Az ENSZ Emberi Jogi Tanácsának munkatársai szigorú bírálattal illetik Magyarországot a „növekvő antiszemitizmus" és a cigányok helyzete miatt.
A testület 18 munkatársa a tagállamok rendszeres ellenőrzése keretében foglakozott Magyarországgal, és azt vizsgálta, hogy milyen intézkedésekkel tesz eleget a polgári és politikai jogokról szóló 1966-os nemzetközi egyezménynek. (Az 1966-os egyezmény kimondja, hogy „hátrányos megkülönböztetésre, ellenségeskedésre és erőszakra való felbujtásnak számít, és törvény szerint tilos a felhívás a nemzetiségi, faji vagy vallási gyűlölködésre".)
A jelentős cigány kisebbséget „nagyon széles körű társadalmi előítélet és hátrányos megkülönböztetés sújtja" - mondta Michael O'Flaherty, az Emberi Jogi Tanács tagja Genfben, a dokumentumot bemutatva. A magyar fél is elismerte, hogy a társadalom hozzáállását meg kell változtatni - tette hozzá.
A jelentés nyugtalanítónak nevezi, hogy a cigány kisebbség „általánosító és rosszindulatú kijelentések célpontja a közszereplők, a média és a hivatalosan feloszlatott Magyar Gárda részéről", a rendőrség pedig „folyamatosan rosszul bánik velük".
A cigányok beilleszkedésére kidolgozott kormánystratégia ellenére e kisebbséget még mindig háttérbe szorítják az oktatásban, a lakáshoz jutásban, az egészségügyben és a politikában - állapították meg.
O'Flaherty aggodalmát fejezte ki amiatt is, hogy a magyar alkotmánybíróság túlságosan széles körűen értelmezi a szólásszabadságot, és ez szerinte már akadályozza a jogi fellépést a gyűlöletbeszéd ellen. (Sem O'Flaherty, sem a testület nem tért ki arra, hogy a 2006-ban megalakult Parlament utolsó ülésnapján, 2010. február 22-én elfogadta a holokauszt tagadását büntető törvényt, Sólyom László pedig március 10-én alá is írta azt. Jelenleg akár 3 év szabadságvesztést is kaphat az, aki a törvény szerint nagy nyilvánosság előtt a holokauszt áldozatának méltóságát azáltal sérti, hogy a holokauszt tényét tagadja, kétségbe vonja vagy jelentéktelen színben tünteti fel. Az új Parlament ráadásul a tagadás tilalmát kiterjesztette a kommunizmus bűneire is.)
Az Emberi Jogi Tanácsnak küldött jelentésében Magyarország elismerte, hogy a cigány „az ország leghátrányosabb helyzetben lévő kisebbsége", és azzal vádolta a sajtót, hogy „negatív képet fest a romákról", mert „szenzációkat hajhász". A magyar hatóságok beszámoltak mindazokról az intézkedésekről, amelyeket azért tesznek, hogy „rávegyék a lakosság többségét a romák iránti hozzáállás megváltoztatására". Ugyanakkor kiemelték, hogy „a büntetőjog csak a legszélsőségesebb esetekben korlátozhatja az egy egész közösség ellen irányuló gyűlöletbeszédet, tudniillik az erőszakkal való kimondott és közvetlen fenyegetés esetén".
Az ENSZ „szakértői" felszólították Magyarországot a tolerancia erősítésére, és arra, hogy lépjen fel a fajgyűlölet motiválta bűncselekmények ellen, és járjon el a Magyar Gárda volt és jelenlegi tagjaival szemben. A jelentésnek ez a pontja az, amely leginkább olyan érzetet kelt: a szöveg mintha 2008-2009-ben íródott volna; a Gárda ugyanis - a tagjai ellen folyó szabálysértési eljárások (!), formaruhája eltűnése és sorozatos botrányai miatt - erősen szétzilálódott, ráadásul - amint arról a Heti Válasz Online hírt adott - a szervezet kötelékéből kivonták a „Csendőrségnek" nevezett egységet is, így már a Jobbik sem áll a Gárda mögött.
