2024 March 29., Friday/Gedeon, Johanna napja van. .

Keresés

Add meg amire keresni szeretnél!

A CKÖ nem pénzosztóhely! Kisebbség, önkormányzat nélkül
2010. 11. 08. 00:00

Megyénk több, romák által is lakott településén nem alakult meg a cigány kisebbségi önkormányzat, mert nem gyűlt össze a választás kiírásához szükséges regisztráció.

Zalakomárban csupán egyetlen ember vetette fel magát a cigány kisebbségi névjegyzékbe, ám ahhoz, hogy egyáltalán lehessen kisebbségi önkormányzatot választani, minimálisan 30 fő kellett volna. A 3000 fős település lakóinak körülbelül egyharmada roma származású...

- Hát minek itt ilyen kisebbségi micsoda, sose nem ad nekünk semmit a polgármester - fogadott minket Zalakomárban, az Árpád utcában Bogdán Margit, aki tucatnyi rokonával él egy nagyon rossz állapotú házban.

- Mi nem is tudtunk elmenni választani, mert még nincs a nevünkön a házunk - vágott szavába apósa, Bogdán Lajos. - Azt mondták, így nem lehet.

- Pedig biz isten a mi polgármesterjelöltünkre, a Horváth Józsira szavaztunk volna! Hogy a többiek miért nem mentek el, nem tudom. Az a baj, hogy a romák közül sokan nem is tudják felfogni, mire való a kisebbségi önkormányzat. Főleg azok, akik nap mint nap csak isznak... - mondta.

Az előző ciklus cigány kisebbségi önkormányzatának elnökhelyettese, Horváth Sándor úgy véli: a romák azért nem választottak maguknak testületet, mert nem látták értelmét a ckö létének. A nagy önkormányzattól ugyanis nem sok segítséget kaptak.

Varga Miklós polgármesternek viszont meggyőződése: politikai machináció is szerepet játszott abban, hogy ckö nélkül maradt Zalakomár. Ám ő is úgy látja: az elmúlt évek tapasztalatai szerint nincs értelme a cigány kisebbségi önkormányzat működésének.

- A tevékenységük kimerült abban, hogy karácsonykor segélyt osztottak a rászorulóknak - magyarázta. - Arról viszont fogalmam sincs, most miért nem alakulhatott meg a ckö. De az érdekes adalék, hogy a 2001-es népszámlálás során kétszázan sem vallották magukat romának.

A település jegyzője, dr. Weller-Jakus Tamás szerint a történtekben nagy szerepet játszott a helyi roma társadalom heterogén volta, Zalakomárban ugyanis köszörűs, beás és muzsikus cigányok is élnek, s nincs összefogás.

- Ezt az is alátámaszthatja, hogy polgármesterjelöltjük, Horváth József csak 12 szavazatot kapott - szögezte le.

Utóbbi eleinte húzódozott, mikor megkerestük, aztán mégis szóba elegyedett velünk.

- Nézze, itt hiába indul bárki, nem választják meg. Széthúznak a romák. Nemcsak a polgármesterrel, de egymással se jönnek ki. Hogy elégedett voltam-e a ckö-vel? Mit mondjak? Rajtam nem segített senki se... - fogalmazott.

Teleki László, a nagykanizsai ckö elnöke szerint országosan nem csökkent az érdeklődés a közélet iránt a kisebbségek körében, sőt. A probléma gyökerét másutt kell keresni.

- A cigányságot sok helyütt félrevezetik roma és nem roma politikusok, ezért az elsősorban szociális segítséget vár a ckö-ktől, miközben csak kulturális autonómiára, oktatási tevékenységre kaptak felhatalmazást. S néhol bizony, a település vezetése is bűnbaknak kiáltja ki a cigány kisebbségi önkormányzatot - fejtegette. - Én azt hiszem, újra kellene gondolni az egész kisebbségi választási rendszert. Még hozzá oly módon, hogy a 2005 előtti állapotokat visszahozva, kedvezményes mandátumokkal kerülhessenek be az etnikumok képviselői a nagy , települési képviselő-testületekbe - tette hozzá.

Zalalövőn 1998 óta működött cigány kisebbségi önkormányzat. Kövesi Vilmos, aki sokáig vezette a helyi testületet, azt mondja: bár ő visszavonult, sajnálja, hogy nem alakult ckö, mert sok hasznos programot indítottak az elmúlt 12 évben. Például képzéseket, a gyerekeknek színjátszó foglalkozást, felzárkóztató oktatást, üdülést szerveztek, részben nagykanizsai mintára. Azonban már az első ciklusban kiderült, hogy sok pályázati kritériumnak nem tud megfelelni a ckö, miközben a cigányok egy része anyagi segítséget várt a testülettől.

- Így aztán sokan rám kezdtek haragudni, és a programokat is maga a cigányság fúrta meg, sőt, néhány rokonom is ellenem fordult. 2002-től az országos kisebbségi politikában vállaltam feladatot, az OCÖ elnökhelyettese lettem, de a fővárosban is azt tapasztaltam, hogy hiába vannak jó kezdeményezések, akinek sok embere van, az érvényesül. Ráadásul Zalalövőn unszimpátiát váltott ki néhányakban az országos pozícióm, a cigányság megosztottá vált, ezért úgy döntöttem, befejezem - fogalmaz Kövesi Vilmos, ám azt megjegyzi: köszönettel tartozik a települési önkormányzat vezetőinek az éveken át tartó partnerségért. 2006-ban felkérésre még elindult Lövőn, de idén már nem vállalta a feladatot, így más jelölt nem lévén, nem alakult kisebbségi önkormányzat, s a választói névjegyzékbe sem vetették fel magukat a cigányok.

Kövesi Vilmos egyébként a regisztráció rendszerével nem ért egyet, már évekkel ezelőtt demonstrációt szervezett emiatt. Mint mondja, az egész csak arra jó, hogy a pénzosztók hivatkozhassanak rá: nem kell annyi támogatás oda, ahol hivatalosan nem is élnek cigányok. Amúgy (korábbi felmérés szerint) a lakosság mintegy 20 százaléka lehet roma származású a városban.

Tíz megszűnt, kilenc új alakult


- 2006-ban Zalakomárban 88, Zalalövőn 73 fő vetette fel magát a cigány kisebbségi választói névjegyzékbe. Idén: 1, illetve 2 fő.
- Lakosságszámtól függetlenül legalább 30 regisztrált választó kell a kisebbségi választás kiírásához, ám ennél kevesebb szavazattal is képviselő lehet a jelöltből.
- Zalában 10 településen szűnt meg a ckö, és 9 olyan település van, ahol a múlt ciklusban nem volt, de most alakult testület.