A héten Balog Zoltánt is meghallgatta a parlament emberi jogi, kisebbségi, civil- és vallásügyi bizottsága.

De ilyen apróságokkal senki nem zavarta az államtitkár őszinte elégedettségét. Sőt, az LMP és az MSZP agyondicsérte a magyar EU-elnökség és ezen belül is az ő államtitkárságának teljesítményét, kritika csak a Jobbik részéről érkezett Gyöngyöspata ügyében. Ott ugyanis komoly emberi jogi sérelmeket találtak –mármint a gárdistáik kárára. Balog Zoltán így rákényszerült arra, hogy bocsánatkérésre szólítsa föl a Jobbikot, mondván, „mégiscsak az önök demonstrációja miatt robbant be az egész probléma”. Azt nem említette, hogy a kormány elnézést kérne a romáktól, mert magukra hagyta őket, miközben szabadcsapatok cirkáltak a faluban, keresve, mikor és hogyan köthetnének beléjük.

E helyett azt állapította meg, hogy sok a közös programpontjuk a Jobbikkal. Valóban. Balog Zoltán lelkész az emberi jogi bizottság ülésén elismerte a Jobbik érdemeit a cigányokat érintő „kendőzetlen, tiszta” beszéd megteremtésében. Hozzátette, általánosabb problémával állunk szemben, mert „olyan típusú féljóléti rendszert építettünk fel, amit képtelenek vagyunk finanszírozni, és mindenki meg van sértve, amikor azt mondjuk, hogy kicsivel többet kéne tenni, és hogy építsük le a kiváltságokat. Az is kiváltság, ha valaki 90 ezer forint szociális segélyből él, mert, nem tudom, x gyereke van, és mindenfajta jogcímen még felvesz pénzeket, és ez esetleg felmegy 140 ezer forintra, hát még ha cigány is ez az ember. Ez is egy kiváltság. Meg az is egy kiváltság 45 évesen 200 ezer forint, és közben mellette fusizik és feketén vagy fehéren és megkeresi a sokszorosát”.

Szóval: az előre hozott nyugdíj is kiváltság, meg a segély is. Csakhogy a családi pótlékot minden magyar kiskorú állampolgár után utalja a költségvetés, függetlenül attól, hogy a Rózsadombon lakik-e az illető vagy az ózdi Hétes-telepen. Vagyis ez nem kiváltság. Illetve ha az, inkább azoké, akik mondjuk államtitkári jövedelem mellett is részesülnek ilyen állami juttatásban. Ehhez Balog Zoltánék csak azért nem nyúlnak hozzá, mert magukat már nem akarják „megsérteni”. Az x gyerek után kapott családi pótlékot és munkanélküli-segélyt értelemszerűen x felé kell osztani, ami a mélyszegénységben élőknél végeredményben átlagosan 15-25 ezer forintos egy főre jutó havi jövedelmet enged. Ennyi jut valódi munka helyett százezrekre, köztük gyerekekre. Ez a kiváltság, amit, ha máshogy nem megy, munkatáborokkal és éhbérre csökkentett minimálbérrel akarnak leépíteni.

A két, magát baloldalinak tartó ellenzéki párt ehhez hasonló kérdéseket nem tett fel. Derűs nyugalomban telt el a délután.