A legnagyobb feladat a nem roma többség meggyőzése arról, hogy a társadalom szélére szorult közösségek integrációja az egész társadalom javát szolgálja.

A közigazgatási és igazságügyi minisztérium társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkára a londoni magyar nagykövetség és a londoni Magyar Kulturális Központ által az európai és a magyar roma stratégiáról szervezett konferencián szólalt fel. A rendezvényt az EU londoni képviseletén tartották.

A magyar szakpolitikus a roma közösség problémáinak gyökereiről szólva elmondta: a kommunista rendszer bukása után összeomlott - és azóta is alacsony - a szakképzetlen munkaerő iránti kereslet, és ez különösen keményen sújtotta a roma lakosságot. Balog Zoltán szerint azoknak a szakképzetlen munkavállalóknak a zöme, akik az átalakulási időszakban elvesztették állásukat, azóta is munkanélküli.

Az államtitkár elmondta: a tízmilliós Magyarországon 1988 és 1990 között 1,5 millió munkahely szűnt meg.

Balog Zoltán felidézte az elmúlt években elkövetett romagyilkosságokat, és kijelentette: létrejött egy olyan politikai mozgalom, amely "felfedezte, hogy tőkét kovácsolhat e feszültségekből".

A politikus a Jobbikot olyan szélsőséges politikai pártnak nevezte, amely - szavai szerint - nyíltan és nagyon populista módon cigánybűnözésként és -terrorként emlegeti e problémát, a romákat nevezi a konfliktusok okozóinak, és az úgynevezett cigánybűnözés ellen "alternatív félkatonai csoportok" révén ígér védelmet.

Ezek - a bűnözés elleni védelemhez fűződő indokolt elvárás kielégítésének jegyében - olyan "veszélyes politikai folklórt" teremtenek, amely a II. világháború alatt tevékenykedő magyar nácik idejét idézi. Fontos azonban a különbségtétel: ha az emberek elfogadják is az úgynevezett gárdákat, félkatonai csoportokat, az nem azt jelenti, hogy náci jelképekkel rokonszenveznének - hangsúlyozta Balog Zoltán.

Michael Stewart, a University College London szociológia-professzora felszólalásában hangsúlyozta, hogy a populizmus nem kizárólag magyar jelenség; a szakértő utalt például a francia Nemzeti Frontra.

A professzor szerint a jelenlegi európai populista mozgalmak valószínűleg abban különböznek a múltbeliektől, hogy tartósan, legalább egy nemzedéknyi időre jelen lesznek. Stewart kijelentette: sokak által vallott szakmai vélemény szerint ez az európai integráció paradox következménye, amely még Nagy-Britanniában is érezhető. Borzolják a kedélyeket ugyanis az olyan brüsszeli döntések, amelyek az állampolgárok mindennapi életét befolyásolják, köztük például azok, amelyek arról intézkednek, hogy az orvosok hány órát dolgozhatnak, vagy hogy a börtönbüntetésüket töltő elítéltek kaphassanak-e választójogot - hangsúlyozta Stewart.