A cigányság körében lát el missziós munkát Bakay Péter. Az evangélikus lelkipásztornak már roma segítői is vannak. Sokat foglalkoznak a gyerekekkel, de a felnőtteket is Isten felé terelik.

Öt éve került Sárszentlőrincre Bakay Péter. A lelkipásztor korábban a Békéscsabai Evangélikus Gimnázium hittantanára volt, és egy évet Erdélyben, Gyimesben is töltött. Tolna megyei szolgálatra a sárszentlőrinci lelkipásztor, Karl Jánosné Csepregi Erzsébet hívta meg. Az evangélikus egyházközség alapítványa által már elindított cigánymissziót vette át.

 

– Felnőttekkel és gyermekekkel is foglalkozik?

– Természetesen. Látogatom a családokat Pusztahencsén, a gyermekeket pedig szombatonként elhozzuk Sárszentlőrincre, egész napos programot biztosítva nekik.

– Hogyhogy nem a helyi romákkal foglalkoznak? Vagy ebben a faluban nincsenek?

– Lőrincen 25 százalékos a cigány kisebbség, zömmel beások, és már régen beilleszkedtek a közösségbe. Természetesen velük is foglalkozom, de örömmel járok a pusztahencsei oláhcigányok közé is.

– Nem szokott vészhelyzetbe kerülni?

– Nem, az első ismerkedési időszak után kölcsönös a bizalom, öröm együtt lenni velük, és Istent dicsérni. Aggodalom nélkül rámbízzák a gyermekeiket a szombati együttlétre és az öt napos nyári tábor idejére. Az idén Baranya megyében, Kisújbányán táboroztunk az evangélikus gyülekezeti házban.

 

– Gondolom, nem egyedül végzi ezt a munkát…
– Vannak cigány segítőink is, akik önzetlenül, ellenszolgáltatás nélkül vesznek részt a fiatalok istápolásában. Nem érzik tehernek, hanem szolgálatként tekintenek erre a feladatra. Példaadásuk, abban a közegben, amelyikből ők is jöttek, sokakat buzdít a jóra.

– Miből állnak a szombati összejövetelek?
– Tanodának hívjuk ezt az egész napos együttlétet. Délelőttönként bibliai történeteket ismernek meg és dolgoznak fel a gyerekek – például jelenetté –, délben ebédet kapnak – a közös étkezés is segíti a szocializálódást –, délután pedig iskolai felzárkóztatás, házifeladat-készítés és játék következik.

– Van ennek mérhető eredménye?

– A visszajelzések a szülők és a pedagógusok részéről is nagyon kedvezőek. A gyermekek barátságosak, ragaszkodóak, a segítőkkel együtt meghívnak az iskolai ünnepségekre. Úgy érzem, van értelme ennek a missziós munkának.

– Mások is csinálják ezt Magyarországon?

– Csinálják, de nem elegen. Jó volna, ha belátható időn belül megteremtődnének ennek az infrastrukturális, anyagi, és nem utolsó sorban lelki feltételei is. Mert a cigányság, egy kis segítséggel, könnyen Istenhez vezethető. Sőt, közeleg az az idő, amikor cigány keresztyén emberek fognak szolgálni a templomokban, a szószékeken.

– A cigány-magyar ellentét így lesz megoldható?

– Ez is egy eszköz hozzá. De mindenek előtt, kölcsönösen kell alkalmazkodnunk egymáshoz. A magyarság már időorientált nemzetté vált. A cigányság még eseményorientált. Ha vendég érkezik a családhoz, a gyerek nem megy iskolába, mert „az az esemény”. Ezen persze változtatni kell itt, Európa közepén. A nevelés viselkedni tanít. A hit ennél többet ad: rendbe teszi az embert. Arra buzdít, hogy Istennek tetsző, értelmes életet éljek, és mindenkit magammal egyenértékű embertársamnak tartsak.

 

Névjegy Bakay Péter 1983-ban végezte el az Evangélikus Teológiai Akadémiát. Hat évig segédlelkészként szolgált Békéscsabán, majd az ottani családsegítőben dolgozott, 1994-ig. A Békéscsabai Evangélikus Gimnázium hittantanára volt ezután kilenc évig. Egy esztendőt Gyimesben töltött. Sárszentlőrincre 2005-ben került, ahol a már csírájában létező cigány missziót vette át. Családokat látogat, segítőket nevel ki, gyerekeket oktat és táboroztat.