Kállai Ernő élesen bírálta a rendőrséget és a Belügyminisztériumot, mert szerinte késve avatkoztak bele a gyöngyöspatai eseményekbe.
„Foglyul ejtett közösségnek” nevezte Kállai Ernő kisebbségi ombudsman a gyöngyöspatai romákat a legújabb vizsgálati jelentésének bemutatásakor kedden, Budapesten. A csaknem negyven oldalas beszámoló a márciusi gyöngyöspatai eseményeket és az ahhoz hasonló jelenségeket vizsgálta. Ahogy azt a Roma Sajtóközpont (RSK) hírül adta, március 1. és 15. között a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület rendszeresen „járőrözött” a településen, március 6-án a pedig a „cigányterror” ellen tartott ott rendezvényt a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és a Jobbik 1500-2000 fő részvételével.
Kállai Ernő élesen bírálta a rendőrséget és a Belügyminisztériumot, mert szerinte késve avatkoztak bele a gyöngyöspatai eseményekbe. A roma közösség tíz napig nem kapott semmilyen segítséget, mert a rendőrség bizonytalan volt. Kiemelte, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai éjszaka és hajnalban is „járőröztek” és énekeltek a cigányok lakta utcákban, a romák pedig rendkívüli félelemről és az üldöztetés érzéséről számoltak be a militáns csoport megjelenését követően.
Szombaton a város Kecskekő településrészére érkeztek a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Véderő, és a Betyársereg egyenruháját viselő militáns csoportok. A Véderő egyik „századosa” telket és borospincét vett a cigánysor közelében, a vendégei tereprendezésre indultak hozzá. A fekete „egyenruhások” zaklatták a gyöngyöspatai cigánytelep lakóit, az egyik romák lakta házba ismeretlenek követ dobtak, betörve annak ablakát. A támadásban senki nem sérült meg.
Kállai Ernő szerint a Magyar Gárdához hasonló szervezetek a jogi szabályozás hézagait kihasználva „polgári” járőrözést végeznek a „cigány bűnözésre”, illetve bűnmegelőzésre hivatkozva, ez pedig megfélemlíti a helyi romákat. Az ombudsman beszámolója cáfolta azokat a sajtóhíreket és politikai kommentárokat, hogy Gyöngyöspata legfőbb problémája a „cigánybűnözés”, és a nem romákat félelembe tartó „cigányterror.”
A vizsgálati jelentés megállapítja, hogy a militánsok március 6-i felvonulása után éleződtek ki az ellentétek Gyöngyöspatán a romák és a nem romák között. Kállai Ernő azt gyanítja, hogy politikai manipuláció áldozatává váltak a helyiek, és felhívta a figyelmet arra, hogy a gyöngyöspatai „megszállás” bármikor megismétlődhet, hiszen az országban számos olyan település van, ahonnan lényegében kivonult az állam. Ezt a helyzetet használhatja ki az a párt, amely retorikájában többek között a bűnözés és a cigányság fogalmának összemosására, valamint a kollektív felelősség elvére épít.
Pénteken nyílik Gyöngyöspatán, a Véderő egyik „századosának” telkén a szervezet háromnapos kiképzőtábora, ahol katonai és önvédelmi alapismereteket sajátíthatnak el a 14 évesnél idősebb érdeklődők. A tananyagban egyebek mellett fegyverismeret, elméleti és gyakorlati lövészeti ismeret, katonai közelharc, és éjszakai harcászat szerepel.
Kállai Ernő sürgette, hogy az állam a törvények betartatásával akadályozza meg az ilyen és ehhez hasonló jelenségeket. A kissebségi ombudsman azt kéri a legfőbb ügyésztől, hogy vizsgálja ki, a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület, a Betyársereg, valamint a Véderő tagjai elkövették-e a közösség tagja elleni erőszak bűntettét. Az országos rendőrfőkapitánynak pedig azt ajánlja, akadályozza meg, hogy a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület és az ahhoz hasonló szervezetek folytathassák a tevékenységüket, vizsgálja meg és értékelje a gyöngyöspatai események jogi minősítését, majd hozza nyilvánosságra az ezzel kapcsolatos álláspontját. A közigazgatási és igazságügyi minisztertől pedig azt kéri Kállai Ernő, hogy kezdeményezze az egyesülési jogról szóló törvény módosítását annak érdekében, hogy a bíróságok gyorsított eljárásban döntsenek az egyesületek törvénysértő tevékenységének felfüggesztéséről szóló indítványokról.
