Kiss Árpád azért jelentett be elfogultságot, mert állítása szerint a bíró olyan fotót mutatott fel bizonyítékként a Tiszalökön elkövetett gyilkosság vádpontjával összefüggésben, amely nem ott készült.

Kende Katalin tudatta: egy bírósági perben egy adott bíró összeférhetetlenség vagy elfogultság miatti kizárását a büntetőeljárási törvény szabályozza.

A romák elleni támadássorozat múlt hét szerdai tárgyalásának kezdetén jelentett be elfogultságot a Pest Megyei Bíróság tanácsvezető bírája, Miszori László ellen az elsőrendű vádlott, Kiss Árpád és védője. Az ügyvéd, Bérdi Zsolt az indítványát azzal magyarázta, hogy a bíró a korábbi tárgyaláson azzal a kijelentésével, hogy "most izgalmas rész következik", minősítette a bizonyítási eljárási dokumentumokat, és egy telefonszámról a szakértői jelentés ismertetése nélkül megállapította, hogy az védencéé, Kiss Árpádé, ezzel prejudikált.

Kiss Árpád azért jelentett be elfogultságot, mert állítása szerint a bíró olyan fotót mutatott fel bizonyítékként a 2009. április 22-én Tiszalökön elkövetett gyilkosság vádpontjával összefüggésben, amely nem ott készült, és a bíró a felvételt felmutatva kijelentette, hogy a fotón maga a vádlott is szerepel.

Miszori László a tárgyaláson a jegyzőkönyvbe rögzítve azt mondta: nem érzi magát elfogultnak, és a pert folytatta.

Kende Katalin, a Pest Megyei Bíróság szóvivője az MTI-nek hétfőn azt mondta: az elfogultsági indítványról egy háromfős tanács (egy másik bíró és két ülnök) dönt a Pest Megyei Bíróságon, de a bírói tanácsot még nem jelölték ki, ugyanis a tárgyalási jegyzőkönyveket nem szerezték be.

A szóvivő közlése szerint nincs határidő, hogy az indítványról mikorra kell dönteni, és a határozat ellen fellebbezésnek nincs helye. Az ügydöntő határozat ellen panasszal lehet élni.

Abban az esetben, ha a Pest Megyei Bíróság tanácsa úgy ítéli meg, hogy az ügyben elfogult a bíró, a teljes büntetőpert új tanácsvezető bíró kijelölésével elölről kell kezdeni. Ez viszont hónapokkal kitolhatja a megismételt bírósági per kezdetét, mert a bírónak a tárgyalásra való felkészülése során tanulmányoznia kell a több mint 33 ezer oldalnyi iratokat, mentesíteni kell korábbi tárgyalásitól, mint ahogy az Miszori László esetében is megtörtént tavaly októberben, és ki kell jelölni a tárgyalási napokat.

Kende Katalin az MTI-nek elmondta azt is, hogy az elölről kezdődő büntetőperekben már nem kell újra megidézni a vádlottakat és a tanúkat, hanem az addig elhangzottak jegyzőkönyvét kell felolvasni.

Addig, amíg az elfogultsági indítványról határozatot hoz a bíróság, Miszori László tárgyalja a romák sérelmére elkövetett büntetőügyet. A monstre per kedden tanúmeghallgatással folytatódik.

Elsőként az ügy koronatanújának számító F.-né Ny. Évát - aki az elsőrendű vádlottnak a szeretője és mind a négy férfi munkáltatója volt - hallgatja meg a bíró, aki a Pest Megyei Főügyészség által ismertetett vádirat szerint az első-, a másod- és a negyedrendű vádlottnak a 2009. április 22-i tiszalöki gyilkosság után segítséget nyújtott a menekülés közben elakadt autójuk kiszabadításában, és saját autóján Debrecenbe vitte a férfiakat, ahol elrejtették fegyverüket.

F.-né Ny. Évát 2009. augusztus 21-én, a kislétai gyilkosság után a debreceni Perényi 1 nevű szórakozóhelyről, ahol a támadássorozathoz használt fegyvereket rejtegették, szintén előállították a feltételezett elkövetőkkel együtt, de a büntetőügyben csak tanúként szerepel.

Az asszony korábban a sajtónak adott nyilatkozataiban azt mondta, nem volt tudomása arról, hogy munkatársainak közük lenne a bűncselekmény-sorozathoz, és arról sem volt tudomása, hogy a Perényi 1-ben rejtegetik a támadássorozathoz használt fegyvereket. Kihallgatási jegyzőkönyvében viszont már arról beszélt, hogy Kiss Árpád és társai többször életveszélyesen megfenyegették és folyamatosan rettegésben tartották, nehogy elárulja őket.