhangzott, hogy »Öld meg a magyart!«, ezért ez egy rasszista támadás volt” – vélte a képviselő az öt éve történtekről.

Endrésik fontosnak tartotta megemlíteni, hogy a nyolc elkövetőből csak egyetlen egy bánta meg a tettét, ő pedig azt vallotta, hogy „mi Magyarország szégyene vagyunk”.

„Sokáig tanítottam cigány iskolában, és ki kell mondanom, hogy a magyar cigányság nagy többsége alkalmatlan integrálódni” – mondta. Hozzátette: tisztában van vele, hogy a roma kisebbség kis hányada próbál normális életet élni. A képviselő szerint az országban az integrációs kísérletek értelmetlenek, feleslegesen ölik beléjük a rengeteg pénzt – igaz, lternatívát nem ajánlott fel.

Utána Zagyva György Gyula jobbikos képviselő érdekfeszítő beszéde következett. Zagyva mindig mond valamit, amivel meglepi a közönségét, most azzal kezdte, hogy kivételesen nemcsak a jobbikos rendezvényeket látogatókhoz, hanem „cigány honfitársaimhoz és a rendvédelmi szervekhez” is szól. Szerinte ugyanis a cigányoknak halvány lila gőzük sincs arról, hogy a Jobbik mit gondol róluk, mert csak a liberális médián keresztül hallanak róluk. Pont ezért külföldi példával erősítette mondandóját: „Csehországban ezren támadtak rá a cigányokra, mert nem tetszik nekik, ahogy élnek, Olaszországban pedig a kormány cigánysorokat dózerolt le. Ehhez képest mi a békés egymás mellett élésért emeljük fel a hangunkat, mégis cigánygyűlölőnek állítanak be minket” – mondta.

„Addig örüljenek, amíg a magyar ilyen békeszerető nép, és felajánlják nekik a segítségüket” – intézte szavait cigány honfitársaihoz. Ezalatt arra gondolt, hogy nemrég konkrét javaslatot tettek a parlamentben az uzsorabűncselekmények ellen. „Mi békejobbot próbálunk nyújtani, de ehhez a cigányoknak változtatniuk kell. Nem fogjuk hagyni, hogy az iskolákban kirabolják, megverjék gyerekeinket. Ezek ugyanis tipikus cigány elkövetési módok” – vélte.

A szavaira direkt nem figyelő rendőrökhöz is intézett pár szót. „Az a sok rendőr ha nem itt állna, vagy Brad Pitt fegyvereivel foglalkozna, hanem cigány uzsorásokat keresne, akkor a környék cigányainak az élete is jobb lenne. Mi meg tudjuk magunkat védeni, de nem lett volna probléma amúgy sem”.

Térdre, magyar!

Zagyva után Tóth Zoltán, a Felvidéki Motoros Klub elnöke állt a szószékhez.  „Micsoda?! Egy szlovák?" – méltatlankodott erre egy helybéli cigány asszony a kerítés tövében.

„Magyarország letért az erkölcsösség útjáról  – vélte a fejkendős motoros. – Többet kéne mondani, hogy térdre, mint hogy talpra! Térdre az Isten előtt”.

„Brad Pittet majdnem beültették Budaházy mellé, igaz, ő már házi őrizetben van" – váltak kissé zavarossá szavai, de a jelen lévők értették, mire gondol. – Olyan sok szép menyecske van itt, ha belakjuk a Kárpát-medencét, akkor nem lehet baj”.

Utána Volner János országgyűlési képviselő beszélt arról, hogy ő nem gyűlöli azt, aki szerint nincs cigánybűnözés, hanem vagy hülyének nézi, vagy undorodik tőle. Volner szavait azzal támasztotta alá, hogy elmesélte, a VIII. kerületben nőtt fel egy „prosti környéken", nem egyszer zsebelték ki a környékbeliek, majd utána a VI. és VII. kerületben rendőrként dolgozva is sok tapasztalatot gyűjtött. Azt kérte mindenkitől, hogy mindegy, milyen pártállású, nézzen bele a legközelebbi tükörbe, és gondolkodjon el az igazságon. „És mi van a cigány gyerekekkel, akiket megsütöttek a mikróban?” – kiabált be az ezt követő csöndbe egy cigányasszony.

Isten áldozat

Volner után egy református pap emlékezett Szögi Lajosra. Beszéde arról szólt, hogy szerinte Szögi olyan áldozat, aki nem véletlenül vesztette életét, hanem azért, hogy új élet fakadjon belőle: „Szögi tanár úr vére az áldozat, amiből megszületik az új Magyarország. Kiváló pedagógus volt, akit Isten kiválaszott”.

Akció

A szózat és a székely himnusz elhangzása után a rendőri vezetés mozgásából arra lehetett következtetni, hogy a készenlétisek készülnek valamire. A helyszín biztosítására kirendelt parancsnok elkezdte felkészíteni embereit, hogy különválasszák a megemlékezők azon részét, akik Új Magyar Gárda feliratú zászló alatt, a régi Magyar Gárdára hasonlító ruházatban, alakzatban sorakoztak fel a koszorúzáshoz. „Várjuk meg a Himnuszt?” – kérdezte a fő főnöktől az egyik beosztottja. Megvárták, majd egy kis tárgyalás után látványos mozgolódással, rutinosan elkülönítettek körülbelül harminc embert a többi megemlékezőtől.

Az akció erőszakmentesen zajlott, mégis nagy hőbörögést váltott ki mindenkiből. A rendőröket a szokásos „Magyar vagy, vagy zsidó vagy?” költői kérdésekkel nyomasztották a jobbosok, de azoknak szemük sem rebbent. 32 embert igazoltattak, velük szemben szabálysértési feljelentést tesznek feloszlatott társadalmi szervezet tevékenységében való részvétel miatt.

„Elég a mécsesem” – panaszkodott az igazoltatás közben egy jól megtermett, nagy-magyarországos dzsekis férfi. Páran még próbáltak rugózni a dolgon, de senki nem akart igazán botrányt. „Ez nem magyar föld, itt nem állhatunk?! Már megmondják, hogy hol álljak meg? A cigányok meg röhögnek a markukba” – méltatlankodott valaki. „Csak azért mert fekete ruhában vagyok, félelmet keltek? És mi van akkor a református pappal?” – kérdezte más.

A rendőrség még felszólította az igazoltatottakat, hogy ha továbbra is alakzatban mozognak, akkor beviszik őket, erre az új gárdás csapat vezetője felkérte a rendőrséget, hogy a koszorújuk letétele után kísérjék ki őket a járműveikhez. „De csak szétszórtan menjetek!” – kiabált be egy vicces kedvű jobbikos.

Folytatás szombaton

Szombaton, a hivatalos emléknapon gyászlobogókat helyeznek majd ki Olaszliszka közintézményeire. Pártok, civil szervezetek, egyházak képviselői, a megyei és a helyi cigány kisebbségi önkormányzat elnöke emlékeznek meg a tragédiáról.