A romák életük sorsfordulóin (keresztelés, házasság, temetés) "Istenhez fordulnak", s más szokásaik is közel állnak a katolikus vallás tradíciójához.

Dúl Géza kiemelte: fontos, hogy ne csak papok végezzék a romák evangelizációját. A lelki gondozás során célul kell kitűzni, hogy a többségi társadalom és a cigányság kapcsolata rendeződjön, s így létrejöhet a befogadás - közölte.

Mint hozzátette, az utóbbi években már egyházmegyei szinten is foglalkoznak a cigánypasztorációval; a váci egyházmegye ilyen típusú munkáját a gyömrői Ceferino Ház koordinálja.

Felhívta a figyelmet arra, hogy a katolikus szentmise liturgiájának állandó részeit már lefordították lovári nyelvre, elkészült továbbá a szertartás autentikus cigányzenei kísérete, valamint néhány éve a lovári nyelvű Szentírás is.

A plébános elmondta, hogy a cigány hívők által tisztelt Boldog Ceferino (az első boldoggá avatott roma ember) fából készült szobrát - Székely János, cigánypasztorációért felelős püspök kezdeményezésére - Erdő Péter bíboros áldotta meg múlt hétfőn a józsefvárosi plébániatemplomban. A tervek szerint több ilyen szobor készül majd, s a Ceferinót ábrázoló festmények reprodukcióit is számos templomban igyekeznek elhelyezni.

Dúl Géza közölte: a pénteki konferencián arról beszélt, hogy a cigányság kultúrájának számos eleme közel áll a katolikus egyház tanításához. A romák életük sorsfordulóin (keresztelés, házasság, temetés) "Istenhez fordulnak", s más szokásaik is - gyertyagyújtás, a szentképek tisztelete, Mária-kultusz - közel állnak a katolikus vallás tradíciójához.

Kitért arra, hogy a Magyar Katolikus Egyház az elsők között volt Európában a cigánypasztoráció terén. Sója Miklós görög katolikus pap 1941-től foglalkozott először tervszerűen a romák hitéletével Hodász községben. Az 1970-es években Alsószentmártonban voltak hasonló kezdeményezések, majd a rendszerváltás után csaknem száz romapasztorációs program indult országszerte.