HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Politikai gettót hozna létre a kormány?

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Szeptember 07    Forrás: Népszava


Ez a cikk archív

Magyarországon bátorság kell ahhoz, hogy valaki vállalja a származását - legalábbis ezt mutatja az a hazai kisebbségek által indított kampány, amely egyértelműen az identitás felvállalásáért harcol. A cigány értelmiség viszont megosztott: az ellenzők szerint nem szabad ennyire megbízni az államban, de sokak szerint gazdasági és politikai felemelkedést is hozhat, ha kiderül, pontosan hány roma él Magyarországon.

Hirdetmény

Politikai gettóba zárná a hazai cigányságot, ha a kormány a népszámlálás eredményei alapján alakítaná ki a romákkal kapcsolatos stratégiát - mutatott rá Bogdán Péter újságíró, aki szerint emiatt komolyan meg kell gondolni, hogy a romák felvállalják-e identitásukat az ősszel esedékes népszámláláson.

 

A cigány értelmiség ugyanis megosztott ebben a kérdésben. A hazai kisebbségek ugyan kampányt is indítottak, amely az identitás felvállalására buzdít, sokan mégis bizonytalanok. Bogdán Péter szerint például nem szabad ennyire megbízni az államban. "Ugyan csak a hibatáron belül, de jelenleg a szélsőséges nézeteket valló Jobbik a második politikai erő Magyarországon, s ha úgy adódna, hogy hatalomra kerülnek, akkor nagy bajba kerülne a hazai cigányság" - fejtette ki.

 

A másik oldalt képviselők ugyanakkor úgy érvelnek, hogy ugyanolyan büszkén kell felvállalni a roma származást, mint az összes többi identitást. Mindez ráadásul gazdasági és politikai előnyöket is hozhat - mondta a Népszavának Setét Jenő, a Sokszínű Magyarország elnevezésű kezdeményezés kampánykoordinátora. "Előfordult például, hogy az EU-s támogatások lehívása azért hiúsult meg, mert a településen nem élt megfelelő számú cigány származású személy az előző, tíz évvel ezelőtti népszámlálás szerint. A politikusok is gyakran erre hivatkoznak, amikor elutasítanak valamilyen helyi kisebbségi kezdeményezést" - sorolta az érveket Setét.



Ennek a tábornak a képviselői szerint tehát politikai és gazdasági előnye is lehet annak, ha minden roma felvállalja a származását. Bogdán Péter szerint ugyanakkor nem jó, ha az állam etnikai alapon kezel egy kérdést, s az újságíró azt is visszautasítja, hogy a mindenkori hatalom egyfajta politikai gettóba zárja a roma közösséget. "Kikérem magamnak, hogy az állam etnikai alapú politikát ajánljon fel nekem" - mondta.



Pedig feltehetően lenne igény a "politikai gettó" létrehozására. Szakértők szerint például azért nehézkes a hazai roma integráció, mert a többségi társadalom képtelen elfogadni, hogy nem tud egy emberrel leülni és tárgyalni, aki képviselné a "romákat". Ez természetesen lehetetlen is lenne, miután a hazai cigányság nem homogén.



Az mindenesetre biztos, hogy az őszi népszámlálás nem tét nélküli. Hepp Mihály az a Országos Kisebbségi Önkormányzatok Szövetségének elnöke például úgy tudja, hogy az új választási törvény is kitér a népszámlálás eredményeire. "A kormánnyal folytatott egyeztetetéseken kiderült, olyan szabályt akarnak létrehozni, amely csak olyan területeken tenné lehetővé kisebbségi önkormányzat létrehozását, ahol legalább egy kisebbségi bevallotta származását a népszámláláson. Ez ugyanakkor elfogadhatatlan, a válaszadás ugyanis önkéntes, s változhat a terület etnikai összetétele is" - mondta.



A hazai kisebbségek ugyanakkor mindenképpen előrelépésként értékelik, hogy az idei népszámláláson már kettős identitás is választható. Egyszerre vallhatja magát például valaki magyarnak és cigánynak is. Setét Jenő ráadásul arra is felhívta a figyelmet, hogy a népszámláláskor kitöltött adatlap anonim, a válaszadás pedig önkéntes.



Ennek megfelelően, ha valaki nem bízik a kérdezőbiztosban, elutasíthatja a válaszadást. Setét Jenő szerint a az is előrelépésként értékelhető, hogy már roma kérdezőbiztosok is lesznek, előttük pedig bátrabban vállalják származásukat a cigány lakosok. A 2001-es népszámlálásnál például léteztek olyan romák által lakott utcák, amelyeknél az egyik oldalon az adatok szerint is mindenki cigány származású volt, a másik oldalon viszont - ahol egy nem roma kérdezőbiztos dolgozott - mindenki nem cigánynak vallotta magát. Az is gyakran előfordult, hogy fel sem tették a nemzetiségről szóló kérdést, vagy ha igen, nem fogadták el a választ.



A cigány kérdezőbiztosok kijelölésben elméletileg a helyi jegyző az illetékes, ugyanakkor ezt az ország számos pontján szabotálják. Az origo.hu beszámolója szerint például Tarnaleleszen a jegyző arra hivatkozott, hogy csúnya a kézírásuk.




Hirdetmény
Ehhez a cikkhez eddig 1 hozzászólás érkezett.

#1   salamon  | 2011 Szeptember 13 08:40:35 like(0) dislike(0)

A cigányság - és nem csak a honi cigányság - mindig is politikai gettóban élt él a mai napig is. Ez nyílt titok! Az is nyílt titok, hogy minden egyes népszámlálás eredményét figyelembe veszik, sőt fel is használták egyes "programok" elkészítése során.


vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Július   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
293031    
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Romagyilkosságok: kérdések, tíz év után is

  • A megtámadott kárpátaljai romákért emelt szót Farkas Félix a parlamentben

  • A Jezsuita Roma Szakkollégium felvételi felhívása

  • Szálka a szemben: az Auróra küzdelme az önkormányzattal

  • Csemer Gézára emlékeztek



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt