Balog Zoltán szerint a romakérdés megoldása nem csak "emberbaráti ügy", hanem gazdasági szükségszerűség is.

Balogh Gergely, a Fidelitas alelnöke az eseményen azt a kérdést tette fel, hogy reálisak-e a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium államtitkársága által kitűzött célok - 100 ezer roma bevonása a munkába, 10 ezer romának érettségi, 5 ezernek egyetemi hely, 150 ezer szűrővizsgálat, 20 ezer új szakma és 16 új közösségi pont -, amikor a körülbelül 750 ezer magyarországi roma 70-75 százaléka mélyszegénységben él.

Balog Zoltán nagyon merész számoknak nevezte a kitűzött célokat, elárulva, hogy ő emiatt nem is támogatta azokat. "Személyesen a miniszterelnök javíttatta ki és írta fölül" azokat - mondta, hozzátéve, hogy ennek természetesen örült, mert ez azt jelenti, hogy az ügy támogatott a legfelsőbb szinten is.

Mint kifejtette, a magyarországi romalakosság átlagéletkora 24 év, tíz év múlva Borsod-Abaúj-Zemplén megyében minden második gyerek cigány lesz. Hozzátette, hogy a cigányok közül egész Európában Magyarországon végzik el a legtöbben a 8 osztályt, de ha el is végzik, 70 százalékuk nem jut semmiféle szakmához; munkanélküli lesz, szociális segélyből és családi támogatásból fog élni. Az államtitkár úgy fogalmazott: ez olyan terhet jelent, amibe össze fog roppanni az ország, ha nem változtat ezeken a tendenciákon.   
    

Balog Zoltán azt mondta, az egyetlen megoldás, hogy a romák egy részét adófizető állampolgárrá kell tenni, akiket pedig nem sikerül, azokat el kell juttatni olyan helyzetbe, "akár kényszerítőerővel is", hogy maguk is hozzájáruljanak a megélhetési költségeikhez. Ezt a célt szolgálja a közfoglalkoztatás, mert ha munkahely nincs is elég, munka azért rengeteg van - tette hozzá.
    

Kitért arra: ennek van egy morális oldala, hogy mindenki tegyen valamit az ellátásért, amit kap, de van egy gazdasági oldala is, miszerint úgy kell ezt megoldani, hogy olcsóbb legyen, mint ha kizárólag segélyekkel kívánnák megoldani az érintettek létminimumhoz juttatását.