A magyar kormány legnagyobb szabású vállalása a januárban induló uniós elnökségre az európai romastratégia megalkotása. Nem egyértelmű, hogy a kormány milyen módszereket helyez előtérbe.
"Azt is mondhatnám egy kicsit keserű iróniával, hogy hálásak lehetünk Sarkozy elnök úrnak és Franciaországnak, hogy ezt az ügyet olyan módon állította az európai érdeklődés középpontjába, hogy ma már megkerülhetetlen az ezzel való foglalkozás Európában" - így vezette fel október 20-ai parlamenti felszólalását Balog Zoltán, társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár. Balog arra célzott, hogy a 2011 első félévében soros európai uniós magyar elnökség egyik célkitűzése az európai romastratégia kialakítása lesz, amelyhez Nicolas Sarkozy francia államfő nyári, illegális romatáborok felszámolására, és a telepek lakóinak kitoloncolására hozott intézkedései a figyelem középpontjába helyzeték a cigánykérdést Európa számos országában.
Orbán Viktor miniszterelnök szeptemberben jelentette be, hogy Magyarország egyik fontos feladata lesz az EU-s romastratégia kialakítása, és bár kevesebb, mint egy hónap múlva át is veszi a soros elnökséget, egyelőre keveset lehet tudni a várható intézkedésekről. A romastratégia kialakítása két szálon fut párhuzamosan: míg az EU-s intézményekben már évek óta dolgoznak egyen, Balog államtitkárságán is folyik egy stratégia kialakítása. Az EU-s romastratégia kerettervének kidolgozására az EU a European Roma Platform (ERP) ernyőszervezetet hívta életre, amelynek tagjai különböző, cigányokkal foglalkozó szervezetek vezetői.
"A szervezetnek az a feladata, hogy kereteket szabjon a romastratégiának, és konferenciákon ütköztessék a tagok az elképzeléseiket a romaintegráció előmozdításáról" - mondta az [origo]-nak Costel Bercus, aki a Roma Education Found elnökeként tagja az ERP-nek. Bercus azt mondta, a magyar elnökség 2011 áprilisában fogja kihirdetni a romastratégiát egy budapesti vagy egy brüsszeli konferencián. Szerinte az ERP és a magyar kormány még semmilyen formában nem vették fel a kapcsolatot egymással a romastratégia egyeztetéséről, ez januárban történhet meg.
Nem engednének kibúvót a magyarok
Bercus szerint a januártól áprilisig tartó időszak arról fog szólni, hogy a magyar kormány elképzeléseit összehangolják az ERP-ével. Ezzel szemben az [origo] egy, a romastratégia kialakítását közelről figyelő, névtelenséget kérő forrástól úgy értesült, hogy az államtitkárság elképzelése szerint két külön stratégia lesz: az uniós intézmények által kidolgozott csak bizottsági szinten megfogalmazott ajánlás lesz, a magyar viszont kötelező jellegű lenne, amelyet valamennyi tagállamnak alá kellene írnia.
Az uniós romaprogram megvalósítását 2011 második felében vagy 2012-ben kezdhetik el Bercus szerint. Mivel a cigányok helyzete bonyolult és az egyes országokban teljesen más jellegű társadalmi problémákat vetnek fel, Brüsszelből irányítva nem lehet a romaintegrációt megoldani - mondta Bercus. Ehelyett a források hatékonyabb elosztása és a cigányok problémáinak megoldását leghatékonyabban segítő helyi közösségek támogatása lehet a cél.
Cigány- vagy szegényprobléma?
Nem egyértelmű, hogy a kormány milyen romaintegrációs módszereket helyezne előtérbe a romastratégiában. Az [origo] egyik cigánypolitikával foglalkozó, név nélkül nyilatkozó forrása szerint a Fideszen belül is vannak viták felzárkóztatási, foglalkoztatási kérdésekben, elsősorban amiatt, hogy a romaintegráció melyik részére kerüljön nagyobb hangsúly. A forrás szerint nem egyértelmű, hogy inkább a foglalkoztatáspolitikát előtérbe helyező Lázár János, az oktatáspolitika fontosságát hangsúlyozó Pokorni Zoltán vagy Balog Zoltán véleménye lesz a hangsúlyosabb.
"Iszonyatosan kusza történet ez az egész, az OSI már évek óta mondogatja, hogy szükség van egy ilyenre, de valóban Sarkozy kellett ahhoz, hogy mostanra megkerülhetetlenné váljon a romastratégia kialakítása az EU-ban" - mondta az [origo]-nak Réthy Kinga, a Nyílt Társadalom Intézet (OSI) romaprogramjának vezetőhelyettese. Az európai romastratégia kidolgozása régóta a napirenden van Réthy szerint, az OSI évek óta lobbizik emiatt Brüsszelben. Soros György, az intézet alapítója októberben személyesen találkozott Orbán Viktor kormányfővel, és felajánlotta az OSI segítségét a stratégia kidolgozásában.
Réthy Kinga szerint Magyarország nagyon sok jó romaintegrációs stratégiával és kerettervvel rendelkezik, de a szélesebb gyakorlatba ezeket nehezen tudjuk sikeresen átültetni. A [origo] által megkérdezett több, romakérdéssel foglalkozó szervezet munkatársa is azt mondta, a hódmezővásárhelyi, a szegedi vagy az ácsi integrációs program sikeresen működik, de más programokra lenne szükség, olyan helyeken kellene ilyen kísérleteket indítani, ahol magasabb a leszakadók aránya.
Réthy szerint jó ötlet a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkárság létrehozása is, fontos, hogy a problémára szegénységi kérdésként, nem pedig cigányságkérdésként tekint a kormány. "A társadalom is könnyebben elfogadja ezt, mert így kevésbé vannak címkézett pénzek. Ez amiatt fontos, mert a társadalom támogatása nélkül nem lehet integrációt csinálni" - mondta. "Sokkal komplexebben tudják kezelni az integrációs kérdést, mint az előző kormányzati struktúrában, ahol a minisztériumok között nagyon szétaprózódtak a feladatkörök" - mondta az [origo] az egyik névtelenségét kérő szakember.
Az [origo] szerette volna megtudni a társadalmi felzárkóztatásért felelős államtitkárság véleményét a stratégia alakulásáról. Másfél héttel ezelőtt küldött megkeresésünkre azonban eddig nem érkezett válasz.
A magyar cigányügy eddig kudarc
Martonyi János külügyminiszter októberben a közelgő magyar EU-elnökség célkitűzéseiről tartott tájékoztatóján már beszélt a romák integrációjáról szóló magyar tervekről. Szerinte az EU egyik legfontosabb célkitűzése, a szegénység csökkentése nem működhet anélkül, ha nem helyeznek külön hangsúlyt a romák helyzetére. Martonyi szerint nem az előítéletek felől kell megközelíteni a problémát, hanem szociális-gazdasági kérdésként kell kezelni, méghozzá európai szinten, elismerve, hogy több tagállamot érintő kérdésről van szó.
A kormány által tervezett romaprogram azért is nagy vállalkozás, mert egy 2008-as ÁSZ-tanulmány szerint a rendszerváltás óta a romák felzárkóztatására indított magyarországi programok nem váltak be. Az egymást követő kormányok intézkedései nem voltak összehangolva, hatásuk értékelése elmaradt, a bevált programokat nem terjesztették ki, viszont elköltöttek 150 milliárd forintnál is többet.
Hasonló diagnózist adott a helyzetről a Fidesz 2010-es választási programja. Eszerint az elmúlt években a magyar kormányok elhibázott romapolitikát folytattak: csak kudarcokat hoztak például az iskolai integrációs kísérletek, és az elrontott segélyezési rendszer miatt gyűlöletet keltettek a magyarokban a cigányok iránt. A program szerint "kiutat a jelenlegi nyomor kezelésének és a jövő építésének együttes megvalósítása jelent", le kell bontani a cigányság beilleszkedésének "lelki és fizikai korlátait", és átláthatóvá kell tenni a felzárkóztatást szolgáló pénzek felhasználását.
