A magyar uniós elnökség egyik fő célja, hogy az Európai Unió fél éven belül megalkossa a „közös, átfogó európai romastratégiát”.
2011-ben összesen 4,7 milliárd forintos, zömmel uniós forrás áll rendelkezésre a romatelepek felszámolására, illetve a lakhatási problémák megoldására a tervek szerint. Somogyi roma közéleti szereplők szerint a romák felemelését már jónéhány kormány célul tűzte ki, de mindeddig senkinek sem sikerült.
Az úgynevezett „Iskolaháló Program”-ra (melyben nem elsősorban a jó tanulókat részesítik előnyben, hanem azoknak akarnak segíteni, akik leszakadnának a társaiktól, így azok is kaphatnak majd ösztöndíjat, akik a rossz tanulmányi eredményüket kicsit javítják és nem buknak ki az iskolából) mintegy 3 milliárd forint fordítható.
Balogh Zoltán társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár azt mondta: a lakhatási támogatás programjába csak olyanok kerülhetnek be, akik dolgoznak, illetve közmunka programon vesznek részt, vagy éppen a saját leendő otthonuk építésében segédkeznek, amin felül a családok többi tagjának is aktivitást kell mutatnia, közösségi munkával, de a gyerekeknek az iskolai eredményeiken is javítani kell ahhoz, hogy a család ne essen ki a támogatói programból.
Somogyi roma közéleti szereplőket kérdeztünk, akik mindkét oldaláról látják a roma stratégia előnyeit és hátrányait.
Ignácz János, a Nagyatádi Cigány Kisebbségi Önkormányzat elnöke, a Területi Cigány Kisebbségi Önkormányzat képviselője szerint komolyan kell venni a kisebbségeket. Hangsúlyozta: akkor szerencsés a kialakult helyzet, ha a romákat érintő kérdésekben kikérik a területi kisebbségi önkormányzatok véleményét. Ignácz János szerint közös érdek, hogy az uniós stratégiának eredménye legyen.
Kalányos István babócsai író nosztalgiázva gondol 2004-re, amikor Magyarország belépett az EU-ba, és arra, hogy már ekkor szó volt a hazai romák megsegítéséről. Õ nem hitt el azonnal mindent. Kimondta: mindenféle olyan irányú törekvés s irányzat, amely arról szól, hogy intenzív és átfogó műveletbe kezd a kormány a cigányok helyzetének jobbítása érdekében, arról hamarosan kiderült, hogy nem működik.
Kalányos István megemlékezett róla: uniós képviseletet is kapott a hazai cigányság; ami szerinte csak cirkusz a magyarországi cigányok számára, annyi változtatással, hogy – idézem – „mi itt vagyunk bohócok, de a porond máshol van”. Az uniós elnökség kapcsán elmondta: szükséges egy romastratégia, amely elsősorban a munkahelyteremtést, az oktatást, a megfelelő életkörülményekhez jutást tenné rendbe, 3 fő területen: a cigányok kirekesztését okozó társadalmi gyökerek kezelésében, a témára vonatkozó figyelem és ismeretek felerősítésében, az uniós források jobb felhasználásában. Kijelentette: Brüsszel túl messze van a magyarországi romáktól, annyira messze, hogy nem hallható a sírás és jajveszékelés.
Bogdán Péter, a Somogy Megyei Területi Cigány Önkormányzat kabinetvezetője azt mondja: annyit ér ez az integrációs program, amennyit sikerül megvalósítani belőle. Ismerve a somogyi életszínvonalat, létkérdés a siker. Óriási szerep jut a felnőttoktatásnak is, mert piacképes szakmákra van szükség.
