Kilencvenkilenc százalékig biztos, hogy az Európai Unió magyar elnökségének félévét lezáró június 24-i állam- és kormányfői csúcsértekezleten jóváhagyásra kerül az európai roma keretstratégia.

A társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár előzőleg megbeszélést folytatott Marie-Anne Montchamp-mal, a Társadalmi Kohéziós és Szolidaritási Minisztérium államtitkárával.

Balog tájékoztatása szerint francia partnere egyértelmű elismeréssel nyilatkozott a magyar kormány munkájáról. Párizsban ugyanis azt gondolták, hogy fél év alatt reménytelen elfogadtatni a romastratégiát, s Magyarország "kisebb csodát művelt" azzal, hogy sikerült mind a 27 tagállam egyetértését megszereznie az ügyben - hangsúlyozta az államtitkár.

Elmondta, hogy Franciaország az egyik legnagyobb segítője és támogatója volt egy "reális romastratégia" kidolgozásának, s végig ragaszkodott ahhoz, hogy nemcsak a szociális felzárkózás kérdését, hanem a bűnözés és a mélyszegénység viszonyát, az emberkereskedelem, a prostitúció vagy a szociális rendszerekkel való visszaélések vonatkozását is kezelnie kell a dokumentumnak. A végleges szövegbe Balog közlése szerint mindezek a kérdések belekerültek.

Az MTI kérdésére az államtitkár kifejtette: az európai országok rendőrségei közötti fokozottabb együttműködés célja annak megakadályozása, hogy a szabad mozgás jogával visszaélve egyesek más országok szociális rendszerét kihasználják, vagy embereket kényszerítsenek prostitúcióra, illetve koldulásra. "Hiszen az áldozatok általában a mélyszegénységben élők, s ezek között a romák" - tette hozzá Balog.

Francia partnere kitért a nők szerepének fontosságára a roma családok felzárkóztatásában, s ebben külön együttműködést kért a magyar kormánytól. Balog elmondta, hogy Magyarországon már működik egy olyan program, amelynek keretében kétezer roma nőt képeznek ki olyan szociális munkásnak, akik majd segíteni tudnak a kormányzati szándékok eljuttatásában a romák világába.

A romastratégia végleges változatával alapvetően mindkét ország elégedett, a megbeszélésen azonban kritikai megjegyzésként elhangzott, hogy világosabb irányokat is meg lehetett volna határozni az uniós alapok felhasználására a szociális felzárkóztatás területén - hívta fel a figyelmet az államtitkár.

Párizs és Budapest egyaránt nagyobb hangsúlyt szeretett volna fektetni az uniós alapok megtervezésének szigorítására, valamint a pénzek felhasználásnak ellenőrzésére, különböző hatásvizsgálatokkal. Balog véleménye szerint egyrészt meg kellene reformálni az európai uniós alapokat a felhasználási lehetőségek javítására, másrészt pedig a felhasználók oldaláról is jobban kellene azokat ellenőrizni.

A kétoldalú kapcsolatokat érintően szóba került a francia szociális rendszer átalakításának kérdése, amelyet Balog szerint a magyar közmunkarendszer átalakításához hasonló logika szerint, a munka világának megerősítésének szándékával közelít meg a párizsi kormány.

Ennek kapcsán Balog elmondta, a magyar kormánynak az az álláspontja, hogy a szociális juttatásokért cserébe részben el lehet várni valamilyen teljesítményt a rászorulóktól. Ezenkívül pedig a mélyszegénységben élők aktivizálásában, s nem a segélyek növelésében látja a kiutat a magyar kormány - mondta az államtitkár.