A Hargita megye demográfiai előrejelzéseiről és a Hargita megyei nonprofit szektor sajátosságairól készült felmérést mutatták be Csíkszeredában november 25-én.
Az első felmérés Hargita Megye Tanácsa támogatásával készült. A megyeházán tartott előadáson Kiss Tamás és Csata István a megye népességének regionális előszámítását ismertette, Kiss Dénes pedig a nonprofit szektort.
"Tudnunk kell, mire számíthatunk, hogyan változik a megye lakosságának lélekszáma, illetve a lakosság etnikai, foglalkozási és más összetétele az elkövetkezendő években, hogy pontosan és körültekintően tudjuk megfogalmazni a főbb fejlesztési irányvonalakat" – fogalmazott Borboly Csaba, vázolva a megye fejlesztési stratégiáit.
Kiss Tamás bemutatta a magyar, román és roma népesség regionális előreszámításának módszertanát, például hogy milyen kategorizációs technikákkal állapították meg a romák számát, mivel az a népszámlálási adatokban nem tükröződik reálisan. A két kutató Hargita megyei vizsgálata során figyelembe vette a korszerkezetet, a termékenységet, a halandóságot, a migrációt, az asszimiláció mértékét.
Az előreszámítás alapváltozata szerint a Hargita megyei népesség száma 2022-re 302 477, 2032-re pedig 293 384 főre csökken, ami 30 év alatt összességében 10 százalékos fogyást jelent. A magyarok esetében a népességcsökkenés mértéke 16, a románok esetében 17 százalékos, a romák száma ezzel szemben 85 százalékkal nő.
Az egyes etnikumok eltérő népességfejlődése azt is jelenti, hogy a megye etnikai arányai változni fognak: a magyarok és a románok aránya mérsékelten csökken, miközben a romák aránya jelentősen növekszik (a 2002-es 5,7 százalékról 12,1 százalékot ér el 2032-re).
A tanulmányban korcsoportokra lebontva is vizsgálták az etnikai arányokat. Eszerint a 19 év alatti fiatalok között a romák aránya 2032-ben már az egyötöd felett lesz, az újszülöttek között pedig eléri az egynegyedet, miközben a magyarok aránya a fiatalok között kétharmadra, az újszülöttek között pedig kétharmad alá csökken. A románok esetében a csökkenés még látványosabb, 15,2 százalékról 11,4 százalékra a fiatalok és 13,5 százalékról 10,7 százalékra az újszülöttek között.
A fenti alapverzió mellett a kutatók még megfogalmaztak különböző alternatív forgatókönyveket. A felmérést kisrégiókra lebontva is kutatták, és mint kimutatták, Keresztúr térsége „elcigányosodik”.
Kiss Tamás hangsúlyozta, hogy az „elcigányosodás” kifejezést nem pejoratív értelemben használják, a magyar nyelvű szakirodalomban a fogalom a romák arányának növekedése mellett a terület ezzel járó társadalmi és gazdasági leértékelődését jelenti. Erre a leértékelődésre pedig részben pont a romákkal szembeni előítéletek miatt kerül sor.
Mint a kutatók fogalmaznak, a romák arányának növekedése semmi esetre sem önmagában való probléma, hanem az a gond, hogy a különböző vizsgálatok szerint a cigányság útja nem a társadalmi integráció irányába mutat – szociális helyzetük az utóbbi húsz évben romlott. Ennek okaira is kitér Csata István és Kiss Tamás, megállapítva, hogy a székelyföldi elit számára a legnagyobb kihívást a romák (lehetőleg magyar intézményrendszeren keresztüli) társadalmi integrációja fogja jelenteni.
A tanulmányt a jelenlévők megkapták nyomtatott formában, és hamarosan elektronikus változatban is elérhető lesz az interneten.
Kiss Dénes, a BBTE tanára a Hargita megyei nonprofit szektort vizsgálta a 2009-es évre vonatkozóan, összehasonlítva az országos és nemzetközi adatokkal. Mint kifejtette, máig érződik a hatása Kelet-Európában annak, hogy a kommunista rendszer leépítette a civil szférát, és mind nemzetközi, mind országos viszonylatban Hargita megyében a legkisebb a civil szektor által foglalkoztattak száma.
A civil szervezetekben országosan és megyei szinten is túlsúlyban vannak a kulturális szervezetek, akárcsak az államilag támogatottak. Hargita megyei sajátosság a falusi, a település- és közösségfejlesztési, szociális, valamint sport- és szabadidős szervezetek magas aránya, az oktatási-kutatási szervezeteké viszont alacsony.
Kiss Dénestől a hallgatóság azt is megtudhatta, hogy a Hargita megyei civil szervezetek gyanakvóak, ugyanis igen magas volt a válaszmegtagadás aránya. 342 szervezetet kerestek meg, és ebből csak 216-ot sikerült lekérdezni. Ennek következménye pedig a szektor „alulmérése” lett.
