A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság a héten bemutatta annak a stratégiának a tervezetét, amellyel nekivágna a hatalmas feladat megoldásának.

Tíz év alatt félmillió embert kell kisegíteni Magyarországon a mélyszegénységből egy uniós megállapodás alapján, melynek célja, hogy az EU-ban 2020-ig 20 millióval csökkenjen a szegénységben vagy társadalmi kirekesztettségben élők száma. A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság a héten bemutatta annak a stratégiának a tervezetét, amellyel nekivágna a hatalmas feladat megoldásának. A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási és Roma Stratégia című dokumentumot még nem tárgyalta a kormány, most az érintett szervezetek szólhatnak hozzá, év végéig kell benyújtani az Európai Uniónak.

Tragikussá váltak az indulatok

2008-as adatok szerint Magyarországon közel 3 millió ember él a szegénységi küszöb alatt, vagy súlyos anyagi nélkülözésben, vagy olyan háztartásban, ahol senkinek nincs munkája. Köztük nagyon jelentős a romák aránya, akiknek családjaiban a gyermekszegénység "rendkívüli méreteket ölt" a stratégia tervezete szerint (amely itt érhető el, itt pedig egy rövid összefoglaló olvasható róla). A dokumentum több helyen jelzi, hogy komplex beavatkozásra van szükség, miután "elmúlt időszakban a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok problémáinak kezelése igen kevés eredményt hozott", sőt, sok esetben súlyosbodtak, néha tragikussá váltak a romákkal szembeni konfliktusok, amelyek "az egész magyar társadalmat megrázták".

A tervezet a gyermekszegénységgel, az oktatáshoz, az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáféréssel, és a munka világába való visszatéréssel foglalkozik a leghosszabban, a lakhatási problémákkal és a szemléletformálással, vagyis a diszkriminációval jóval rövidebben. A tervezet nagyrészt olyan konkrét célokat fogalmaz meg, amelyek már ismertek a kormány és az Országos Roma Önkormányzat között korábban kötött megállapodásból: 2015-ig 20 ezer roma fiatal szerezhet szakmát, támogatják 10 ezer cigány fiatal érettségijét, és ötezer roma felkészülését a felsőoktatásba való bekerülésre, illetve az állam támogatja 150 ezer roma részvételét szűrővizsgálatokon.

Kellenek a cigány nők a megoldáshoz

A terv öt területet emel ki a fejlesztések közül. A legelső a tartósan munkanélküliek munkába való visszatérítésének segítése; a második a gyermekszegénység csökkentése; a harmadik a "szocializációs és szocio-kulturális hátrányok leküzdése", a negyedik a cigány nők "feltűnően magas" továbbtanulási és munkaerőpiaci hátrányainak csökkentése; az ötödik pedig a hátrányos helyzetű területek lemaradásának csökkentése. A tervezet kiemelten foglalkozik a roma nőkkel, akik "társadalmi-kulturális okokból többszörös diszkriminációval érintett csoportnak tekinthetők", rendkívül alacsony a foglalkoztatottság a körükben és a stratégia szerint "elsősorban a tudatos családtervezésre, a korai terhesség megelőzésére, illetve az egészséges terhességre kell felkészíteni" őket.

A stratégia felsorol nagyjából ötven konkrét intézkedést is, ilyen a gyermekvédelmi intézmények fejlesztése; az ingyenes közétkeztetés kiterjesztése a rászoruló középiskolásokra is; az oktatásban a felzárkózás és a továbbtanulás segítése; az alacsony iskolázottságú romák képzése; fogamzásgátlás rászorultsági alapon; egészségfejlesztő képzések; a hátrányos helyzetűeket foglalkoztató cégek előnyben részesítése a közbeszerzéseken; nagyszabású közfoglalkoztatási programok; a "segély helyett munkát" elvének érvényesítése; a helyi piac és a helyi termelés támogatása; a szakképzés teljes és átfogó reformja; a hiányszakmákba minél több roma képzése. Ez utóbbinál az egészségügyben jelentkező nővérhiányt említi példaként a stratégia.

Hangsúlyos a cigányok hátrányának ledolgozása az oktatásban

Alig esik szó ugyanakkor a telepfelszámolásról és a szegregációról. Ezekről a tervezet megjegyzi, hogy "az eddig e területre célzott programok nem voltak hatékonyak és kiterjedtek", ezért "új, megalapozott, átfogó programokra van szükség", és "ki kell dolgozni egy szegregátumokra vonatkozó világos tervezési-kiértékelési módszertant, a teleprehabilitáció kontra telepfelszámolással kapcsolatos döntésekhez". Ilyen program egyelőre nincs, és a stratégiához csatolt, a tervezett intézkedéseket tartalmazó lista is csak arányaiban kis összeget, mintegy 5 milliárd forintot szán erre a célra 2013-ig.

Továbbra is mennek az uniós milliárdok

A tervezethez tartozik egy részletes lista a következő évekre ütemezett intézkedésekről. Ezekhez forrást, felelőst és határidőt is csatol a dokumentum. A lista legnagyobb részét európai uniós forrásokból felhasználható milliárdok adják. Több mint 15 milliárd forint jut például hátrányos helyzetű és roma gyerekek integrációját segítő programokra a következő két-három évben. Számos program szól az oktatási esélyegyenlőség elősegítéséről. 1,6 milliárd forint jut például az eddig is létező Macika ösztöndíjakra, amelyek részben a romák továbbtanulását segítik, több mint 50 milliárd különféle közoktatás-fejlesztési, tehetséggondozási programokra, 3,3 milliárd forint "a leghátrányosabb helyzetű csoportok életviteli kompetenciáinak fejlesztésére", 16 milliárd forint egészségügyi szemléletformálásra.

A munka világába vezetnék vissza a hátrányos helyzetűeket

Arányaiban kevesebb pénz jut viszont az oktatásfejlesztés, a gyermekszegénység elleni programok és a foglalkoztatás javítása mellett a lakhatásra és a szemléletformálásra. A komplex telefelszámolási programra EU-s forrásból 2013-ig 4,6 milliárd forintot költ majd az állam a lista szerint.

A felsoroltak legnagyobb részben eddig is létező és elérhető európai uniós forrásokból finanszírozott programok. A források jelentős része nem kifejezetten a romákat megcélzó program, inkább hátrányos helyzetűekre koncentrál, de a listában szerepel például olyan is, mint a "múzeumok, levéltárak iskolabarát fejlesztése", vagy éppen a készülő új közoktatási törvény, amelynek egyes pontjai a stratégia szerint a hátrányos helyzetűek oktatásának fejlesztéséről szól majd. Az egyetlen jelentősebb összeget felhasználó új program, ami a listában szerepel, az Orbán-kormány kiemelt projektjeként előkészítés alatt álló, részben elindított közfoglalkoztatási program. Erre 2011-ben a stratégia szerint 64 milliárd forint jut. A tervezet azt írja, fontos, hogy a felzárkózásra költött pénzek hasznosulását folyamatosan monitorozzák.