Borús hangulatú eszmecserét tartottak a Mátyás téri Kesztyűgyár Közösségi Házban. Nem csoda: a cigány filmfesztivál programjai közé beékelt fórum a romák jövőjéről szólt.

Cigányellenesség van, munka nincs – jellemezte az állapotokat Kalla Éva, a beszélgetés egyik moderátora. Senki nem akadt, aki vitába szállt volna vele. Lengyel László politológus új fejleményként hozzátette, hogy a romák elleni közhangulat már nemcsak a keleteurópai országok sajátja, hasonló méreteket öltött a kontinens nyugati részén is. Sőt: nem kivétel az Egyesült Államok és Kanada sem.

Magyarországon a romák jelentős része a szegény térségek falvaiban él, olyan „zárt rendszerekben”, amelyeket igazából nem is lehet elhagyni. A politológus úgy vélte, a többség ezt sikertörténetként értékeli: a cigányok így kevéssé zavarják a nagyvárosok nyugalmát. Mindennek a kialakulásához – állította – a politikai, a gazdasági és ritka kivételektől eltekintve a szellemi-kulturális elit is asszisztált. Lengyel László szerint az Orbán Viktor miniszterelnök által beharangozott európai romaprogram is csak „a féken tartásnak a kelet-európai megoldásait” szolgálja majd.

Andor Tamás volt az operatőre Schiffer Pál 1970-ben készített Fekete vonat című (ingázó cigányokról szóló) dokumentumfilmjének. A romákkal szembeni megkülönböztetés – mondta az operatőr – évtizedekkel ezelőtt is goromba és otromba formában mutatkozott, de a helyzet azóta csak romlott, „kilátástalan szörnyűséggé alakult”. Ignácz József, a Rádió C főszerkesztője a kormány javára írta, hogy elhatárolódik azoktól, akik „cigánybűnözést” emlegetnek. Ezzel együtt a romák megrendszabályozása zajlik. A Fidesz erőből dolgozik, a baj az, hogy cserébe nem kínál fel semmit, a cigányság nem lát perspektívát. A főszerkesztő nem hiszi, hogy lesz „magyar csoda”, azaz olyan program, amit eddig még nem találtak ki.

A kádárizmus elhitette a romákkal, hogy egyenrangúak, a rendszerváltás után „alibinek használtak bennünket” – jelentette ki Daróczi Ágnes (Phralipe). Addig szerinte semmi nem fog változni, amíg a cigányok ki nem mondják, hogy cigányok, és azt, hogy hátrányaik nagy része ebből fakad. Javasolta, hogy a romák töltsenek ki egy papírt a munkaigényükről és a származásukról: az így létrejövő etnikai adatbázis alapjául szolgálhatna a foglalkoztatásban bevezetendő kvótának. (A konkrét ötletet Lengyel László nem minősítette, de ő is a kvótarendszer mellett érvelt.)

Kegyelmi állapot lesz –mondta Iványi Gábor metodista lelkész a közelgő magyar uniós elnökségre utalva. Európa ezúttal tényleg ránk figyel majd. A lelkész arra kérte a roma értelmiségieket, éljenek a lehetőséggel, dolgozzanak ki saját javaslatokat, amelyek mögé nem cigányok is felsorakozhatnak.

Pár héten-hónapon belül kiderül, megfogadják-e a tanácsát.