A kiáltás az áldozatok hangja, az elnyomottaké: a fájdalom, a végső elkeseredettség szimbóluma. Hazánk Uniós elnökségének ünnepére indította el a Szépművészeti Múzeum az Art on Lake - Művészet ...

Máris megjelent az első alkotás, Daniel Knorr beton hóembere, amely a klímaváltozásra hívja fel a figyelmet. Napokon belül a helyére kerül a magyar El-Hassan Róza roma kosárfonókkal együtt készített Felkiáltójele.

Kevéssé látszik Magyarországon, hogy az Unió soros elnöke volna. Más országok ilyenkor igyekeznek belföldön és külföldön is a - a leginkább szimpatikus arcukat - a kultúrájukat megmutatni. A Szépművészeti Múzeum 2008-ban elkezdett szervezni egy nagyszabású tárlatot, Art on Lake - Művészet a tavon címmel, melyet most májusban láthat majd a közönség.

A múzeum által felkért kurátorok - Fitz Péter, a Fővárosi Képtár igazgatója, Jerger Krisztina művészettörténész, valamint Alexander Tolnay, független kurátor - huszonöt alkotót kértek fel az Unió tagállamaiból, természetesen Magyarországról is, hogy készítsenek műalkotásokat. A helyszín nem mindennapi, a Városligeti Csónakázótó, melynek rekonstrukciója májusra befejeződik.

A tó egyébként tíz éve már otthont adott egy hasonló produkciónak, akkor magyar művészek alkotásait láthatta a közönség a víz felett. A Szépművészeti Múzeum ezzel a kiállítással elhagyja az épület falait, és köztéren kívánja a közönség elé tárni, megértetni és megszerettetni a kortárs képzőművészetet - mondta Baán László, a múzeum főigazgatója. Széles összefogásnak és támogatásnak köszönhetően tudják megvalósítani ezt a különleges kiállítást, a kulturális kormányzat mellett a Fővárosi Önkormányzat, Zugló Önkormányzata, számos magyar és európai cég is támogatta a tárlatot.

A Városliget szimbolikus jelentőségű, hiszen több mint száz évvel ezelőtt a magyarság többek között az itt található épületekkel fogalmazta meg saját magának és a világnak, hogy mit gondol az Európában eltöltött ezer évéről. Érdekes, hogy most 2011-ben miről beszélnek a művészek alkotásai a száz évvel korábbi díszletek előtt. Tea Makipaa Atlantisza, Daniel Knorr beton hóembere, Jíøi David hatalmas vakvezető botja mind az új évezred első éveinek súlyos, megoldatlan problémáit tárják majd elénk.

A külföldön magasan jegyzett magyar művész, El-Hassan Róza egy felkiáltójelet fog a vízbe, vagy pontosabban a víz fölé helyezni. De vajon mire hívja fel a figyelmet az óriásivá növesztett írásjel? "A kiáltás az áldozatok hangja, az elnyomottaké: a fájdalom, a végső elkeseredettség hangja. Az igazságtalanul kirekesztettek hangja." - mondja a művész. Amikor a Szépművészeti Múzeumtól két évvel ezelőtt felkérést kapott egy alkotás elkészítésére, rögtön tudta, hogy egy fonott szobrot fog létrehozni - jegyzi meg a művész lapunknak.

Elkezdett hát olyan községeket keresni, ahol még élő a hagyomány a kosárfonás. "Feltűnt, hogy milyen rugalmas és szilárd anyag a vessző, és hogy a könnyű szerkezetéből milyen erős tárgyat lehet készíteni" - meséli El-Hassan Róza. Végül Szendrőládot választotta a projekt megvalósításához. Két ok miatt, egyrészt mert itt még ismernek egy ősi magyar fonási technikát, a szilács fonást, illetve a roppant magas, 70-80 százalékos a munkanélküliség. A szociális és emberjogi kérdések iránt fogékony El-Hassan Róza nem egy egyszeri projektre érkezett a jobbára romák lakta faluba, szeretett volna a kosárfonással a helyi romáknak konkrét segítséget is adni.

A Felkiáltójel gyártása közben jött az ötlet, mi lenne, ha a hasított vesszőből design termékeket is gyártanának. A művész szerint a hagyományos fonás jól illeszkedik a legmodernebb elektronikai termékekhez, így laptop és kamera tokokat tervezett, melyeket le is védetett. Jelenleg keresik a forgalmazót a helyi romák által előállított design termékekre. " Ha kapunk társadalmi és gazdasági támogatást, folytatódhat a program" - meséli El-Hassan Róza.

Azt is kiderült, hogy két évvel ezelőtt, amikor először járt a faluban csak két idős roma mester értett a fonáshoz, ma pedig már a húsz fiatal dolgozik. Mivel a környékbeli falvakban sokhelyütt nagy a megosztottság a roma és nem roma lakosság között, trauma feldolgozó közös performanszokat is szervezett a művész a Bodrog-parton.