HÍRDETÉS


HÍREINK
vissza

A roma kárpótlással kapcsolatos csalások miatt hirdetett ítéletet a Győr megyei bíróság

betűméret csökkentése betűméret növelése
2010 December 17    Forrás: MTI


Ez a cikk archív

Az elsőrendű vádlott, Horváth Attila, a megyei és a Győr városi roma kisebbségi önkormányzat elnöke 3 év 8 hónapi börtönbüntetést kapott, és 4 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Őt különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan üzletszerűen elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás miatt találta bűnösnek a bíróság. A vád szerint az ő esetében a kár meghaladja a 204 millió forintot.

Hirdetmény

Az elsőrendű vádlott, Horváth Attila, a megyei és a Győr városi roma kisebbségi önkormányzat elnöke 3 év 8 hónapi börtönbüntetést kapott, és 4 évre eltiltották a közügyek gyakorlásától. Őt különösen nagy kárt okozó, folytatólagosan üzletszerűen elkövetett csalás és magánokirat-hamisítás miatt találta bűnösnek a bíróság. A vád szerint az ő esetében a kár meghaladja a 204 millió forintot.

 

Az ügy további 25 vádlottját végrehajtandó vagy felfüggesztett szabadságvesztésre ítélte a bíróság. Valamennyien csalás és magánokirat-hamisítás bűntettét követték el. A megyei bíróság összesen 36 év büntetést szabott ki rájuk, néhányukat közérdekű munkára kötelezte. A bíróság egy vádlottat felmentett, az ügyész a döntést  tudomásul vette, így egyedül ez az ítélet jogerős. A többiek fellebbeztek vagy nyilatkozattételre három napot tartottak fenn.

 

A vádlottak közül négyen ismeretlen helyen tartózkodnak, így őket távollétükben ítélték el. Két vádlott pedig büntetésvégrehajtási intézetből érkezett, egyikük a mosonmagyaróvári roma kisebbségi önkormányzat elnöke. Ők más bűnügy miatt töltik büntetésüket.    

 

A vádlottak tisztában voltak azzal, hogy a kárpótlást igénylő személyek nem voltak jogosultak az Osztrák Megbékélési Alap által nyújtott kárpótlás felvételére, mégis segítséget adtak a kérelmek elintézéséhez. Számukra az volt a fontos, hogy minél több embert bevonjanak a kárpótlási igénylés körébe. Az átutalt kárpótlási összeg egy részét pedig rendre elkérték a kárpótoltaktól. Az elsőrendű vádlott a bűncselekmény idején a roma kisebbségi önkormányzat elnökhelyettesi tisztségét látta el, így az ő kezén minden kérelem átment.

 

A magyar és az osztrák kormány 2000-ben kötött megállapodást arról, hogy az Osztrák Megbékélési Alap egyszeri pénzjuttatásban részesíti azokat, akiket a vészkorszakban, 1944-1945-ben a nemzeti szocialista rendszer a mai Ausztria területére deportált és rabszolga- vagy kényszermunkára kötelezett. Az igénylőknek a jogosultságot korabeli vagy később keletkezett dokumentumokkal, illetve végső esetben tanúk által aláírt nyilatkozattal kellett igazolniuk.

 

A kárpótlási kérelmet két tanú, valamint a roma kisebbségi önkormányzat elnöke vagy helyettese jelenlétében kellett nyilatkozatban rögzíteni. A dokumentumban a tanúk azt igazolták, hogy az igénylő velük együtt szenvedte el a kényszermunkát a második világháború idején.



Hirdetmény

vissza az oldal tetejére

PROGRAMAJÁNLÓ
Előző hónap 2019 Június   Következő hónap
H K Sz Cs P Sz V
     12
3456789
10111213141516
17181920212223
24252627282930
Aktuális: 

Nincs esemény

HÍRDETÉS


EGY ÉVE TÖRTÉNT
  • Az ukrán nagykövet is elítélte a kárpátaljai romák elleni támadást

  • Közmunkások lázadása - Ne legyen kötelező méltatlan munkát elfogadni

  • Fizetős játszótérről nyilatkozott, elvitték a rendőrök

  • Járóka Lívia: véget kell vetni a kárpátaljai romák bántalmazásának!

  • Ungvári roma jogvédő: a kárpátaljai romák nagyon nehéz időket élnek át



CÍMKE FELHŐ
KI KICSODA?

SZAVAZÁS

Oszlassa-e fel magát azonnal az Országos Roma Önkormányzatot?














KÖVESSEN MINKET ONLINE
KÉPGALÉRIA
 PARTNEREINK:

  • 100 Tagú Cigányzenekar



    Phiren Amenca



    Parno Graszt