Roma dimenziót kap az Európa 2020 vállalásai azzal az európai uniós roma keretstratégiával, amelynek tervezetét kedden ismerteti az Európai Bizottság.

A keretstratégiának - amelyet a tervek szerint az EU-tagországok kormányai fogadnak majd el még ebben a fél évben, magyar elnökség alatt - az a feladata, hogy iránymutatást adjon a még az idén elkészítendő a nemzeti programok számára, és egyértelműsítse a lehetséges uniós támogatási formákat - szögezte le a foglalkoztatásért, szociálpolitikáért és a társadalmi befogadás kérdéseiért felelős biztos.

Hangoztatta: a tavaly jóváhagyott, az évtized végéig konkrét célokat kitűző EU2020 már példaként szolgál arra, hogy szociálpolitikai elemeket uniós szinten fogalmazzanak meg, és egységes keretekbe vonjanak. Most "roma dimenziót kap az, amit vállalás szintjén már az Európa 2020-ban lefektettek" - fogalmazott a magyar biztos, aki az alapjogokért felelős kollégájával, a luxemburgi Viviane Redinggel közösen készítette a brüsszeli előterjesztést.

Roma integráció terén komoly áttörés nélkül 6-7 országnak "esélye sincs arra, hogy az Európa 2020-ban lefektetett célokat teljesítse" - vélte Andor László -, de a többi ország számára is fontos az, hogy stratégiai módon kezelje a romák társadalmi bevonását. A probléma mérete különböző lehet, de a jellege hasonló - fogalmazott Andor, hozzátéve, hogy az Európán belüli mobilitás, megugrott utazási lehetőség is további értelmet adhat e programok elkészítésének.

A biztos úgy ítélte meg, hogy az EU-tagországokban a romák felzárkóztatását célzó erőfeszítések mögött az elmúlt időszakban sokkal több volt a negatív tapasztalat, mint a pozitív. Ennek okai között szerepel szerinte az elegendő elszántság hiánya, a programok eredményességének elégtelensége, az eredmények fenntarthatóságának hiánya, vagy az, hogy nem terjedt ki a roma probléma egészére. A bizottság előkészítő vizsgálatainak egyik következtetése az, hogy maguk az érintett országok is "egyenetlenül" látják, mi zajlik a saját területükön.

Ezek a nehézségek is indokolják azt, hogy készüljön uniós stratégia, illetve minden tagállam készítsen nemzeti programot is. (A bizottság statisztikái szerint egyetlen ország van, ahol nem él roma közösség, Málta.) A keretstratégia ugyanakkor EU-n kívüli országokra is kiterjed, köztük Szerbiára, amely eddig is aktívan bekapcsolódott az uniós romaügyi kezdeményezésekbe.

Méltatta Andor László az Európai Parlament romaintegrációval foglalkozó jelentését, amelynek készítését az EP jelenlegi egyetlen roma képviselője, Járóka Lívia (Fidesz) irányította. A biztos úgy fogalmazott, hogy nagyon gondolatgazdag anyagról van szó, amely számos ponton rávilágít a romaintegráció nehézségeire és a kitörési lehetőségek kérdésére.

Elmondta: az Európai Parlamenttel is egyetértettek abban, hogy az etnikai szempont sok esetben másodlagos, a fő szempont a foglalkoztatási és szociális helyzet. Ez utóbbi folyamatosan termelődik újra, mert sem az oktatásban, sem a gazdaságfejlesztésben nem sikerült megtörni az ördögi köröket. Ezek megtöréséhez az EU célzott, strukturált támogatására van szükség - tette hozzá.

Andor László szerint az uniós stratégia nagyobb esélyt ad a sikerre a nemzetinél. Kell ugyanakkor a sikerhez, hogy a korábbinál hatékonyabban létrejöjjön az unió, a tagállamok, a helyi kormányzatok és a civil szervezetek (köztük roma szervezetek) összekapcsolódása. A roma szervezetek hathatósabb bevonása egyfajta jelzője annak is, hogy a pénz megfelelő célokra jut-e.

A stratégia elemei közül kiemelte a biztos az Európa 2020-at, amely már működő mechanizmus lett, és beszámoltatási elemmel is rendelkezik.

Másfelől hasznosítja a stratégia a bizottság korábbi tapasztalatait is az uniós pénzalapok használatáról, például az egyszerűsítés, illetve a szociális integrációra fordítandó keretek tekintetében. Külön szerepe lehet a most induló mikrohitelnek is. Andor László bízik abban, hogy a tagállamok több forrást fordítanak majd roma célokra.

Harmadik elem az információ és elemzés: a bizottság - részben az EP kifejezett kérésére - vállalást tesz arra, hogy segít a problémák feltérképezésében a szó szoros értelmében. Sok adatot szolgáltat az EU alapjogi ügynöksége, és a biztos reményei szerint érkeznek majd információk a dublini foglalkoztatási ügynökségtől is.

A biztosok a testület szokásos heti ülését követően, kedden Strasbourgban mutatják be a keretstratégiára vonatkozó előterjesztést. Ezt követően folytatják le arról a vitát az uniós tagországok kormányai a tanács illetékes formációiban.