Több hónapos szünet után, kifejezetten a cigánygyilkosságok miatt kereste meg újra a katonai hírszerzés Cs. Istvánt, a cigánygyilkosságok negyedrendű vádlottját.

"[Cs. Istvánt] 2002-2004. körüli intervallumban ismertem meg. Egy ügyészségi ügye volt, [...] valami futballmeccs kapcsán volt valami összeszólalkozási ügye, amiből azt hiszem csak megrovást kapott. [...] Felmerült az is, hogy a bőrszín miatt szólalkoztak össze valakivel, [...] emiatt különösen felhívtuk a figyelmét arra, hogy ha ilyen csoportokkal kapcsolatba kerül, vagy bárki a mi katonáink közül, akkor szóljon, és jelezze azt" - olvasható a Katonai Biztonsági Hivatal (KBH) egyik tartótisztjének az [origo] birtokába jutott vallomásában Cs. István beszervezésének körülményeiről.

A tartótiszt vallomása szerint a romagyilkosságok negyedrendű vádlottja, Cs. István a debreceni focicsapat szurkolói keménymagjának tagjaként rendszeresen kilátogatott mérkőzésekre, és azért indult ellene ügyészségi eljárás, mert szurkolótársaival összetűztek önkényes házfoglalókkal. Szerinte Cs. István magától ment be a rendőrségre, és parancsnokának is jelezte, hogy érintett lehet az ügyben. Tartótisztje szerint ezt követően szervezték be, őt pedig arra kérték, hogy "sem futballhuliganizmus, sem esetlegesen bőrszín miatt ne keveredjen ilyen ügyekbe".

Cs. István a romagyilkosságok büntetőperének kulcsfigurája. A vád szerint sofőrként segítette a többi vádlottat két gyilkosságnál, a vádirat pedig több gyilkosságnál is az ő vallomására épül. 2003-ban vonult be a honvédségbe (Cs. Istvánról és a többi vádlottról itt olvashat bővebben). 2007 júliusa és 2008 februárja között Koszovóban szolgált lövészként, de az itt eltöltött idő alatt kiábrándult a katonaságból, és 2009 februárjában hivatalosan is leszerelt. Tartótisztje szerint szolgálati ideje alatt rendszertelen időközönként találkoztak. Cs. István KBH-s kapcsolata amiatt fontos a büntetőtárgyalás szempontjából, mert tartótiszt aközött a két gyilkosság között is felkereste a vádlottat, amelyekben a vád szerint Cs. István is részt vett, ráadásul kifejezetten a romagyilkosságok nyomozása miatt.

K. István "elég népszerű figura volt"

"Normálisan, korrektül állt hozzá, jó kapcsolatban váltunk el" - mondta tartótisztje arról a találkozóról, amikor megkérték, hogy jelentsen katonatársairól. Szerinte jó személyes kapcsolat alakult ki közte és Cs. István között, de például magázódtak és magánéletét is csak felületesen ismerte. Kávézókban vagy akár az utcán találkoztak, de arra is volt példa, hogy Cs. István a tartótiszt lakására ment fel. A tartótiszt szerint az is változó, hogy ki keresett meg kit a találkozók előtt.

A tartótiszt azt mondta, a másik három vádlott közül csak K. Istvánról hallott korábban, aki csaposként dolgozott egy szurkolói klubban. Ez feltehetően a Loki klub volt, bár ez nem derül ki egyértelműen a tartótiszt vallomásából. A vádirat szerint a klub a debreceni focicsapat szurkolótáborának "keménymagját alkotó, részint bőrfejű fiatalokból álló 'B közép' törzshelyének"számított.

K. Istvánon kívül a harmadrendű vádlott, P. Zsolt és Cs. István is rendszeresen járt a klub sörözőjébe. A tartótiszt vallomása szerint több katona is évekig járt a helyre, ahol a személyzetet, köztük K. Istvánt is személyesen ismerték. Azt is mondta, hogy ezek a katonák a meccsekre is kijártak. "Úgy tűnt, hogy egy elég népszerű figura ott, de mi azért különösebb jelentőséget az ő, vagy más ott dolgozó személyének nem tulajdonítottunk" - olvasható a vallomásban K. Istvánról.

Cs. István (ingben) a bíróságon. A tárgyalásról a képre kattintva nézhet meg további képeket.

Cs. István koszovói szolgálata alatt megszakadt a kapcsolat közte és a tartótiszt között, leszerelése után pedig csak azért találkoztak, mert 2009. június 30-án a romagyilkosságok nyomozását végző Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI) információt kért a KBH-tól, és a KBH főigazgatója kiadta, hogy "mindenkivel szót kell váltani a bűncselekmény miatt". Addigra nyolc támadás történt, öt embert öltek meg, és a vád szerint a 2009. áprilisi, tiszalöki gyilkosságban már Cs. István is részt vett sofőrként.

Valaki nem jól emlékszik

"Én kerestem meg, hogy találkozzunk, de akkor még nem említettem, hogy miért, és nem is akartam egyenesen rákérdezni a témára" - vallotta a tartótiszt. Azt mondta, hogy többször egyezettek időpontot, és az eltolódott találkozóra csak körülbelül 25 perce maradt. A tartótiszt azt mondta, először Cs. István munkájáról érdeklődött, majd megkérdezte, hogy tud-e olyanról, hogy bárki fegyvereket akart beszerezni. A gyilkosságsorozatról azonban csak annyi hangzott el, hogy Cs. István említést tett a százmillió forintos nyomravezetői díjról, de más részletekbe nem mentek bele, mivel a tartótisztnek - vallomása szerint - "már nem volt több ideje".

A KBH-s kapcsolat nyilvánosságra kerülése óta többször is előkerült, hogy Cs. István felemlegette a százmilliós nyomravezetői díjat. Az állítólagos, 2009. júliusi találkozó idején azonban még csak ötvenmillió volt ez az összeg, és csak augusztus 3-án, a kislétai gyilkosság után emelték fel százmillióra. Szintén ellentmondás, hogy Cs. István vallomásában többször is azt mondta, hogy az április 22-i gyilkosság után egy hónappal kereste meg tartótisztje, míg a tartótiszt szerint ez csak július végén történt meg.

A beszervezés nyilvánosságra kerülése után a Honvédelmi Minisztérium 2009 szeptemberében (a vádlottakat 2009 augusztusában fogták el) kiadott egy közleményt, amely szerint az NNI június 30-i információkérelmének "a KBH haladéktalanul eleget is tett", holott a tartótiszt szerint csak július végén találkoztak. Vallomásában ráadásul azt mondta, hogy az első egyeztetéstől a találkozóig 2-3 hét telt el.