HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

Antirasszista világnap – Állami védelmet kérnek roma kisebbségek

betűméret csökkentése betűméret növelése
2011 Március 21    Forrás: MTI


Ez a cikk archív

Az állam kötelessége megvédenie a szegényeket, a kisebbségi közösségeket, és minden eszközzel meg kell akadályoznia, hogy különféle szerveződések átvegyék a hatóságok szerepét – hangoztatták roma szervezetek vezetői az elmúlt hetekben Gyöngyöspatán kialakult helyzetre utalva, a rasszizmus elleni világnap alkalmából tartott konferencián, hétfőn Budapesten.

Hirdetmény

Horváth Aladár, a Roma Polgárjogi Mozgalom (RPM) elnöke - a Wesley János Főiskola, valamint a Társulás a Cigány Méltóság Védelméért által közösen szervezett konferencián - elmondta: a gyöngyöspatai cigány közösség vezetői és képviselői a nap folyamán petíciót juttatnak el a kormányhoz, amelyben azt kérik, a magyar állam védje meg a félkatonai szervezetek által fenyegetett kisebbségi közösséget.

 

A petíció aláírói, akik hétfőn találkoznak Balog Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárral is,  a kormánynak címzett dokumentumban azt kérdezik: a magyar állam garantálja-e, hogy megvédik őket, vagy forduljanak nemzetközi segítségért, vagy esetleg ők védjék meg önmagunkat?

 

A Heves megyei Gyöngyöspatán az elmúlt hetekben kialakult helyzetre utalva felteszik a kérdést: azért, mert a Szebb Jövőért Polgárőr Egyesület tagjai március elejétől, a cigányságot megfélemlítve, zaklatva, jogaikat megtiporva közel három héten át járőröztek a településen, miért nem indult büntetőeljárás közösség tagjai elleni erőszak, és más bűncselekmények miatt a magukat polgárőröknek nevezők ellen, követtek-e el a rendőrök hivatali visszaélést, amiért nem akadályozták meg a bűncselekményt?

 

Kállai Ernő kisebbségi ombudsman előadásában úgy fogalmazott: vannak olyan települések, ahonnan kivonult az államhatalom, magára hagyta az ott élőket, ezért "az állam szétcsúszik", s a kialakult helyzetben a hatalom késlekedése, hallgatása nyílt felhatalmazást ad a különféle mozgalmak szerveződésére, ami akár beláthatatlan következményekkel is járhat.

 

Az országgyűlési biztos a problémát abban látja, hogy "az oktatás, a szociális dolgok miatt" kiszolgáltatott helyzetbe kerültek települések, emberek, és vannak olyan politikai erők, amelyek hecckampányt építve, ebből akarnak élni.

 

Kállai Ernő azt mondta: ha valahol megbillent a normális együttélés, meg kell oldani a helyzetet, nem pedig  jogalkotással kihúzni a talajt az emberek lába alól. Ez utóbbira példaként említette, hogy "a készülő alkotmányból kihagynák a kisebbségek már eddig garantált és megszerezett jogait, megszüntetnék az ellenőrző kontrollként működő ombudsmani hivatalt", így - mint fogalmazott – félő, hogy Magyarország kisebbségpolitikája hiteltelenné válik.

 

Szikinger István alkotmányjogász arról beszélt, hogy a Gyöngyöspatán járőrözött "alakulatokkal" szemben az odavezényelt rendőröknek világosan ki kellett volna állniuk a fenyegetett emberek mellett. A jogász szerint a Magyar Gárda feloszlatásáról szóló jogerős bírósági döntés alapján fel lehetett volna oszlatni a szerveződést, és megakadályozni a felvonulásukat.

 

Szikinger István kijelentette: együttműködésre, összefogásra van szükség a törvény és a politika között, hogy garantálni lehessen a közbiztonság fenntartását. Szerinte a közösségi rendőrség létrehozása lenne megoldás az ilyen helyzetekre.

 

Berki Judit szociológus azt mondta: Gyöngyöspata annak a próbája volt, hogy milyen a cigányság és a magyar nemzet tűrőképessége a fasizálódó csoportokkal szemben, utóbbiak célja ugyanis az volt, hogy megfélemlítsék az embereket, "megöljék az emberek hitét a jogállamiságban".

 

A szakember arról is beszélt, jelenleg hárommillió szegény ember él Magyarországon, közülük, 1,3 millió mélyszegénységben, és mára újból megszületett a bűnös szegények fogalma, és "a kormány az intézkedéseivel szélesíti és mélyíti a társadalmi szakadékot".

 

A konferencia szervezői "a gettókba szorított és rasszista megfélemlítésnek-erőszaknak kitett cigány emberek és közösségek mellett" címmel meghirdetett szolidaritási nap alkalmából délután nagygyűlést tartanak a Parlament előtti Kossuth téren.

 

Az ENSZ 1966-ban döntött arról, hogy március 21-ét a faji megkülönböztetés elleni nemzetközi küzdelem világnapjává nyilvánítja. Ezzel arra emlékeztet a világszervezet, hogy 1960-ban ezen a napon Dél-Afrikában vérfürdőbe torkollott, 69 halálos áldozatot követelt egy apartheidellenes demonstráció.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 December   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
      1
2345678
9101112131415
16171819202122
23242526272829
3031     
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Cigányozással vádolja Puzsért egy roma jogvédő aktivista

  • Varga Erika: Automatikusan működnek a „szalonrasszista” attitűdök

  • Magyar film nyerte a berlini Romani Filmek Fesztiválja fődíját

  • A roma és a magyar kultúra kiegészíti egymást

  • „Ugyanolyanok, mint mindenki más ember”



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt