A kisebbségi ombudsman szerint erkölcsi kötelességünk segíteni embertársainkon
A kisebbségi ombudsman szerint még soha sem volt ekkora szükség az elesettekkel, a megnyomorodottakkal, a nihilbe süllyedőkkel való együttérzésre és a tevőleges szolidaritásra, ezért minden jóérzésű embernek erkölcsi kötelessége segíteni más embereken.
Kállai Ernő, a nemzeti és etnikai kisebbségi jogok országgyűlési biztosa az emberi jogok napja alkalmából az MTI-hez pénteken eljuttatott közleményében – saját személyes tapasztalataira is alapozva - úgy fogalmazott: a magyar társadalom egyes rétegeinek szociális ellehetetlenülését, emberi méltóságát veszélyeztető mértékű szegénységét, kiszolgáltatottságát, jövőtlenségét tapasztalja, és bár a nehéz gazdasági helyzetben különösen nehéz testvériséget vállalni még a nyomasztó szükséget szenvedőkkel is, mégis minden jóérzésű embernek erkölcsi kötelessége segíteni más embereken.
Még akkor is, ha egyesek riasztóan harsányan hangoztatják, hogy a magyar társadalom legszerencsétlenebb csoportjai "csak maguknak köszönhetik" a helyzetüket, és hogy "ezek" élősködők – tette hozzá.
Az országgyűlési biztos szerint emberségből, a másik emberért viselt felelősség miatt sem hagyhatjuk, hogy a leghátrányosabb helyzetűek egy részét "érdemtelenségük" és/vagy kisebbségi hovatartozásuk alapján bárki is kizárja az együttérzésre és a segítségre jogosultak köréből, és nem hagyhatjuk, hogy a közgondolkozást a befogadás helyett a kizárás és az elkülönítés határozza meg.
Ahogy a magyar nemzet egészében általában, úgy ne legyen elkülönítés egyetlen óvodai csoportban, iskolai osztályban sem, nem hagyhatjuk, hogy a gyűlölködők kicsi, de hangos csoportja hatására a következő generáció úgy nőjön fel, hogy a magyar társadalom egyes csoportjai között megszűnjön a kommunikáció, az együttműködés, a kölcsönös tisztelet – emberségből – húzta alá.
Kállai Ernő szerint ugyanakkor minderre nem csak emberségből van szükség, hanem ez mindannyiunk józan érdeke is. "Ne feledjük, a kirekesztés, az elkülönítés hosszabb távon a társadalom egészének versenyképességére és gazdasági növekedésére is kihat" – jegyezte meg.
Az ombudsman emlékezetett, hogy az ENSZ Közgyűlése 1954-ben nyilvánította december 10-ét az emberi jogok napjává annak emlékére, hogy 1948-ban ezen a napon fogadták el az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatát. Kállai Ernő közlése szerint ezen a napon - tovább folytatva eddigi országjáró körútját - munkatársaival Tatabánya és Oroszlány cigánytelepeit, Komárom-Esztergom megye kisebbségi kulturális és oktatási intézményeit látogatta, látogatja meg.
