Politikai gettót hozna létre a kormány?
Magyarországon bátorság kell ahhoz, hogy valaki vállalja a származását - legalábbis ezt mutatja az a hazai kisebbségek által indított kampány, amely egyértelműen az identitás felvállalásáért harcol. A cigány értelmiség viszont megosztott: az ellenzők szerint nem szabad ennyire megbízni az államban, de sokak szerint gazdasági és politikai felemelkedést is hozhat, ha kiderül, pontosan hány roma él Magyarországon.
Politikai gettóba zárná a hazai cigányságot, ha a kormány a népszámlálás eredményei alapján alakítaná ki a romákkal kapcsolatos stratégiát - mutatott rá Bogdán Péter újságíró, aki szerint emiatt komolyan meg kell gondolni, hogy a romák felvállalják-e identitásukat az ősszel esedékes népszámláláson.
A cigány értelmiség ugyanis megosztott ebben a kérdésben. A hazai kisebbségek ugyan kampányt is indítottak, amely az identitás felvállalására buzdít, sokan mégis bizonytalanok. Bogdán Péter szerint például nem szabad ennyire megbízni az államban. "Ugyan csak a hibatáron belül, de jelenleg a szélsőséges nézeteket valló Jobbik a második politikai erő Magyarországon, s ha úgy adódna, hogy hatalomra kerülnek, akkor nagy bajba kerülne a hazai cigányság" - fejtette ki.
A másik oldalt képviselők ugyanakkor úgy érvelnek, hogy ugyanolyan büszkén kell felvállalni a roma származást, mint az összes többi identitást. Mindez ráadásul gazdasági és politikai előnyöket is hozhat - mondta a Népszavának Setét Jenő, a Sokszínű Magyarország elnevezésű kezdeményezés kampánykoordinátora. "Előfordult például, hogy az EU-s támogatások lehívása azért hiúsult meg, mert a településen nem élt megfelelő számú cigány származású személy az előző, tíz évvel ezelőtti népszámlálás szerint. A politikusok is gyakran erre hivatkoznak, amikor elutasítanak valamilyen helyi kisebbségi kezdeményezést" - sorolta az érveket Setét.
Ennek a tábornak a képviselői szerint tehát politikai és gazdasági előnye is lehet annak, ha minden roma felvállalja a származását. Bogdán Péter szerint ugyanakkor nem jó, ha az állam etnikai alapon kezel egy kérdést, s az újságíró azt is visszautasítja, hogy a mindenkori hatalom egyfajta politikai gettóba zárja a roma közösséget. "Kikérem magamnak, hogy az állam etnikai alapú politikát ajánljon fel nekem" - mondta.
Pedig feltehetően lenne igény a "politikai gettó" létrehozására. Szakértők szerint például azért nehézkes a hazai roma integráció, mert a többségi társadalom képtelen elfogadni, hogy nem tud egy emberrel leülni és tárgyalni, aki képviselné a "romákat". Ez természetesen lehetetlen is lenne, miután a hazai cigányság nem homogén.
Az mindenesetre biztos, hogy az őszi népszámlálás nem tét nélküli. Hepp Mihály az a Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke például úgy tudja, hogy az új választási törvény is kitér a népszámlálás eredményeire. "A kormánnyal folytatott egyeztetetéseken kiderült, olyan szabályt akarnak létrehozni, amely csak olyan területeken tenné lehetővé kisebbségi önkormányzat létrehozását, ahol legalább egy kisebbségi bevallotta származását a népszámláláson. Ez ugyanakkor elfogadhatatlan, a válaszadás ugyanis önkéntes, s változhat a terület etnikai összetétele is" - mondta.
A hazai kisebbségek ugyanakkor mindenképpen előrelépésként értékelik, hogy az idei népszámláláson már kettős identitás is választható. Egyszerre vallhatja magát például valaki magyarnak és cigánynak is. Setét Jenő ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszámláláskor kitöltött adatlap anonim, a válaszadás pedig önkéntes.
Ennek megfelelően, ha valaki nem bízik a kérdezőbiztosban, elutasíthatja a válaszadást. Setét Jenő szerint a az is előrelépésként értékelhető, hogy már roma kérdezőbiztosok is lesznek, előttük pedig bátrabban vállalják származásukat a cigány lakosok. A 2001-es népszámlálásnál például léteztek olyan romák által lakott utcák, amelyeknél az egyik oldalon az adatok szerint is mindenki cigány származású volt, a másik oldalon viszont - ahol egy nem roma kérdezőbiztos dolgozott - mindenki nem cigánynak vallotta magát. Az is gyakran előfordult, hogy fel sem tették a nemzetiségről szóló kérdést, vagy ha igen, nem fogadták el a választ.
A cigány kérdezőbiztosok kijelölésben elméletileg a helyi jegyző az illetékes, ugyanakkor ezt az ország számos pontján szabotálják. Az origo.hu beszámolója szerint például Tarnaleleszen a jegyző arra hivatkozott, hogy csúnya a kézírásuk.
(0)
(0)
A cigányság - és nem csak a honi cigányság - mindig is politikai gettóban élt él a mai napig is. Ez nyílt titok! Az is nyílt titok, hogy minden egyes népszámlálás eredményét figyelembe veszik, sőt fel is használták egyes "programok" elkészítése során.
